Ha mégis meggyűlik a bajunk a kéretlenül érkező elektronikus küldeményekkel és segítséget kérnénk, elsőként be kell azonosítanunk, pontosan mivel állunk szemben.
A vírusok által küldött üzenetekkel vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelekkel, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus e-mailekkel vagy a lánclevélszerűen terjedő vicces képekkel, videókkal vagy éppen téves információkkal (hoax) szemben, valamint az idegen nyelvű vagy nem magyar fogyasztókat célzó reklámozó küldeményekkel szemben az NMHH nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatásához.
Az NMHH az olyan hirdetés tartalmú üzenetek ellen tud fellépni, ahol a nem megfelelő reklámozás a probléma. Ahol olyan személyeket találtak meg a hirdetések, akik ezt nem akarták, és előzetesen nem járultak hozzá.
A jogi szabályozás ugyanis tiltja a kéretlen elektronikus hirdetés küldését, ha azt nem cégnek, kapcsolattartónak, hanem egyszerű magánembernek küldik. A hozzájárulás nélkül küldött üzenetek jogsértőek, és ez vonatkozik az engedélykérő üzenetekre is. Ilyen esetekben indíthat eljárást az NMHH kérelem alapján vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból. Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentést a „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” segítségével lehet benyújtani. Az űrlap elérhető az NMHH ügyfélszolgálatain, illetve elektronikusan is kitölthető az NMHH honlapján (Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap).
Fontos kiemelni, hogy az NMHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek, illetve bejelentések alapján, a számukra küldött e-hirdetések esetében folytat hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást.
Forrás: NMHH
.jpg)
