Egy éven belül már harmadjára romlott el az új mosógép? A hosszú javítási idő miatt kifutott a jótállási időből? Az eladó nem veszi vissza a hibás terméket, mert hiányzik az eredeti csomagolás?
A 2021-től hatályos új szabályok megoldást kínálnak az ilyen esetekre is. Lássuk, mire számíthatunk még! (FÉBÉSZ)
 

A kötelező jótállásra vonatkozó szabályok egyik elsődleges célja, hogy a vásárló a hibás termék miatt a lehető legkevesebb hátránnyal nézzen szembe. Erre tekintettel a módosítások pontosították és egyértelműbbé tették a szabályozási környezetet.
Gyakran előforduló probléma volt, hogy a termék az elhúzódó vagy többszöri javítása miatt a vevő kifutott a jótállási időből. Fontos eleme lesz a jogszabálynak, hogy a javítás időtartama alatt gyakorlatilag ”nyugszik” a jótállási idő. A 2021-től hatályos szabályozás értelmében a termék javítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
 

Egy másik gyakori probléma, hogy több vállalkozás anélkül, hogy ezt a jogszabály előírná, megkövetelte a jótállási igény érvényesítéséhez az eredeti csomagolás meglétét. Ez az alaptalan követelmény számos vevőt megakadályozott a termék visszavitelétől és igényének érvényesítésétől, mivel az eredeti csomagolás megőrzése nem csak életszerűtlen, hanem egyes esetekben lehetetlen is (gondoljunk csak a mosogatógépek fóliás csomagolására). A fogyasztóvédelmi hatóság korábban megtévesztésként szankcionálhatta a vállalkozások ilyen irányú feltételeit, idéntől azonban már a jogszabályban is szerepel, hogy a jótállásból eredő jogok érvényesítéshez nem tehető feltétellé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
 

2021-től a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén, és a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. A módosításnak köszönhetően elkerülhető az a gyakorlat, amely szerint a vállalkozás az igény érvényesítését a vásárlótól adott esetben meglehetősen távol eső székhelyére teszi, jelentősen megnehezítve így a fogyasztó jótállási igényének intézését.
 

A korábbi szabályozás értelmében a jótállás időtartama valamennyi kötelező jótállás alá eső termék esetében egységesen egy év volt. Egy nagy értékű laptopra így tehát ugyanannyi garancia járt, mint egy 10 000 Ft értéket meghaladó mikrohullámú sütőre. A drágább termékek esetében azonban a fogyasztó jogosan várja el, hogy az hosszabb időn keresztül képes legyen hibátlanul működni. A 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítások erre tekintettel rendelkeznek a sávos jótállási idő bevesztéséről. Az új szabályok értelmében a 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot nem meghaladó eladási ár esetén 1 év, a 100 000 forintot meghaladó, de legfeljebb 250 000 forint eladási ár esetén 2 év, 250 000 forint eladási ár felett pedig 3 év lett a jótállási idő. Ez az előírás a fogyasztók érdekei mellett fenntarthatósági szempontokra is tekintettel van. Fontos cél ugyanis, hogy a piacon hosszabb ideig megbízhatóan használható termékek legyenek elérhetők és így csökkenjen az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége.
 

A jótállás kezdőidőpontja főszabály szerint a termék megvásárlásának időpontja. Olyan termékek esetén, amelyek használatához üzembehelyezés szükséges (például gázsütő), a jótállási idő a beszereléstől kezdődik, kivéve, ha arra a vásárlástól számított hat hónap elteltével kerül sor. Utóbbi esetben a jótállás kezdőidőpontja szintén a vásárlás időpontja lesz. Nem várható el ugyanis az eladótól, hogy egy, a vásárlást követően akár egy-két éven túl üzembe helyezett termék estében a garanciavállalásának időtartama a vásárlástól eltelt hosszú idővel megnyúljon.
 

A technika fejlődése, a fiatalabb fogyasztói korosztály megjelenése és a fogyasztói szokások megváltozásával is együtt jár, amit jól szemléltet a tény, hogy a vásárlások egyre nagyobb arányban játszódnak le az internet világában. Erre tekintettel januártól az elektronikus jótállási jegy is megfelel a jogszabályi követelménynek.
A vállalkozás akár online, akár offline vásárlásról legyen is szó, a jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja. Az elektronikus jótállási jegy kiállítása azonban nem kötelező a vállalkozás számára, így akár egy interneten vásárolt termék esetén is dönthet úgy, hogy papír alapú jótállási jegyet mellékel. Az e-jótállási jegy persze a vállalkozások számára is előnyös lehet, mivel annak alkalmazása csökkenti az adminisztrációs terheket, valamint a nyomtatási és anyagköltségeket. Ilyen módon pedig hozzájárul a természet megóvásához és az öko-lábnyom csökkentéséhez is.
A fenti terhek minimalizálásához és a fogyasztói igényérvényesítés megkönnyítéséhez járul hozzá az is, hogy akár a fogyasztó részére elektronikusan átadott számla is elfogadható jótállási jegyként, amennyiben az tartalmazza a jótállási jegy vonatkozásában meghatározott minimális tartalmi elemeket.
Ami a jótállási jegy tartalmát illeti, akárcsak a hagyományos, papír alapú dokumentumon, az e-jótállási jegyeken is fel kell tüntetni a kereskedő nevét, címét; amennyiben a gyártó nem azonos az eladóval, úgy a gyártó nevét, címét is, továbbá a termék beazonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint adott esetben a gyártási számát. Meg kell jelölni a vásárlás vagy üzembe helyezés pontos időpontját, ismertetni kell a fogyasztó jótállásból eredő jogait, érvényesíthetőségük határidejét, helyét és feltételeit, valamint tájékoztatni kell a fogyasztót arról is, hogy jogvita esetén, annak megállapodásos rendezése érdekében békéltető testületek eljárását kezdeményezheti. 2021-től a fenti felsorolás kiegészült azzal, hogy a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus átadás esetén pedig az e-aláírást.
A vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles átadni. Az elektronikus úton történő átadás jelentheti a jótállási jegy elektronikus levélcímre történő megküldését, felhasználói fiókban történő megjelenítését és letölthetőségét, vagy akár egy telefonos alkalmazás útján történő hozzáférhetővé tételét is. Fontos előírás, hogy amennyiben az eladó a jótállási jegyet elektronikus úton nem közvetlen megküldéssel adja át a fogyasztó részére (például email útján), hanem annak letöltését biztosító elérési cím formájában, akkor a vállalkozás az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, azaz a annak elérhetőségét folyamatosan biztosítania kell.
Természetesen, ha a fogyasztó részére az elektronikus út nem elérhető, mert például nincs e-mailcíme, vagy ha a vásárló kifejezetten papír alapon kéri a jótállási jegyet, a vállalkozás köteles az eddigi gyakorlatnak megfelelően papír alapon biztosítani azt.
 

A kötelező jótállás továbbra is a jogszabályban meghatározott új, 10 000 Ft feletti értékű, tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, azonban a technika fejlődése nyomán a korábbi lista januártól új elemekkel bővül. Így kötelező garancia vonatkozik a napkollektorokra, napelem rendszerekre, az árnyékolástechnikai eszközökre (például kézi vagy motoros meghajtási redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny), a kaputelefonokra, riasztóberendezésekre, kamerás megfigyelőrendszerekre, a garázskapura és egyéb kapu meghajtásra, vezérlésre, a zuhanykabinokra, kádakra, csaptelepekre, valamint a játék hoverboardokra, játék e-rollerekere, és bizonyos drónokra is.
 

Sajnos még gondos és körültekintő használat mellett is előfordul, hogy egy termék meghibásodik és javításra szorul. Különös nehézséget jelenthet, ha olyan termékről van szó, amelyet a mindennapi éltünkben rendszeresen, napi szinten használunk. Előfordulhat, hogy több alkalommal kell felkeresnünk az eladót vagy a javítószolgálatot és hosszú idő telik el, mire ismét gond nélkül használni tudjuk a fogyasztási cikket. Az új szabályozás részletes szabályokat tartalmaz a kijavítás és a csere intézésével kapcsolatban, így a javításra szánt idő nem válik parttalanná, védve ezzel mind a fogyasztók, mind a tisztességes vállalkozások érdekeit.
Amennyiben a termék első alkalommal történő javítása során megállapítható, hogy nem javítható, a 2021-től hatályos szabályok alapján, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ezzel elkerülhető az időhúzás és a felesleges költségek felhalmozása. Természetesen előfordulhat, hogy az eladó, például készlethiány miatt nem tudja a terméket kicserélni. Ilyenkor, illetve ha a termék cseréjére egyéb okból nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül részére visszatéríteni.
Rendkívül kellemetlen, különösen nagy értékű, napi szinten használt fogyasztási cikkek esetén, ha egy termék több alkalommal is javításra szorul. A jelenlegi szabályozás értelmében a szavatossági jogok több lépcsőben helyezkednek el. A fogyasztó első körben kijavítást, vagy ha ez nem okoz aránytalan többletköltséget, kicserélést kérhet. Ha kijavításra vagy kicserélésre nincs lehetőség, akkor második lépcsőben árleszállítás kérhető, illetve a vásárló maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a terméket vagy igényelheti, hogy visszakapja a vételárat. A régi szabályozás nem határozta meg, hogy pontosan hányszori javítást követően köteles a vállalkozás kicserélni a terméket. Az ebből adódó problémák elkerülése érdekében az új szabályozás szerint a jótállási időn belül történő harmadik javítást követő újabb meghibásodás esetén kötelező lesz a csere. Amennyiben cserére nincs lehetőség, úgy a vásárláskori vételárat kell visszatéríteni a fogyasztó részére.
Gyakran felmerülő probléma volt, hogy egy termék javítása hosszúra nyúlik és a fogyasztó nem látja előre, hogy mikor kaphatja vissza a fogyasztási cikket. Ezt a helyzetet orvosolja, hogy 2021-től amennyiben a termék kijavítására a kijavítási igény közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles lesz a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha cserére nincs lehetőség, ebben az esetben is a vételár visszafizetésére kerülhet sor.
Fontos, hogy a fenti szabályok csak a kötelező jótállás keretében történő javításra vonatkoznak (szavatosságra tehát nem), továbbá, hogy van egy kivételi kör, amely esetében ezen szabályok alkalmazására nincs mód. A kivételi körbe tartozó termékek a következők: elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó, valamint motoros vízi jármű.

Ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről. A javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről is. Tájékoztatni kell az eladót arról is, ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható; a javítás várható idejéről, ha a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, továbbá ha a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt. A tájékoztatási kötelezettség teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti.
A szabályozás célja, hogy az eladó adott esetben eleget tudjon tenni a jogszabályból eredő kötelezettségeinek.
 

Míg az eddig bemutatott szabályok csak a kötelező jótállásra vonatkoznak, a következőkben ismertetendő rendelkezések mind a szavatosság, mind a jótállás körét érintik.
A „törekedni” szabály pontosítása
A korábbi szabályozás értemében a vállalkozásnak törekednie kellett arra, hogy a szavatossági, jótállási igény alapján a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Általános tapasztalat, hogy az eladók gyakran kihasználták a „gumi-szabály” adta lehetőséget és bőven tizenöt nap fölött, akár egy hónap elteltével is arra hivatkoztak, hogy még mindig „törekednek” arra, hogy a terméket kijavítsák vagy kicseréljék.  Az új szabály kimondja, hogy ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles annak várható időtartamáról. A tájékoztatási kötelezettségnek a teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti, így fontos, hogy annak igazolható módon kell megtörténnie.
A szakvélemény tartalmának elemei
A szakvélemény kötelező tartalmi elemeinek megahatározásával elejét lehet venni a sablonos, azonos érvelésre épülő és kevéssé megalapozott szakvélemények létrejöttének. A szakvélemények rendszerint hivatkoztak például lábbelik esetén járáshibára vagy mobil telefonok esetén folyadék befolyására. A módosítások bevezetése után a szakvéleményeknek tartalmazniuk kell a szavatossági és jótállási igényének megítéléshez szükséges lényeges elemeket, így például az alkalmazott vizsgálati módszereket is, valamint kötelező lesz a vizsgálat megállapításait indokolással ellátni.
 

Összességében megállapíthatjuk, hogy a fent bemutatott jogszabály módosítások hozzájárulnak egy kiszámíthatóbb, egyértelműbb és hatékonyabb szabályozási környezet kialakításához. Az új rendelkezések nem csak a fogyasztók igényérvényesítésének a megkönnyítését segítik, hanem fenntarthatósági szempontokra, ezen keresztül pedig a környezet kíméletére is figyelemmel vannak, és szem előtt tartják a jogkövető vállalkozások érdekeit is. Fontos, hogy megfontolt vásárlóként tudatában legyünk a minket megillető jogoknak és lehetőségeknek, ezért kísérjük figyelemmel a szabályok alakulását és szükség esetén kérjük szakértő tanácsát.