Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Tesztek

Fogkrémeket teszteltünk! – fogfehérítés és kockázatos anyagok

2020-06-11

Tudta, hogy az emberek 50 %-a a másik mosolyát veszi észre először? Nézzük meg, mit tehetünk a tökéletes mosolyért és járjuk körbe, hogyan működnek a fogfehérítő fogkrémek, mire érdemes tekintettel lenni a vásárlás során és mit tehetünk még a hófehér fogakért. Az ideális fogkrém kiválasztása során érdemes figyelemmel lenni az egészségünkre és a természetességre, ezért tesztünkben kiemelt hangsúlyt helyeztünk a fogkrémekben található néhány jelentősebb, kockázatosnak tekinthető összetevőre, valamint a vizsgált termékek gyógynövénytartalmára is.
HOGYAN MŰKÖDIK? Érdekes tény, hogy az elnevezésük ellenére ezek a fogkrém típusok valójában nem rendelkeznek fogfehérítő hatással. Használatuk esetén mindössze folteltávolító hatásuk miatt tűnnek világosabbnak fogaink. Így a fogfehérítő fogkrémek működését tekintve egyrészt folteltávolításról, másrészt az elszíneződések megelőzéséről kell beszélnünk.
A folteltávolítás fizikai vagy kémiai ráhatással történhet. A fizikai ráhatás lényege a dörzsölő erő. A fogkrémben található speciális összetevők, mint például szilikát szemcsék lágyan polírozzák a fogzománcot, ezáltal mintegy „leradírozzák” a szennyeződéseket. A termékek dörzsereje attól függ, hogy azok milyen sűrűségben, milyen típusú és mekkora részecskéket tartalmaznak. Ami a kémiai beavatkozást illeti, említést érdemel, hogy valamennyi fogfehérítő fogkrém tartalmaz – különböző koncentrációban – nátrium-bikarbonátot vagy karbamid-bikarbonátot is. Ezekből aktív oxigén szabadul fel, ami oxidálja az elszíneződésekért felelős vegyületeket, ezáltal fogaink fehérebbnek tűnhetnek.
Az elszíneződések megelőzése kémiai úton, elsősorban foszfátok segítségével történik. Ilyen például a pirofoszfát vagy a nátrium-hexametafoszfát. Ezek segítségével a fogkőképződés intenzitása csökkenthető. Ennek jelentősége az, hogy a fogkő alkalmas felületet képez a szennyező, színező anyagok megtapadásához, így csökkenthetjük az elszíneződés mértékét.
AMIT VEGYÜNK SZÁMÍTÁSBA… A foga minden embernek különböző, éppen ezért mindenkinek meg kell találni azt a terméket, ami számára a legjobb. Ami az egyik embernél jól működik és fehéríti a fogait, az a másiknak lehet, hogy éppen semmit sem használ. Ezért, ha egy fogkrémmel nem vagyunk elégedettek, ne veszítsük el a bizalmunkat valamennyi fogfehérítő termékkel szemben. Próbáljunk ki több különböző típust.
Érdemes tudni, hogy mind az elszíneződésre, mind a fehérítésre másként reagál a műfogsor, illetve a barázdazárással, héjjal vagy ragasztóval kezelt fog, mint a természetes fogzománc. Elszíneződött koronákon, fogtöméseken nem biztos, hogy ugyanolyan hatékonysággal dolgozik a fogfehérítő fogkrém.
Ne feledjük, hogy fogunk színe velünk született adottság, amely függ a zománc vastagságától és a dentin árnyalatától is. Ahogy fentebb említettük a fogfehérítő fogkrémek nem fehérítenek, hanem az elszíneződéseket távolítják el, éppen ezért ezen az alapszínen fehérítő fogkrémek segítségével nem valószínű, hogy hatékonyan fogunk tudni segíteni.
VIGYÁZZUNK FOGAINK ÉPSÉGÉRE! A legtöbb fogfehérítő fogkrém kíméletesen dolgozik, így használata az emberek többségének nem okoz problémát. Azonban előfordulhat, hogy egyes emberek érzékenyebben reagálnak az ilyen termékekre és gyengébbnek érzik a fogaikat. Ilyen esetben is érdemes tovább keresgélni a termékek között, mivel léteznek olyan típusok is, amelyeket kifejezetten az érzékeny fogakra fejlesztettek.
A fogérzékenység az általunk kifejtett dörzsölő erővel is összefüggésben állhat. Az ideális dörzserőt egyszerűen lemérhetjük egy konyhai mérleg segítségével, melyre olyan erővel kell rányomni a fogkefét, hogy annak mutatója elérje a 150 grammot. Amennyiben pedig már sérült a fogzománc, válasszunk speciális fogkrémet és lágyabb sörtéjű fogkefét.
KOCKÁZATOS ANYAGOK A FOGKRÉMEKBEN Fontos kiemelni, hogy az általunk bemutatott összetevőkkel kapcsolatban felmerülő egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok ellenére a hatályos Európai Unió szabályozása megengedi ezek használatát. Vizsgáljuk meg azonban, hogy milyen aggályok merülhetnek fel ezekkel kapcsolatban.
- Az első górcső alá kerülő összetevő a triklozán. Ez egy antibakterilis, vírus-, és gombaölő hatású adalék, melyet tartósításra és fertőtlenítésre használnak. Egy kutatás szerint a triklozán gátolja az izomösszehúzódást és súlyos szívizomgyengeséget okoz. Erre tekintettel különös veszélyt jelenthet a szívelégtelenséggel rendelkezők számára. További komoly problémákat okozhat a hormon háztartás egyensúlyában, gátolja a nemi hormonok működését és hatással van a pajzsmirigy működésére is. Összefüggésbe hozható a májkárosodással, a daganatos megbetegedésekkel és a fejlődési rendellenességgel. Antibakteriális hatása miatt veszélyt jelenthet a szájban lévő hasznos baktériumokra, lenyelve pedig a bélben okozhat komoly problémákat. Ráadásul, a triklozánt tartalmazó termékek (például fogkrém, szappan, stb…) többsége a felhasználás során a vízbe kerül, ahol felhalmozódva súlyos környezetkárosító hatást fejt ki. Ugyanakkor az Európai Fogyasztók Biztonságával Foglalkozó Tudományos Bizottság kiemelte, hogy „a triklozán legfeljebb 0,3%-os koncentrációban való használata a fogkrémekben, szappanokban, tusfürdőkben és stift dezodorokban biztonságos.” Azaz a normál, háztartási mértékű használata az egészségre nem jelent veszélyt.
- Számos információt olvashatunk a parabénekkel kapcsolatos veszélyekről is. Ezek szintén baktérium- és gombaölő anyagok, melyeket tartósításra használnak. A parabének egyik fő veszélye, hogy ösztrogén aktivitásuk miatt károsítják a hormonrendszert. Képesek előbbre hozni a serdülő lányok nemi érettségét, és összefüggésben állhatnak a férfiak meddőségével is. Egyes kutatások szerint a parabének a mellrák kialakulásával is kapcsolatba hozhatók. A 2015. április 16. napját követően forgalomba kerülő termékek vonatkozásában az Európai Bizottság a két legkockázatosabb vegyület, a propil-parabén és a butil-parabén legnagyobb koncentrációját visszaszorította a korábban megengedett 0,4%-ról (önálló felhasználás), illetve 0,8%-ról (észterekkel keverve való felhasználás) egységesen 0,14%-ra (amely mind a külön-külön, mind az együttesen való felhasználásra vonatkozik).
- A fenoxietanol enyhe baktériumölő, illatszerfixáló és tartósítószer. Az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki, illetve bőrirritáló hatású lehet, egyébként azonban alapvetően biztonságos összetevőnek tekintik. Használata legfeljebb 1 %-os koncentrációban engedélyezett. Biztonságosságát jelzi, hogy organikus kozmetikumokban is felhasználható. Mindezek mellett érdemes tudatában lenni, hogy ez az vegyület kifejezetten a gyermekre nézve kockázatos lehet, mivel lenyelve mérgező és károsíthatja a központi idegrendszerüket is.
- Az SLS (sodium lauryl sulfate) gyakran alkalmazott anyag tisztító- és tisztálkodási szerekben, mivel hatékony zsíroldó, eredményesen távolítja el a zsíros, olajos szennyeződéseket. A fogkrémekben való alkalmazásuk a jó habképző hatásának is köszönhető. Bizonyított káros hatása, hogy erősen bőrirritáló és lassítja a sebgyógyulást. Emiatt ekcéma vagy más bőrprobléma, továbbá érzékeny bőr esetén ajánlatos az SLS-t tartalmazó termékek használatának kerülése. Ráadásul a bőrirritáció már egy órás kitettség után jelentkezhet. A fogkrémekben való felhasználásuk kapcsán kiemelést érdemel, hogy a szájnyálkahártyában is irritációt okoz, és felelőssé tehető az afták kialakulásáért. Figyeljünk arra is, hogy ha egy SLS tartalmú tisztálkodásiszer véletlenül a szemünkbe kerül, azt alaposan öblítsük ki, mivel a szemekre gyakorolt irritáló hatása szintén bizonyított. Jó hír azonban, hogy a híresztelések ellenére nem rákkeltő.
- A PEG-t (polietilén glikol) hidratáló és stabilizáló, emulgeáló hatása miatt használják a termékekben. A fogkrémek esetén ez utóbbi az elsődleges funkciója, mivel a vizes, zsíros anyagokat egyben tartva, ettől lesz homogén a termék. A PEG vegyületek enyhén irritáló hatásúak. További probléma velük kapcsolatban, hogy növelik a bőr áteresztő képességét, ezáltal hozzájárulnak a káros anyagok bőrbe jutásához. Erre tekintettel különösen aggályos, hogy ezekbe a vegyületekbe gyakran szennyező anyagok kerülnek a gyártás során. A PEG rövidítés után található szám jelzi, hogy milyen könnyedén szívódhat fel az anyag a bőrön át. Minél kisebb a szám, ez annál könnyebben történik meg.
Több estben találkoztunk különböző eredményeket hozó kutatásokkal, illetve nem zárhatjuk ki az esetlegesen felmerülő, még nem ismert hosszútávú hatásokat sem… Teljes bizonyossággal tehát nem dönthető el, hogy veszélyesek -e ezek az összetevők, és ha igen, milyen mértékben. Ami biztos, hogy minél inkább a természetes összetevőjű termékeket választjuk, annál inkább csökkenthetjük az egészségkárosodás kockázatát. Törekedjünk tehát a természetességre.
FOGFEHÉRÍTÉS HÁZILAG? – MIÉRT NE! Narancshéj, citromlé sóval, szamócás dörzsölés… Néhány a gyakran említett otthoni fogfehérítési technikák közül. A fogorvosok azonban nem javasolják az ilyen módszerek alkalmazását. Ezek közül némelyik egyszerűen csak hatástalan, de vannak egészen káros eljárások is.
A dörzsöléssel járó technikák például megsérthetik a fogzománcot, így érzékenyebbé válhatnak fogaink. Ráadásul miután a fogak felszíne érdessé válik, könnyebben lerakódik rá a lepedék, megül rajta az ételmaradék, ami nem csak az elszíneződést segíti elő, de ennek következtében nőhet a fogszuvasodás kialakulásának kockázata is.
Különösen káros a savas kémhatású anyagok használata, mivel ezek a saverózió miatt képesek oldani a fog anyagát és fogkopást okoznak.
Érdemesebb tehát professzionális segítséget igénybe venni, valamint választani egy jól működő fehérítő fogkrémet.
AMIT ÉRDEMES KERÜLNI A FEHÉREBB FOGAKÉRT Fogaink elszíneződésére számos tényező hatással lehet. A foltok kialakulását előidézhetik bizonyos élelmiszerek és italok, egyes gyógyszerek, tetraciklines vagy fluoridos kezelés, nem megfelelő idegi működés, a dohányzás, trauma, az öregedés vagy akár bizonyos fémtartalmú szájöblítők is. Az itt felsoroltak közül nem mindegyikre bírunk befolyással, azonban az biztos, hogy ha odafigyelünk arra, hogy milyen élelmiszerek és italok színezhetik el fogainkat, illetve hogy ezek fogyasztása után igyekezzünk fogat mosni, máris tettünk valamit fogaink fehérsége érdekében. Mindenekelőtt a vörösbort, a céklát, a teát, a kávét, a balzsamcetet, a curryt, a paradicsomszószt, a szójaszószt és a bogyós gyümölcsöket szokták kiemelni, mint fogaink elszíneződéséért felelős élelmiszereket.
ÉRTÉKELÉS Az áttekintett termékeket értékeltük az azokkal kapcsolatos egészségügyi és környezeti kockázatokkal összefüggésben. Minden termék 10 pontról indult. Ebből 1-1 pontot vontunk le az összetevők között megtalálható általunk elemzett kockázatos anyagok után. További pontlevonás járt, ha a problémás összetevő kapcsán környezetvédelmi aggályok is felmerültek (lásd triklozán). Egy ponttal jutalmaztuk a fluoridmentes termékeket, és egy pontot adtunk a fogkrémekben található gyógynövénytartalomra tekintettel. Mindezek alapján a Himalaya herbals sparkly white fogfehérítő gyógynövényes fogkrém és a Veradent fogfehérítő fogkrém bizonyultak a legelőnyösebbnek, mivel az elemzett kockázatos összetevők közül csupán egy egy típust tartalmaznak, ráadásul fluoridmentesek és különféle gyógynövények is találhatók bennük. Említést érdemel még az Elmex sensitive whitening fogkrém, mely az általunk vizsgált kockázatos összetevők közül egyet sem tartalmaz. Ez a termék mindössze a gyógynövénytartalom hiányára és a szerves eredetű fluorid tartalmára tekintettel maradt le az első helyről.
ÖSSZEGZÉS Ha a legtökéletesebb és a leggyorsabb eredményre vágyunk, érdemes felkeresni fogorvosunkat és a klinikai fogfehérítést választani. Ennek hiányában is célszerű a rendszeres fogorvosi ellenőrzések alakalmával eltávolíttatani fogainkról a fogkövet és elvégeztetni azok polírozását. Így ugyanis a hatékonyabb fogkő eltávolítás mellett fogaink felülete simább lesz, melyen nehezebben tapadnak meg a szennyeződések és fogaink fehérebbek maradnak.
A fogfehérítő fogkrémek azonban hatékony segítséget nyújthatnak a ragyogó mosoly eléréséhez és segítenek fenntartani az orvosi fogfehérítés útján elért állapotot is. Mindennapi használatuk ráadásul nem igényel rendkívüli ráfordítást. Sem időben, mivel összehasonlítva más fogfehérítő módszerekkel, a rendszeres fogmosáson kívül nem kell többet foglalkozni vele, sem pedig pénzben (gondoljunk csak a klinikai fogfehérítés költségeire). Ha pedig szeretnénk megfontoltan vásárolni, válasszunk olyan fogrémet, amely nem tartalmaz kockázatos összetevőket és természetes gyógynövény tartalommal rendelkezik.