A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss vezetői körlevele szerint pénzügyi intézményeknek proaktív fizetéskönnyítő megoldásokkal kell felkészülniük az ügyfélkör egy részének várható fizetési nehézségeire. Ezekről közérthető, átlátható tájékoztatást is kell nyújtaniuk kommunikációs felületeiken az adósok számára. Ha pedig maga az adott bank, pénzügyi vállalkozás monitoringrendszere azonosít ilyen jellegű problémát valamelyik ügyfelénél, javasolt az ő közvetlen megkeresése a fizetési terheket csillapító eszközök felajánlásával. Ezen eszközök alkalmazása az ügyfél pénzügyi teljesítőképességéhez igazított adósságszolgálaton keresztül egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy a banki kihelyezés – akár hosszabb távon – nagyobb valószínűséggel térüljön meg.
Ilyen megoldás lehet – összhangban az MNB idén szeptember közepén kiadott hitelkockázati ajánlásában foglaltakkal, s az ügyfél jellemzőinek vizsgálata nyomán – rövid távon, ha az adós pl. csökkentett törlesztőrészletet vagy csak kamatot fizet (a törlesztés egyidejű átstrukturálásával). Hosszabb távú megoldás lehet, ha a pénzügyi intézmény meghosszabbítja a futamidőt; kamatlábat csökkent vagy egyéb árazási kedvezményt nyújt, ; lehetőséget ad az adósnak a fedezet eladására és a vételár összege révén a követelés csökkentésére, vagy egyes fedezet(ek) kiengedésére, cseréjére; (adósságrendező) új hitelt ajánl fel vagy olyan új szerződéses feltételeket ajánl fel, amelyek (pl. adóstárs bevonásával, a régi feltételek egy részének megszüntetésével) könnyebbséget jelenthetnek az ügyfél számára.
Jegybanki elvárás, hogy a pénzügyi intézmények működjenek együtt adósaikkal, hogy ezzel is támogathassák utóbbiak hosszútávú fizetőképességének megtartását. A fogyasztók együttműködését és fizetési hajlandóságát is mérlegelve méltányosan alkalmazzák az általános szerződéses feltételekben rögzített, a hitelszerződés feltételeinek nem vagy késedelmes teljesítésére, illetve felmondására vonatkozó rendelkezéseket.
A fizetési nehézségekkel szembesülő vállalati ügyfelek esetében is szükség van a problémát orvosló termék- vagy üzleti megoldások (pl. átstrukturálás, áthidaló hitel, pótlólagos fedezetbevonás) felmérésére. Ezen ügyfélkörnél is indokolt mielőbb megkezdeni a helyzet megoldására vonatkozó egyeztetéseket azokkal a vállalatokkal, amelyek esetében a pénzügyi intézmény monitoringtevékenysége átstrukturálási kényszert valószínűsít a moratóriumból való kikerülést követően.
A pénzügyi intézményeknek át kell tekinteniük a hitelezéshez kapcsolódó belső folyamataikat, s sztenderdizált megoldásokkal felkészülni a moratóriumban részt nem vevő adósok megnövekedő számú megkeresésére. Erőforrásaik átcsoportosításával, proaktív megoldásokkal a téma kapcsán felmerülő nagyobb kapacitásigény kezelhető.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank