Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Egyéb

Fogyasztóbarát? Tisztességes? - Hogyan legyek jogszerűen működő vállalkozás?

2021-01-20

Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány értékes tanácsot vállalkozások számára, mivel a fogyasztóvédelmi és egyéb jogszabályok változásai nem kevés terhet rónak a kereskedőkre. A teljesség igénye nélkül kitérünk a 2021. január 1-étől hatályos, szavatossági, jótállási rendelkezésekkel kapcsolatos új szabályok elemeire is. Tapasztalataink szerint az általunk összegyűjtött kérdések buktatókat rejthetnek magukban és nehézséget okozhatnak a tisztességes, jogkövető vállalkozások számára is. (FÉBÉSZ)
ERRE FIGYELJEN AZ AKCIÓK SORÁN Az akciós árfeltüntetés kapcsán érdemes tudatában lenni, hogy tisztességtelennek minősül az a gyakorlat, amely alapján a fogyasztó valamilyen okból nem a közölt mértékű árkedvezményben részesül, például azért mert az akció időtartama alatt, a fogyasztó az ígért áron nem tudja megvásárolni az árut, vagyis az előzetesen közöltnél magasabb árat kell fizetnie a termékért. Szintén nem megengedett az olyan akciós árfeltűntetés, amely esetében, az „eredeti”, magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás. Amennyiben a közölt magasabb árat alkalmazta ugyan, de az akciót közvetlenül megelőző időszakban az nem, vagy csak kivételesen, átmeneti jelleggel érvényesült (például ésszerűtlenül rövid ideig), a vállalkozás jogsértést követ el.
Jó, ha tudja! A fogyasztóvédelem Innováció és Technológiai Minisztérium által megfogalmazott szabályozási stratégiája szerint 2022 májusától a következők szerint alakulnak az akció közlésére vonatkozó szabályok mind az online, mind a hagyományos kereskedelemben. Árcsökkentés esetén fel kell tűntetni a „korábbi árat” is. A „korábbi ár” pedig kizárólag az a legalacsonyabb ár lehet majd, amelyet az árcsökkentést megelőző időszakban legalább 30 napig alkalmaztak. Folyamatos árcsökkentés esetén a „korábbi ár” az árcsökkentés első alkalmazása előtti, árcsökkentés nélküli ár lesz. A szabályok célja egyértelműen a fogyasztók pontos, megfelelő tájékoztatása, a rendszeres árváltoztatással elért jelentős mértékű akciózás megszüntetése révén.
AZ ADATVÉDELEM ÉS A VÁSÁRLÓK KÖNYVE Köztudott, hogy a fogyasztók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével, valamint az adott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. Éppen ezért a vásárlók könyvét jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Fontos azonban az is, hogy a személyes adatok védelmére tekintettel, a rögzítést követően a kereskedő haladéktalanul köteles eltávolítani a vásárlók könyvéből a bejegyzést tartalmazó oldalt és köteles azt elzártan megőrizni, hogy egy esetleges hatósági ellenőrzés során azt át tudja adni a hatóság részére.
A „TÖREKEDNI” SZABÁLY PONTOSÍTÁSA A vállalkozásnak már nem csupán törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést tizenöt napon belül elvégezze, ugyanis amennyiben a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor kötelező tájékoztatni a fogyasztót a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
NEM ÍRHATÓ ELŐ AZ EREDETI CSOMAGOLÁS MEGŐRZÉSE Korábban a fogyasztóvédelmi hatóság megtévesztésként szankcionálta, ha az eladó az eredeti csomagolás meglétéhez kötötte a jótállási igény érvényesítését, azonban január 1-jétől már határozottan kimondja a jogszabály, hogy a jótállásból eredő jogok érvényesítéshez nem tehető feltétellé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
ELEKTRONIKUS JÓTÁLLÁSI JEGY, ELEKTRONIKUS SZÁMLA A vállalkozás akár online, akár offline vásárlásról legyen is szó, 2021. január 1-jétől a jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztónak. Ez azonban nem kötelező a kereskedő számára, így akár egy interneten vásárolt termék esetén is dönthet úgy az eladó, hogy inkább papír alapú jótállási jegyet mellékel. Fontos előírás azonban, hogy amennyiben az eladó a jótállási jegyet elektronikus úton nem közvetlen megküldéssel adja át a fogyasztó részére (például email útján), hanem annak letöltését biztosító elérési cím formájában, akkor a vállalkozás az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, azaz annak elérhetőségét folyamatosan biztosítania kell. Érdemes tudni továbbá, hogy jótállási jegyként az elektronikusan átadott számla is elfogadható, amennyiben az tartalmazza a jótállási jegy vonatkozásában meghatározott minimális tartalmi elemeket.
ÚJ RENDELKEZÉSEK A SZAKVÉLEMÉNYEK TERÉN 2021. január 1-től pontosabb szabályok vonatkoznak a szakvéleményekre, meghatározva annak kötelező tartalmi elemeit. Ezzel kiküszöbölhető a sablonos, azonos érvelésre épülő és kevéssé megalapozott szakvélemények létrejötte. A módosítások bevezetése óta a szakvéleményeknek tartalmazniuk kell a szavatossági és jótállási igényének megítéléshez szükséges lényeges elemeket, így például az alkalmazott vizsgálati módszereket, valamint kötelező lesz a vizsgálat megállapításait indokolással ellátni. Így a továbbiakban nem elfogadhatók a pár mondatos, érdemi információt nem tartalmazó szakvélemények, melyek például hibás lábbeli esetén csupán járáshibára vagy tönkre ment mobil telefonok esetén mindössze folyadék befolyására hivatkoznak. Nem árt tudni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult vizsgálni, hogy a szakvélemény megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
LEGYEN KÖRÜLTEKINTŐ A JEGYZŐKÖNYV KÉSZÍTÉSE SORÁN A fogyasztó szóbeli panaszát azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Amennyiben a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát a fogyasztó részére átadni. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény részletesen meghatározza. Érdemes odafigyelni a jegyzőkönyv pontos és hiánytalan kitöltésére, mivel ennek elmaradása bírság kiszabását vonhatja maga után. A jegyzőkönyvet ráadásul az eladó köteles három évig megőrizni.
A vállalkozásoknak különösen nagy felelőssége van a panaszbejelentések megfelelő intézése körében. A válaszintézkedéseik során ugyanis tájékoztatásul is kell szolgálniuk a fogyasztói jogok gyakorlásával kapcsolatban. Például rendkívül fontos, hogy már a jegyzőkönyvnek felvilágosítást kell tartalmaznia többek között arról is, hogy fogyasztói jogvita esetén a vásárló a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellet működő békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Ha a megfelelő tájékoztatás nem valósul meg, úgy a hiányos vagy pontatlan információk a fogyasztókat megtéveszthetik és ezzel a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósíthat meg.
AZ ONLINE KERESKEDELEM BUKTATÓJA Bár az internetes vásárlás egyre népszerűbb és az online kereskedelemmel kapcsolatos tudatosság is fokozódik, mind fogyasztói, mind kereskedői oldalról, még mindig találkozhatunk hibákkal a webáruházak előzetes tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban. Érdemes azonban odafigyelni, mivel az előzetes tájékoztatási kötelezettség tartalmát és megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság és az Innovációs és Technológiai Minisztérium keretein belül működő Internet Laboratórium is rendszeresen ellenőrzi. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapos áttanulmányozása mellet segítségül szolgálhatnak a különböző minisztérium által vagy támogatással létrehozott weboldalak, mint például a mintawebaruhaz.fogyasztovedelem.kormany.hu is.
ELEKTRONIKUS FIZETÉS – AKÁR MOBIL APPLIKÁCIÓ ÚTJÁN IS Az online pénztárgépet használó kereskedők 2021. januárjától kötelesek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét is. Fontos azonban, hogy az elektronikus fizetés nem feltétlenül jelenti POS terminál üzemeltetésének kötelezettségét. A jogszabály előírásának megfelel a kereskedő akkor is, ha bármilyen egyéb elektronikus fizetési mód rendelkezésre állását biztosítja. Ez jelentheti mobil applikáció útján történő fizetés lehetővé tételét (pl. Simple Buisiness, softPOS), vagy az összeg azonnali fizetési rendszer keretében történő átutalásának biztosítását is.
BŐVÜL A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG HATÁSKÖRE A hatóság hatásköre egyrészt a jótállási, szavatossági jogokkal kapcsolatos jogszabályok pontosítása, módosítása révén bővült új elemekkel. Például a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti, hogy a 15 napon túli javításra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget tett-e a vállalkozás, vagy a javítószolgálat teljesítette-e a miniszteri rendelet szerinti értesítési kötelezettségét a kereskedő felé .
A fogyasztóvédelmi hatóság továbbá már nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladót ellenőrizheti, hanem a nagykereskedőt, az importőrt és a gyártót is, sőt 2021. július 16-tól már a logisztikai szolgáltatókat, a raktárakat is. Így a korábbi egy helyett az ellátási lánc öt szintjének ellenőrzésére kerülhet majd sor.
MIT TEHET A HATÓSÁG A VÁLLALKOZÁS JOGSÉRTÉSE ESETÉN? Meglehetősen széles eszköztár áll a hatóság rendelkezésére, ha jogsértést tapasztal a vállalkozás részéről. A hatósági ellenőrzéseknek alapvetően nem célja a bírság kiszabására törekvés, hanem a jogkövető és tisztességes vállalkozói magatartás elősegítése. A bírság, az üzlet ideiglenes bezárása mellett az egyik legszigorúbb szankció. Ezen kívül a hatóág elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást, a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását, értékesítését, továbbá a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottak szerinti dolgot elkobozhatja, és azt a jogsértést elkövető vállalkozás költségére megsemmisítheti.
Hogy a fentiek közül melyik szankciót alkalmazza a hatóság, arról az eset lényeges körülményeinek figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával határoz. Döntése során tekintettel van különösen a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, illetve a jogsértéssel adott esetben elért előnyre is.
HOVÁ FORDULHATNAK TANÁCSÉRT A VÁLLALKOZÁSOK? Kérdés esetén célszerű az illetékes Kereskedelmi és Iparkamarához fordulni, mivel több kamara is biztosít ingyenes jogi tanácsadást vállalkozások részére. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara például a budapesti vállalkozások számára 2020. január 1-jétől biztosít díjmentes fogyasztóvédelmi tanácsadást a vállalkozásokat érintő kötelezettségekről, akár személyes vagy elektronikus formában is.
Fordulhatnak a vállalkozások versenyjogi vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal által létrehozott, öt vidéki nagyvárosban működő (Debrecen, Eger, Szeged, Győr, Pécs) a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Irodához is. Az irodák tanácsadó szolgáltatása szintén díjmentes.
Természetesen kérdés vagy konkrét probléma esetén az ügyvédhez fordulás lehetősége is nyitva áll a vállalkozások előtt.