A Canal+ 2020 novemberében módosította az ÁSZF-ét (Általános Szerződési Feltételek) a kínált televíziós csatornákkal kapcsolatban: „garantált” és „nem garantált” csatornakategóriákat hozott létre azzal, hogy utóbbiak kínálatban tartását nem garantálja. A szolgáltató erről 2020 októberében értesítette az előfizetőit, és a 45 napon belüli, jogkövetkezmények nélküli felmondási jogukról is tájékoztatta őket. Ugyanakkor olyan lényeges elemekről nem adott információkat, hogy az igénybe vehető csatornák száma csökkenni fog, és nem jelölte meg a „garantált” és a „nem garantált” csatornákat sem. Ezzel a szolgáltató olyan alapvető fontosságú, lényeges információkról nem tájékoztatta az előfizetőket, melyekkel megalapozott, tudatos döntést hozhattak volna az egyoldalú szerződésmódosításról. Így az előfizetőknek nem volt lehetőségük élni azzal az alapvető jogukkal sem, hogy szerződésüket az értesítéstől számított 45 napon belül jogkövetkezmények nélkül felmondhassák. Az NMHH a tavalyi vizsgálata alapján azt is megállapította, hogy a szolgáltató az egyoldalú módosításkor eleve megalapozatlanul hivatkozott a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásra és a médiaszolgáltatóval kötött szerződéses jogviszonyra, vagyis jogalap nélkül módosított. A másodfokú döntés megerősítette a hatóság döntését, így az végleges.
Közel 500 előfizető kezdeményezte a szerződésfelmondást a tényleges változások megismerése után
A szolgáltató 2021. január 1-től meg is szüntette a „nem garantált” csatornakategóriában szereplő 31 csatornából 17 terjesztését. Ennek következményeként 2021. március 31-ig 473 előfizető kezdeményezte határozott idejű előfizetői szerződése felmondását. Ezután 96 előfizetői szerződés ténylegesen megszűnt, és a szolgáltató jogkövetkezményként összesen több mint 1,5 millió forintot számított fel a határozott idejű előfizetői szerződések idő előtti felmondása miatt. 104 előfizetői szerződés végül azért nem szűnt meg, mert az előfizető elfogadta a szolgáltató által ajánlott kedvezményt. 273 esetben az előfizetők a kilátásba helyezett jogkövetkezmény – az igénybe vett kedvezmények visszafizetése – miatt visszavonták felmondásukat. A hatóság a vizsgálat második ütemében emiatt kötelezte a szolgáltatót, hogy fizesse vissza a volt előfizetőinek jogtalanul felszámított „kötbért”, illetve tájékoztassa őket és a felmondástól elálló előfizetőket arról, hogy jogtalanul jártak el velük szemben. A döntés nem végleges, a szolgáltató még fellebbezhet.
Mára jelentősen változott a szabályozás
A szankciókat a korábbi szabályok alapján állapította meg a hatóság, mivel a jogsértések a tavaly június 30-án életbe lépett új szabályozás előtt történtek. Az új rendelkezések szerint a szolgáltatóknak már nagyobb szabadságuk van egyoldalú szerződésmódosításkor. Ezzel szemben az előfizetők 45 napon belül nemcsak a számukra hátrányossá vált szerződést mondhatják fel jogkövetkezmények nélkül, hanem bármilyen érdemi módosítás esetén is. Ehhez akkor is joguk van, ha a szerződés határozott időre szól valamilyen kedvezményért cserébe. E felmondási joggal csak akkor nem élhet az előfizető, ha a módosítás a szolgáltató jogszabályi kötelezettségéből fakad, vagy azt hatósági döntés alapján teszi, illetve ha a változtatás csak előnyt hoz az előfizetőnek, vagy ha adminisztratív jellegű és nem hátrányos az előfizető számára.
Az szerződésmódosításról szóló értesítés követelményeit az új szabályozás továbbra is részletesen megszabja, ezért kiemelten fontos, hogy az előfizetők tudatos fogyasztóként alaposan megismerjék az értesítésben foglaltakat.
Forrás: NMHH
.jpg)
