Fontos az is, hogy a csomagoláson feltüntetett vitamin/ásványi anyag mennyiségnek a minőség megőrzési idő végéig megtalálhatónak kell lennie a termékben. Jó tudni azonban, hogy vannak bizonyos tűréshatárok a termékekben található tápanyagokat illetően.
A laboratóriumi vizsgálat során szinte minden termék jól teljesített, egyedül a Jana Vitamin happy narancs termékével akadt problémánk, amelyben a feltüntetett C-vitamin mennyisége még a vitamin mennyiségének meghatározási határértékét sem érte el. Erre tekintettel a termék vizsgálatát ismételten elvégeztettük, egy másik, szintén bontatlan állapotú dobozzal, azonban a teszten sajnos ez a darab sem ért el jobb eredményt…
Nem mindegy viszont, hogy milyen típusú szénhidráttal találkozunk a termékben. A különböző szénhidrátok eltérő glikémiás index-el rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy különböző ütemben emelik meg a vércukorszintet. A lassan felszívódó szénhidrátok lassabban emelik azt, ezáltal hosszabb időn keresztül képesek energiát biztosítani a szervezet számára, így ezek általában kedvezőbbnek tekinthetők a gyors szénhidrátoknál.
A legelőnyösebb azonban az, ha egy sportital vegyes szénhidráttartalmú, azaz a szükséges energia bevitelt többféle szénhidrát biztosítja (lassú és gyors). Ezáltal az alacsony glikémiás indexű gyors szénhidrátok azonnal energiához juttatják a szerveztet (például glükóz, a szacharóz), míg a lassú szénhidrátok (például fruktóz, cellulóz) ezt követően tudnak segíteni, folyamatos, hosszantartó energiaellátást biztosítva.
Kutatások kimutatták az összefüggést az édesítőszerek és az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint a szívbetegségek között. A daganatos megbetegedések kockázata sincs egyértelműen kizárva. Mindezeken túl egy többfajta mesterséges édesítőszert vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a szacharin, az aszpartám, az aceszulfám-k, valamint a szukralóz is károsodást okoz a bélbaktériumok sejtmembránjában. Ehhez persze nagyobb mennyiség bevitelére van szükség, mint amit egy átlagos fogyasztással magához vesz az ember, azonban továbbra is kérdéses, hogy fel tudnak-e halmozódni úgy a szervezetben ezek az anyagok, hogy hosszabb távon, rendszeres fogyasztás esetén problémákat okozzanak.
Érdemes figyelembe venni tehát, hogy a szakértők szerint a mesterséges édesítőszerek hosszú távú hatásai még nem ismertek teljes egészében. Feltehetjük magunkban a kérdést, hogy valóban a mesterséges édesítőszereket tartalmazó termékek a legjobb választások-e.
Ami nagyon fontos és minden szakmai fórumon hangsúlyozott, hogy a napi megengedhető mennyiséget soha ne lépjük túl az édesítőszerek fogyasztása során. A napi megengedhető mennyiség, azt a beviteli mennyiséget jelent, amit egy életen át naponta fogyasztva sem jelent értékelhető egészségügyi kockázatot.
A termékekben található színezékek lehetnek természetesek (például karotinok), természetes eredetűek (például karamell) vagy mesterségesek (például tartazin). A természetes színezékek a növényekben található színezőanyagok, melyeket kivonással és az egyéb anyagoktól történő szelektív elválasztással nyernek ki. A felhasználásukat korlátozza, hogy nem túl stabilak, továbbá gyakran hordozzák az alapanyag ízét. Jó tudni, hogy találhatunk a termékekben olyan színező hatású összetevőket is, amelyek nem csak a színező hatást biztosítják, de a termék táplálkozásbiológiai értékét is növelik. Ezek az úgynevezett „színező-élelmiszerek”, melyek nem is minősülnek adalékanyagoknak. A termékek jelentős részénél szerencsére mi is elsősorban természetes színezékekkel, illetve színező-élelmiszerekkel találkoztunk.
A természetes eredetű színezékeket állati vagy növényi eredetű nyersanyagokból nyerik, azonban ezek ebben a formájukban a természetben nem fordulnak elő.
A mesterséges színezékeket teljes mértékben szintetikus úton állítják elő. A gyártók gyakran előnyben részesítik ezeket, mivel a termék ízét, színét és illatát nem befolyásolják, ráadásul a többihez képest ezek a legolcsóbbak. Nem szabad elfelejteni viszont, hogy ezek a színezékek az érzékeny embereknél jóval nagyobb arányban váltanak ki élelmiszer-intoleranciát, mint a természetes társaik.
Tesztünk során csak egy kétes megítélésű színezékkel találkoztunk, a szulfitos-ammóniás karamellel. Ennek előállítása során a 2-methylimidazole (2-MI) és 4 – methylimidazole (4-MI) keletkezik, melyekkel kapcsolatban kutatások kimutatták, hogy ezek az anyagok tüdő-, máj-, pajzsmirigy daganatot, vagy akár leukémiát is okozhatnak.
Tesztünk győztese így az Aldi sajátmárkát terméke, a Well+Active vörösáfonya ízű, szénsavas üdítőital lett, amely nem tartalmaz kockázatos édesítőszereket és színezékeket, a csomagolása 50%-a újrahasznosított műanyagból készült és igen kedvező áron elérhető a piacon. Bár ez a termék tartalmaz cukrot, azonban érdemes figyelembe venni, hogy a vizsgált 10 termékből 8 cukortartalommal bír, a fennmaradó két termékben pedig kockázatosnak tekinthető édesítőszerekkel találkoztunk, így mindent összevetve a Well+Active megfelelő választás lehet, különösen sportolók számára.
.jpg)
