Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Tesztek

10-ből 9 tájékoztatás nem megfelelő – Webáruházakat vizsgáltunk…

2022-10-10

A webáruházak tájékoztatási kötelezettségét illetően korábban is folytattunk vizsgálatokat, melyek eredményeiről készített cikkeink megtalálhatóak a honlapunkon. Ahogy a korábbiakban, úgy sajnos jelenlegi vizsgálatunk alkalmával sem volt nehéz olyan webshopokkal találkozni, amelyek tájékoztatása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt pontos vagy hiányosságoktat találtunk.
Legújabb tesztünkben elsősorban a 2022-ben hatályba lépett jogszabályi előírásokra fókuszáltunk. A webáruházak ellenőrzésén túl, természetesen az idei év fogyasztóvédelmi újdonságait is bemutatjuk. Figyelembe véve, hogy számtalan webshop tájékoztatása igen pontatlan és nem felel meg a jogi előírásoknak, nem árt, ha vásárlóként tisztában vagyunk a jogosultságainkkal. Lássuk, mire érdemes figyelnünk a vásárlásaink során. (FÉBÉSZ)
A webáruházak tájékoztatási kötelezettsége A webshopoknak a vásárlást megelőzően bizonyos információkról kötelező tájékoztatást és információt nyújtaniuk a fogyasztók részére. A tájékoztatás egyik eleme a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó jogok és kötelezettségek ismertetése, mégpedig olyan módon, hogy a fogyasztó számára egyértelmű és világos legyen a különbség a fenti fogalmak között. Minthogy idén több új szabály is életbe lépett a szavatosságot és a vállalt jótállást illetően, megvizsgáltuk, hogy a webáruházak átvezették-e ezeket az újdonságokat a vásárlóknak szánt, jogszabály alapján kötelező tájékoztatóikon.
Újdonságok számos területen Az új jogszabályok számos területet érintenek, kezdve a szavatosság részleteivel a vállalt jótálláson át az áreltüntetés szabályozásáig. Fontos szabályok léptek továbbá életbe az online fogyasztóvédelem erősítése érdekében is. Mi mindezek közül elsősorban a témánk szempontjából, azaz a webáruházak tájékoztatását is érintő legjelentősebb változásokat emeljük ki, felhívjuk továbbá a vásárlók figyelmét egy-két további hasznos elemre, újdonságra, amit nem árt észben tartani.
Új szabályok a szavatosság témakörében Amit minden vásárlónak tudnia kell, hogy 2022. január 1-jétől az áruk adás-vételére irányuló szerződések esetén a hibás teljesítési vélelem 6 hónapról egy évre nőtt. Ennek értelmében ellenkező bizonyításig azt feltételezzük, hogy a termék már eleve valamilyen hibában szenvedett, amennyiben a fogyasztó a vásárlástól számított egy éven belül bejelenti azt az eladó felé. Amennyiben pedig a kereskedő nem tudja bebizonyítani, hogy a termék hibáját a fogyasztó gondatlan magatartása okozta, helytállással tartozik a hibás teljesítéséért.
A szavatossági jogok köre Hibás teljesítés esetén a fogyasztót megillető szavatossági jogok két lépcsőben helyezkednek el. A vásárló első körben kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen vagy más szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget okozna az eladónak. A fogyasztónak csak második körben, vagyis csak akkor van lehetősége árleszállítást vagy a vételár visszafizetését kérni, ha a kijavítás vagy a kicserélés lehetetlen, a vásárló ahhoz fűződő érdeke megszűnt vagy annak az eladó nem tud megfelelő határidőn belül, a vásárló érdekeit kímélve eleget tenni.
Új szabályok a szavatossági jogok körében Új szabályok nevesítik, hogy többek között hogyan, milyen esetekben is van lehetőségünk vásárlóként árleszállítást vagy pénz visszafizetést kérni. Ilyen eset például, ha a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét, ha ismételt teljesítési hiba merült fel, vagy ha a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy az azonnali árleszállítást vagy a vételár azonnali visszafizetését teszi indokolttá.
Mindezeken túl további feltétel, hogy a vételár visszafizetésének jelentéktelen hiba miatt nincs helye, azonban az új szabályok pontosítják, hogy vita esetén a hiba csekély jellegét már a vállalkozásnak kell bizonyítania. Fontos újdonság az is, hogy a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a termék hibáját a kötelezett költségére nem jogosult kijavítani vagy mással kijavíttatni. A legtöbb vizsgált webáruház ezt a kitételt még mindig nem módosította a vásárlóknak szánt tájékoztatóiban.
Önként vállalt jótállás A jótállás a vállalkozás részéről egyfajta fokozottabb felelősségvállalást jelent. Vásárlóként előnyösebb számunkra, ha a kiválasztott termékre jótállás jár, ilyenkor ugyanis a jótállás időtartama alatt abból kell kiindulni, hogy az áru már a vásárláskor is hibás volt, a hibát nem mi okoztuk, és hacsak ennek ellenkezőjét az eladó be nem bizonyítja, minden további nélkül eleget kell tennie jótállási igényünknek.
Jó tudni, hogy bizonyos termékekre jogszabály alapján, kötelező módon jár jótállás. A kötelező jótállás részleteit jogszabály részletesen meghatározza. Ezzel szemben az önként vállalt jótállásról egészen az idei év elejéig nem rendelkeztek közelebbről a jogszabályok. Fontos újdonság, hogy önként vállalt jótállás esetén jótállási nyilatkozatot kell átadni a vásárló részére, amelyben meg kell határozni többek között a jótállás részleteit is. Nem árt tudni vásárlóként továbbá azt sem, hogy a jogszabály értelmében a jótállást vállaló a vonatkozó reklámokban foglaltak szerint fele a hibás teljesítésért és amennyiben a jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek kevésbé kedvezőek a fogyasztóra nézve, úgy a kérdéses helyzetben a reklám lesz az irányadó.
Valóban ennyire kedvező? Vigyázzunk a túl jó ajánlatokkal! Mind a hagyományos, mind az online kereskedelemben pontosításra került az akciókkal kapcsolatos árfeltüntetés szabályozása. Idén májustól érvényes új szabály, hogy árcsökkentés esetén az eladónak meg kell jelölnie azt a korábbi, legalacsonyabb árat, amelyet az árcsökkentést megelőző legálabb harminc napos időszakban alkalmazott. Ezzel elkerülhetővé vált, hogy a termékek árának rövid időre történő jelentős felemelése után alkalmazott nagymértékű árcsökkentés bejelentésével, azaz az óriási akciókkal az eladó megtévessze a vásárlókat.
Erre figyeljünk, ha online piacon vásárolunk! Ha már az online világban történő vásárlásokról van szó és a webshopokat ellenőriztük, nem mehetünk el az internetes vásárlás másik nagy területének, az online piacoknak a megemlítése mellett sem. Valószínűleg sokan rendeltünk már a Wish-ről, az Aliexpress-ről vagy az Amazonról. Ezek mind-mind online piacok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vásárló és az eladó az online térben találkozzon és így szerződést kössön, azaz az adásvétel – bár a felek távol vannak egymástól – megtörténjen. Fontos, kiemelni, hogy az online piac és a webáruház nem ugyanaz. Az online piac ugyanis egy olyan felületet biztosít, ahol a vásárló akár vállalkozásoktól, akár magánszemélyektől vásárolhat. Ilyenkor tehát nagyon fontos kötelezettsége az online piac üzemeltetőjének, hogy tájékoztassa az esetleges vásárlóit arról, hogy a termékeket kínáló fél vállalkozásnak minősül-e, amennyiben pedig nem, úgy a vásárló figyelmét fel kell hívni arra, hogy a szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek, és a fogyasztót ez esetben nem illetik meg a fogyasztói jogok, például az indokolás nélküli elállás joga sem.
Vizsgáltuk az ÁSZF-eket – ezt tapasztaltuk! Tesztünk elkészítéséhez 10 webáruház tájékoztatóit vizsgáltuk meg, hogy megállapítsuk, mennyiben sikerült megfelelniük a 2022-ben hatályba lépett új rendelkezéseknek. Vizsgálatunk eredményeit az alább található táblázatban foglaltuk össze. A tájékoztatók tartalmát illetően a szavatosság és a jótállás bemutatásával kapcsolatos részekre koncentráltunk és a következő pontokon találtunk problémákat:
- A hibás teljesítési vélelem (ami idén január 1-jétől egy évre nőtt) vonatkozásában tapasztaltuk, hogy sajnos a legtöbb tájékoztatóban (9 esetben!) még mindig fél év szerepelt. - Ugyancsak 9 tájékoztatóban gondok akadtak azzal is, hogy a szavatossági jogok között azt tüntették fel, hogy a hibát a fogyasztó a kötelezett költségére kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Ahogy fentebb bemutattuk erre a fogyasztónak az áru hibája esetén már nincs lehetősége. Ebben a körben megemlíthető, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet mellékletében szereplő kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztatóban is megtalálható ez a kitétel. Ez azonban a webáruházak felelősségét nem enyhíti. Kijavíttatásnak ugyanis még mindig helye lehet például egy kivitelezési szerződés esetén, azonban a vizsgált webáruházak által kínált áruk vonatkozásában ez nem jöhet szóba, így az ezzel kapcsolatos tájékoztatás nem tekinthető elfogadhatónak. Egy webshop rendelkezett úgy a kijavíttatás kapcsán, hogy arra csak akkor van lehetősége a vásárlónak, ha azt jogszabály lehetővé teszi, azonban álláspontunk szerint ez a tájékoztatás sem informálja megfelelően a fogyasztókat. - A hiba közlése kapcsán vásárlóként érdemes tudni, hogy a hibát annak felfedezése után két hónapon belül jelenteni kell az eladó felé, hacsak nem akarjuk a közlés késedelméből eredő kockázatokat magunkra vállalni. Egy esetben (Bonami) azonban olyan tájékoztatással találkoztunk, amely szerint a vásárlónak mindössze 8 napja van a hibát bejelenteni. Ezzel a probléma - az idő aránytalan lerövidítésén túl - csak annyi, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az említett határidő nem rövidíthető le a fogyasztó hátrányára, az ilyen kikötés semmis, azaz nem válik a szerződés részévé. - Szintén a Bonami esetében probléma akadt a kellékszavatossági igény használt termék vonatkozásában irányadó érvényesítési határidejével kapcsolatban is. Ha fogyasztók vagyunk, ez a határidő egy évnél nem lehet rövidebb, így az a rendelkezés, amely szerint ez csupán két hónap lenne, az előző pontban leírtak szerint szintén nem érvényesülhet. - Végezetül megvizsgáltuk a jótállással kapcsolatos rendelkezéseket is. Mivel vállalt jótállással nem találkoztunk, így a kötelező jótállás határidejéről való tájékoztatást ellenőriztük. Bár ezek a szabályok már 2021 óta hatályban vannak, sajnálatos módon mégis több esetben találkoztunk pontatlanságokkal, melyeket a lenti táblázatban szintén feltüntettünk.

Készült az Igazságügyi Minisztérium támogatásával.