Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Reggelizőpelyhek, müzli, és granola – válasszunk tudatosan!

2020-05-26

Napjaink egyik kedvenc reggelije a müzli és a granola, melyek, mint egészségesnek tartott és hosszú távon energiát biztosító élelmiszerek, szinte minden háztartásban megtalálhatók. Körképünkben áttekintjük a müzlik és granolák kínálatát, és megvizsgáljuk milyen édesítőszerekkel készülnek és tartalmaznak-e pálmaolajat, hogy összehasonlító módon képet kapjunk a különböző termékekről. (FÉBÉSZ)
Bármit müzlinek lehet nevezni? A Magyar Élelmiszerköny nem tartalmaz rendelkezéseket a müzlire vagy a granolára vonatkozólag és nincs egységes nézet a kérdést illetően a szakirodalomban sem. Erre tekintettel gyakorlatilag bármely, különféle gabonákból, aszalványokból és magkeverékből álló élelmiszert müzli elnevezéssel illethetnek. Aggályos azonban, hogy míg a köztudatban a müzlit egészséges élelmiszerként tartják számon, a valóságban az ilyen elnevezés alatt futó termékek gyakran nem feltétlenül felelnek meg az egészséges táplálkozás kritériumainak. A hozzáadott és a közvetetten jelenlévő cukor (például az ízesítés célját szolgáló csokoládé darabokban vagy a cukrozott aszalt gyümölcsökben), a térfogatnövelőszerek és más mesterséges adalékanyagok egészségügyi szempontból mind rontják a termék minőségét. További probléma forrása lehet, hogy a köztudatban gyakran keverik a müzli és a gabonapelyhek, a corn flakes fogalmát, annak ellenére, hogy az előállítást tekintve és táplálkozás-biológiai szempontból is jelentős különbségek vannak a két termék között.
Müzli vs puffasztott gabonapehely Sok fogyasztó egységesen kezeli a fenti két élelmiszert, holott azok nagyban különböznek egymástól. Mint említettük, a két terméktípus különböző eljárással készül. A müzlik esetén az egész gabonaszemeket hengerek segítségével laposítják, így természetes gabonapelyhek jönnek létre. Ezzel szemben az extrudálás vagy puffasztás során az alapanyagokat masszává nyomják össze, majd átpréselik egy szűk nyíláson. Ezáltal különböző méreteket, formákat és textúrát lesz képes felvenni az anyag. Táplálkozástudományi szempontból pedig, míg a müzli alapvetően egy magas rost- és tápanyagtartalmú élelmiszer, addig kérdéses, hogy a fent leírt eljárásra tekintettel, a puffasztott gabonapelyhekben az alapanyagok mennyiben őrzik meg az az eredeti tápanyagtartalmukat. További probléma lehet, hogy puffasztott termékek a legtöbb esetben nagy mennyiségű cukorral készülnek és alacsony a rosttartalmuk.
Az eredeti müzli A müzli eredetileg svájci pásztorok friss vagy aszalt gyümölccsel és dióval készített kásajellegű étele volt. Majd később dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner zürichi orvosnak köszönhetően vált népszerűvé, aki a szanatóriumban kezelt betegeinek javasolta az alábbi recept alapján elkészített étel fogyasztását. A klasszikus Bircher-Benner-müzli 2 evőkanál gabonapehelyből (zab-, köles- vagy búzapehely), 2 evőkanál tejszínből vagy joghurtból, 1 evőkanál aprított mogyoróból vagy mandulából, 1 friss reszelt almából, 1 kiskanál citromléből, mézből, barnacukorból és tejből állt. Ennek az összeállításnak a tápanyagaránya: 9,2% fehérje, 21% zsír és 46,4% szénhidrát. Ráadásul teljes értékű fehérjekomplexum, mely gazdag kalciumban, A-, C-, D- és E-vitaminban is.
Müzli vagy granola? A kettő nem egészen ugyanaz! Mind a müzli, mind a granola elsődlegesen valamilyen gabonából (pl. búza, zab), különböző aszalt gyümölcsökből és olajos magvakból (pl. mandula, mogyoró, dió) áll. Mindehez gyakran további édesítőszert is adnak, sajnos általában cukrot, de szerencsére találhatunk mézzel készített termékeket is. Ezeken felül kerülhetnek a termékbe különböző ízesítő összetevők, például fahéj, vanília, csokoládé darabok, kókusz chips vagy kókusz reszelék is. Az ilyen módon összeállított élelmiszer a müzli. Ha pedig mindezt sütőben megpirítjuk, már kész is granola. A készítők szerint fontos, hogy a pirítás alacsony hőfokon történjen, mert ezzel megkímélhetjük az étel vitamin- és tápanyagtartalmát. A sütés miatt a granola sajátos ízt és textúrát kap, aminek köszönhetően sokan előnyben részesítik a müzlivel szemben.
Figyeljünk a rejtett cukorra is! Látható tehát, hogy napjaink reggelije a klasszikus Bircher-Benner féle müzlitől némileg eltér. Bár a müzli alapvetően ma is egészséges, köszönhetően a magas élelmi rosttartalomnak és a gyümölcsökben, gabonafélékben található különböző vitaminoknak és ásványianyagoknak, azonban nem árt tudatában lenni annak, hogy kedvelt reggelink adott esetben magas cukor tartalommal rendelkezik. Tapasztalatunk szerint sajnos a mézzel édesített termékekben is fellelhető hagyományos fehér cukor is, és érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy esetleg a termék közvetett módon is tartalmazhat cukrot, a benne megtalálható kandírozott gyümölcsökön keresztül.
Kerüljük a pálmaolajat! A pálmaolajjal összefüggésben felmerülő aggályok alapvetően a környezetvédelemmel állnak kapcsolatban. Világszinten a pálmaolaj-termelés 90%-át két ország, Indonézia és Malajzia biztosítja. Ezen belül a legnagyobb olajpálma-ültetvények Borneó és Szumátra szigetén találhatóak, ahol a Földünk egyik utolsó nagy, egybefüggő őserdeje is fellelhető. Ahhoz azonban, hogy elegendő termőterület álljon rendelkezésre a pálmaolaj-előállításhoz, irtják ezeket az erdőket. Ezzel a kihalás szélére sodornak számos különleges állatfajt, például az orángutánt, a borneói törpeelefántot, a szumátrai orrszarvút vagy a ködfoltos párduct. Ráadásul az irtás jellemzően égetéssel történik, ami renget szén-dioxidot juttat a levegőbe.
Számokban vizsgálva, Malajzia a 2018-2019-es gazdasági évben mintegy 21 millió tonna pálmaolajat termelt, ami 6%-kal több, mint a megelőző időszakban. Az erdőirtással érintett terület nagysága pedig 5,3 millió hektár volt, ami 100 ezer hektárral emelkedett a korábbi gazdasági évben megvalósított erdőirtáshoz képest. Ami Indonéziát, a világ legnagyobb pálmaolaj-termelőjét illeti, nagyjából 42 millió tonna pálmaolaj-termelést irányzott elő. További szomorú tény, hogy hetente átlagosan 50 orángután pusztul el a pálmaolaj-előállítás miatt.
A pálmaolaj felhasználása ráadásul rendkívül sokrétű. Felhasználja a kozmetikai ipar, az élelmiszeripar, a bioüzemanyag-gyártás és a gyógyszeripar is. Így számos olyan termékben előfordulhat, amiről első olvasatra nem is gondolnánk, hogy tartalmazhat pálmaolajat. Gyakorlatilag a legtöbb szappanban, samponban, tusfürdőben, tisztítószerben, édességben és pékáruban találkozhatunk vele.
A pálmaolaj népszerűségét annak köszönheti, hogy meglehetősen olcsó. Egyrészt egy rendkívül produktív növényről van szó, ugyanis egységnyi területen több olaj termelhető vele, mint más hasonló célú növénnyel (például repce, napraforgó stb.). Másészt pedig a termesztés helyén alapvetően hiányos vagy gyenge a környezetvédelmi jogi szabályozás és olcsó a munkaerő, ami jelentősen csökkenti az előállítás költségeit. Mindezeken felül ráadásul a felhasználását tekintve is előnyös, mivel a többi olajhoz képest hosszabb ideig használható.
Mindezekre tekintettel érdemes körültekintőnek lenni a vásárlás során, megvizsgálni a termék összetevőit és tudatosan mérlegelni mind az egészségügyi, mind a környezetvédelmi szempontokat.

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.