Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Digitális eszközeink és a környezetszennyezés

2022-10-03

A mindennapjaink ma már elképzelhetetlenek okoseszközeink és az internet elérhetősége nélkül. Egy friss felmérés szerint, átlagosan 4 óra 48 percet töltünk különböző mobilapplikációk használatával, és ebben még nem számolták bele azt, hogy a legtöbb esetben a munkánkat is képernyő előtt, internet használatának segítségével látjuk el.
A számadatok tehát megdöbbentőek, éppen ezért szerencsére a mentális egészségünk és a digitális jóllét kérdése egyre nagyobb teret kap a köztudatban. Nem ilyen jó viszont a helyzet azzal kapcsolatban, hogy a digitális élet környezetre gyakorolt hatása már jóval ritkábban emlegetett téma. Sőt, sajnos a legtöbb emberben fel sem merül, hogy bizony még egy email elküldése is CO2 kibocsátással jár. Legújabb cikkünkben ezért a digitális eszközök környezetre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg és megfogalmazunk néhány hasznos tanácsot, amelyek megfontolásával nagymértékben csökkenthetjük digitális lábnyomunkat. (FÉBÉSZ)
Környezetterhelés minden létszakaszban Amikor az elektronikai eszközök környezeti hatásait vizsgáljuk, nem szorítkozhatunk csupán azok használatával kapcsolatban felmerülő energiafelhasználásra, hanem figyelembe kell vennünk azok előállítását, a vásárlóhoz történő eljutását, valamint annak utóéletét is. Érdekes tény, de egyes okostelefonok karbonlábnyomának 80%-a gyártási szakaszban keletkezik…
Az eszközök előállítása Az okostelefonoknál maradva: jó, ha tudjuk, több tucat elem felhasználására van szükség egy-egy eszköz előállításához. Például lítiumra és grafitra az akkumulátorhoz, vasra a hangszórókhoz és mikrofonokhoz, alumíniumra és magnéziumra a képernyőhöz és a kerethez, rézre, aranyra és ezüstre az elektronikához, és a lista még nem ért véget. Ezeket az elemeket természetesen nem egy országban bányásszák, így telefonjaink és azok tartozékai gyakorlatilag beutazzák a világot, mire eljutnak hozzánk. Mondanunk sem kell, hogy mindez milyen környezetterheléssel jár…
Számtalan elem kibányászása, finomítása vagy izolálása ráadásul rendkívül erőforrásigényes és mindez gyakran társadalmi károkkal is együtt jár (pl. nem megfelelő munka körülmények, gyermekmunka, stb…).
A lítium kinyeréséhez például hatalmas mennyiségű vizet párologtatnak el, jelentősen megterhelve ezzel a helyi gazdaságot is. Amazónia területén pedig az erdőirtás egyik fő oka az ipari bányászat. Ha mindez nem lenne elég elrettentő, nem árt tudni, hogy a mobiltelefonok előállításához több mint 700 káros anyagot használnak fel, ami a nem megfelelő gyártási körülmények miatt nem csak az élővilágra, de a gyárban dolgozókra, és a gyárak környezetében élőkre is veszélyesek.
Ami az okoskütyük előállításával járó széndioxid kibocsátást illeti, az a teljes kibocsátásnak csupán kis hányadát teszi ki, ez az arány azonban sajnos egyre csak nő, és elemzők szerint, ha nem történik változás, még további növekedés várható.
Eszközhasználat Talán bele sem gondolunk, de valójában az okoseszközeink használata által és az internet igénybevételével is hatást gyakorolunk az ökoszisztémára. Az internet használata következtében keletkező kibocsátást ma már egy külön mutatóval fejezzük ki, ez a digitális karbonlábnyom. A digitális karbonlábnyom CO2-ban kifejezve mutatja meg, hogy hány gramm, kilogramm vagy tonna üvegházhatású gáz szabadul fel az internethasználat során. Megdöbbentő, de egyetlen email karbonlábnyoma 4 gramm CO2, amennyiben pedig csatolmánnyal is ellátjuk az elektronikus üzenetünket, úgy a kibocsátás már 50 gramm is lehet. Egy internetes kereséséért akár 7 gramm CO2-vel is „fizethetünk”, de az egyik legnagyobb terhelést nem meglepő módon a streaming szolgáltatások népszerűvé válása eredményezi.
Némi odafigyeléssel mi magunk is sokat tehetünk! A jó hír, hogy némi odafigyeléssel mi magunk is sokat tehetünk a digitális lábnyomunk csökkentése érdekében. Kerüljük a hosszú, interneten folytatott beszélgetéseket, különösen a video chatet. Ha tehetjük, offline nézzünk filmeket és hallgassunk zenét. Amennyiben pedig streaming szolgáltatást veszünk igénybe, kisebbre állíthatjuk a felbontást, hogy kevesebb internetet használjunk. Ami a közösségi média használatot illeti, nem csak digitális jóllétünket, de a környezetet is támogatjuk azzal, ha tényleg a legszükségesebbre szorítjuk a közösségi média felületek használatát, továbbá kikapcsoljuk az automatikus videólejátszás funkciót.
Egy további jótanács: mérjük a képernyőidőt! Az újabb telefonokban már gyárilag benne van a képernyőidő mérésére szolgáló funkció, azonban, ha a miénkben még nincs, ne csüggedjünk. Utólag is telepíthetünk erre szolgáló alkalmazásokat az eszközeinkre, melyek akár több extrával is rendelkezhetnek, mint az újabb telefonok operációs rendszerei által támogatott verziók. Az alkalmazások segítségével adott esetben nem csak azt láthatjuk, hogy mennyi időt töltöttünk telefonunk használatával, hanem azt is, hogy mely alkalmazásokat mennyi ideig használtuk, hány értesítést kaptunk a különböző applikációktól vagy, hogy hány alkalommal oldottuk fel a telefonunk képernyőzárát. Ha szembesülünk a telefonnal eltöltött időnk mértékével, tudatosabban választhatjuk meg, hogy valóban a képernyő előtt akarjuk-e eltölteni szabadidőnk nagyrészét.
Az eszközök utóélete Minthogy az elektronikai eszközök iránti kereslet óriási, a tönkrement vagy feleslegessé vált termékek is igen nagy kihívás elé állítják a világot. 2019-ben csak mobiltelefonból 1 milliárd 525 millió darabot értékesítettek, és szintén 2019-ben a digitális hulladék mértéke elérte az 53, 6 millió tonnát, ami öt éves viszonylatban 21 százalékos növekedést jelentett.
A fő probléma, hogy az elektronikai eszközeink olyan mérgező fémeket és más veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek nem megfelelő kezelés esetén a talajba és a vizekbe kerülve szennyezik a környezetet és veszélyeztetik az élővilágot. Éppen ezért digitális eszközeinket soha nem szabad hagyományos hulladéktárolóba dobni, hanem el kell vinnünk azokat a megfelelő átvételi pontokra.
Hasznosítsuk újra! A feleslegessé vált, meghibásodott eszközök újrahasznosítása sokat jelenthetne a környezet megóvása szempontjából. Szomorú tény azonban, hogy a fejlett országokban az okostelefonok mindössze 15%-a kerül újrahasznosításra, ami igen kevésnek tekinthető. Ez a szám ráadásul még alacsonyabb lehet az elmaradottabb, fejlődő országokban. Tovább nehezíti a helyzetet az, hogy az elektronikai eszközök egyes, egyébként újrafelhasználható alkatrészei tíz év után már olyan mértékben avulttá válhatnak, hogy azokat már nem lehet újrahasznosítani. Így a túl sokáig a szekrényünkben porosodó készülékek esetében már csak azok megfelelő megsemmisítéséről gondoskodhatunk azzal, ha elvisszük azokat a hulladékudvarokba vagy egyéb átvételi helyekre, gyűjtőpontokra.
Inkább javíttassuk meg Egyes felmérések alapján egy felhasználó egy telefont átlagosan mindössze máfél-két évig használ, azután újat vásárol. Ezt ösztönzik a gyártók is azzal, hogy hónapról hónapra állnak elő új készülékekkel és jobbnál jobb technológiai újításokkal. Itt is igaz azonban az állítás: a legkörnyezetkímélőbb digitális eszköz az, amit még le sem gyártottak. Éppen ezért, ha csak tehetjük, javíttassuk meg a régi készülékeinket, mielőtt újat vásárolnánk.
Hogy konkrét számadatokban is megnézzük a kérdést, egy okostelefon megjavíttatása több mint 2-4-szer kisebb környezeti kárt okoz, mint az új eszköz legyártása.
Mekkora az ökológiai lábnyomunk? A cikk elolvasása kapcsán felmerülhet bennünk a kérdés: vajon mekkora az ökológiai lábnyomunk? A kérdésre könnyen választ kaphatunk, ha kitöltjük a Magyar Nemzeti Bank Ökolábnyom-kalkulátorát, mely az alábbi oldalon érhető el: https://okokalk.mnb.hu/.
A kalkulátor figyelembe veszi az étkezési, utazási szokásainkat, háztartásunk energiafogyasztását, valamint vásárlási, fogyasztási szokásainkat is. A digitális eszközeink használatával járó környezeti hatásokra ugyan nem fektet különösebb hangsúlyt, azonban egy jó kiindulási pont, ha látni akarjunk, mindennapi életünkkel milyen hatást gyakorlunk a környezetre. Ha pedig mindehhez a cikkünk alapján hozzáadjuk a digitális karbonlányomunkat is, alighanem megdöbbentő eredményre jutunk…
Összefoglalás Mindezek alapján tehát látható, hogy az okoseszközök és az internet kiterjedt használata mekkora terheket ró a környezetre. A jó hír azonban, hogy ennek felismerése már elvezethet a helyzet orvoslásához is, hiszen, ha megfontoljuk a fentebb megfogalmazott jótanácsokat, mi magunk is sokat tehetünk környezetünk megóvása érdekében.
Készült az Igazságügyi Minisztérium támogatásával.