Az előírások szerint egy termék akkor nevezhető csokoládénak, ha zsírtartalma csak kakaóvajból áll, vagy ha mennyiségének legfeljebb huszadrészét teszik ki az egyéb engedélyezett növényi zsírok, például a pálmaolaj vagy shea vaj. Utóbbi esetben a „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz” szövegnek kell szerepelnie a címkén, csomagoláson. E jelölést az összetevők listájával együtt, azonos betűméretben, de a felsorolástól világosan elkülönítve kell feltüntetni.
A fogyasztók megtévesztésének minősül, ha a gyártás során használt növényi zsírokra nem hívják fel az előírt módon a vásárlók figyelmét. A kakaóvajon kívüli egyéb zsírokat öt százaléknál nagyobb arányban tartalmazó készítmény nem nevezhető csokoládénak, hanem például éttáblaként vagy bevonómasszaként árusítható.
Az ITM akkreditált élelmiszer és vegyipari laborja évente ellenőrzi, hogy a fogyasztók a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapnak-e a csokimikulások összetételéről. Így szűrhetők ki azok a termékek, amelyeken nem tüntették fel a kakaóvajhoz hozzáadott növényi zsírokat, vagy a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak ilyen anyagot.
Idén tizenhét tej- és három étcsokoládéból készült mikulást vizsgált a labor. Csupán egynek a csomagolásán nem jelezték a felhasznált növényi zsiradékot. Az összes zsírtartalom terméken feltüntetett mennyiségét is ellenőrizték, ezzel kapcsolatos hibát nem találtak. Az eredményeket összegző táblázat a Fogyasztóvédelmi portálon böngészhető.
Schanda Tamás elmondta: „A rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a csokimikulások - és közeli rokonaik, a húsvéti csokoládényulak - évente ismétlődő vizsgálata hosszú ideje nem tárt fel súlyos kifogásolnivalót.” A miniszterhelyettes kifejtette: „A most mulasztáson ért termék a téves tájékoztatás kijavítása után árusítható. A júliustól hatályos új szabályok alapján a fogyasztóvédelem felszólította a forgalmazót a szükséges intézkedések megtételére. Ha a vállalkozás ennek ellenére sem lép, hatósági eljárást indítanak vele szemben.”
Forrás: ITM
.jpg)
