Ha a csomagolt termékéről a címke hiányzik, inkább mondjunk le a vásárlásról – tanácsolja a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ). Ez ad ugyanis tájékoztatást a termék tulajdonságairól, és a felhasználás módjáról, így érdemes szánni néhány percet annak elolvasására.
Van néhány jellemző, melyeket jelölni kell, így ezeket mindenképpen ajánlott szemügyre venni. Ilyen a vágóállat fajtája, tehát amiből készült (kivéve a sertést); az előkészítés módja (darabolt vagy kötözött); a csak szárítással készült termékeknél a füstölés hiányára való utalás; továbbá, hogy a termék nyersen és/vagy hőkezelve (főzve, sütve) fogyasztandó.
Jó tudni például, hogy nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, hőkezelt sonkák esetében a „főtt sonka” vagy a „sült sonka”, formában vagy bélben hőkezelt sonkáknál pedig a „sonka” alapmegnevezéseket olvashatjuk a termékcímkén.
Bár a gyorspácolt sonkák címkéjén olykor ijesztően hosszú felsorolást találunk a különböző adalékanyagokról, ízfokozókról és állományjavítókról, ezekből kizárólag engedélyezett mennyiséget tartalmazhatnak a termékek.
A Magyar Élelmiszerkönyv a sonka termékcsoportot három alcsoportra osztja, amelyek közül az elsőbe és a másodikba – a nyers, illetve a hőkezelt sonkák közé – tartozik a húsvétkor fogyasztott sonkák többsége. Ezeken kívül egyedi termékleírással még a parasztsonka rendelkezik. Ez bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb vagy lapocka, amelyet sózással, pácolással és füstöléssel tartósítanak, és egészben vagy darabban forgalmaznak.
A FÉBÉSZ tanácsa, hogy inkább kevesebb, de jobb minőségű terméket válasszunk. Bármelyik termék mellett döntünk is, néhány információt mindenképpen ellenőrizzünk: a címkét, a szavatossági időt és a gyártási helyet.
.jpg)
