A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint minőségi kifogásról akkor beszélünk, ha a termék a vásárlást követően meghibásodik, és ezt a vevő jelzi a kereskedőnek. Az előírások alapján a fogyasztói panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a termék megnevezését, vételárát, a hiba megjelölését, a vásárlás időpontját, a fogyasztó igényét. A dokumentum azt is rögzíti, hogy törekedni kell a tizenöt napon belüli javításra, ha elhúzódna, akkor a tizenötödik napon tájékoztatni kell a vevőt a javítás várható idejéről. Keszthelyi Nikoletta tudatta, hogy a fogyasztók minőségi kifogás esetén élhetnek szavatossági és jótállási jogaikkal.
A köznyelvben garanciaként emlegetett mindkét fogalom a kereskedő kötelezettségét takarja a javításra, cserére, vagy a vételár visszafizetésére. Kiemelte, a legfontosabb különbség, hogy a jótállás teljes időszaka alatt a vállalkozásnak kell bizonyítania a fogyasztó minőségi kifogása esetén, hogy a termék hibája gyártási okokból vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett. Ezzel szemben a szavatosságnál csak az első fél évben terheli a vállalkozást e kötelezettség. Ezt követően már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék gyártási hibás, a rendeltetésszerű használat ellenére romlott el. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet: idén januártól a jótállásköteles termékek eladási árától függ, hogy egy, két vagy három év jótállás kell vállalni rájuk. A szavatosság minden termékre egységesen két év. A divatipari cikkek közül egyedül a legalább ötvenezer forintba kerülő, nemes és félnemes gereznából készült szőrmeruházati termékekre kötelező a jótállás.
Kitért továbbá arra is, hogy a jogszabály kizárólag a jótállásköteles termékekre írja elő a három munkanapos cserét. A kereskedő ekkor nem mérlegelheti, hogy javít vagy cserél, három munkanapon belül jelzett minőségi kifogás esetén köteles a meghibásodott helyett egy másik ugyanolyan árucikket adni. Például a ruhákra vagy cipőkre is szavatosság érvényesíthető. A három munkanapos cserét ebben a körben nem jogszabályi rendelkezés alapján, hanem önként, promóciós célból biztosítja számos kereskedő.
E gyakorlat bevezetését az az üzletpolitikai megfontolás indokolja, hogy szívesebben tér vissza abba az üzletbe a vevő, ahol rugalmasan kezelték a panaszát – mondta Keszthelyi Nikoletta, hozzátéve, a fogyasztó első körben maga választhatja meg, hogy a hibás termék javítását vagy cseréjét kéri.
A vásárló csereigénye dacára a vállalkozás a javítás mellett dönthet akkor, ha annak költsége alacsonyabb, mint a cseréje. Ha a hiba nem javítható, a kereskedő köteles cserélni a terméket. Ha sem a javítás, sem a csere nem lehetséges, a fogyasztó árleszállítást vagy a vásárlástól elállva a vételár visszafizetését kérheti.
A vállalkozásnak a jegyzőkönyv felvételét követően törekednie kell arra, hogy a javítást vagy cserét legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Ha ez nem sikerül, akkor legkésőbb a tizenötödik napon tájékoztatnia kell a fogyasztót a javítás vagy a csere várható időtartamáról – húzta alá. Kifejtette, hogy a kötelező jótállás körébe eső termékeknél a javítást harminc napon belül el is kell végezni. Ha a javítás a harminc napot meghaladja, vagy ha a jótállási idő alatt legalább három alkalommal javították a terméket, akkor a fogyasztó a termék cseréjét kérheti. Ha ez nem lehetséges, vissza kell neki fizetni a vételárat.
A helyettes államtitkár jelezte, hogy a szavatossági-jótállási igények azonos módon és feltételekkel érvényesíthetők a hagyományos és az online kereskedelemben is. Az őszi akciós főszezonban különösen hasznos szerinte tudni, hogy ha azért adtak árengedménnyel egy cipőt, mert sérülés volt rajta, leszakadt a dísze, és ebben a tudatban vásároltuk meg olcsóbban, e hiba miatt utólag már hiába panaszkodunk.
Egyéb hiba esetén azonban, például ha leválik a lábbeli talpa, ugyanúgy élhetünk szavatossági jogainkkal, mint a teljes árú termékeknél – ismertette.
Keszthelyi Nikoletta elmondta: a rendelkezések lépcsőzetesen határozzák meg a fogyasztói jogokat egy meghibásodás esetén: a javítást az ugyanolyan termékre cserélés, majd a vételár visszafizetése követi. A szabályozás tehát nem ismeri a levásárlás fogalmát, ezt a lehetőséget a kereskedők szintén önszántukból, a vevőik megtartása érdekében biztosítják. Jelezte, gyakori megoldás, hogy a vételárral megegyező értékű vásárlási utalványt adnak, így a vevőnek nem kell azonnal választania az üzletben éppen megtalálható termékek közül.
A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár azt javasolja probléma esetén először a kereskedőnél érdemes megpróbálkoznunk a vita közvetlen rendezésével.
A kormányhivatalok a vállalkozások tevékenységét általánosságban vizsgálhatják. Például a jegyzőkönyv felvételének elmaradása vagy a nem megfelelő árfeltüntetés miatt el tudnak járni, de nem kötelezhetik a céget arra, hogy az adott fogyasztó hibás cipőjét cserélje ki. Kitért arra az esetre, ha az üzlettel nem tudunk megállapodásra jutni, akkor egyéni igényeinket a minden megyeszékhelyen és a fővárosban elérhető békéltető testületek ingyenes eljárásai keretében érvényesíthetjük.
A fogyasztovedelem.kormany.hu portál és a fogyasztóvédelem YouTube-csatornája további részletes tájékoztatással szolgál, infografikákkal, videókkal, podcast-beszélgetésekkel mutatja be a vásárlók megerősített jogait – közölte Keszthelyi Nikoletta.
Forrás: Magyar Hírlap - 2021.10.09. (8. oldal)
Szerző: Jáger Laura
ITM
.jpg)
