A Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatát minimális fehérje- és maximált zsír-, víz- és sótartalomhoz köti. Az ITM akkreditált laboratóriumának vizsgálata húsz húskészítmény összetevőit, a virsli megnevezés feltüntetésének előírásszerűségét ellenőrizte. Az elmúlt időszak tapasztalatai kedvezőek voltak, a 2018 utáni években – az éjféli visszaszámlálást idéző sorminta szerint – rendre három, kettő, egy hibára bukkantak. E tartós javuláshoz képest az idén feltárt öt helytelen jelölés váratlan visszaesést jelez.
2021-ben két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezek így a továbbiakban nem árusíthatók virsliként. További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Az egyikben zsírból volt több a csomagoláson jelzett mennyiségnél, a másiknak a zsírtartalma lefelé, fehérjetartalma felfelé tért el a tájékoztatástól. Ritkaságszámba menő, különös hibát vétett az ötödik elbukott virsli forgalmazója. A termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ennek ellenére a feliratban a megengedettnél magasabb értéket szerepeltettek.
A kifogásolt virslik gyártóival szemben megtévesztő tájékoztatás és az előírások be nem tartása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A jelölési hibás termék csak akkor forgalmazható, ha a címkén tévesen feltüntetett értéket a valós mennyiségre javítják. Az Élelmiszerkönyvben megengedett legmagasabb zsírtartalmat felülmúló árucikk virsli megnevezéssel nem, helyette egyéb húskészítményként árusítható. A vizsgálati eredményeket összegző táblázat a fogyasztóvédelmi honlapon érhető el.
Az ITM célja az ismétlődő vizsgálatokkal, hogy a vásárlók az előírásoknak mindenben megfelelő termékek közül válogathassanak az üzletekben. A fogyasztóvédelem az ünnepi időszakban is fokozott jelenléttel, tematikus termékellenőrzésekkel védi a magyar családokat.
Forrás: ITM
.jpg)
