A gyümölcslé előállítható koncentrátumból is, mégpedig úgy, hogy a besűrítés során kivont vízmennyiséget, valamint a gyártási folyamatban a léből elveszett, azonos típusú aromát, és ha szükséges a velőt és a rostot a későbbiek során visszapótolják. A gyümölcslevek dúsíthatóak vitaminokkal és ásványi anyagokkal.
Ízkorrekció céljából a savas íz szabályozására, illetve édesítésre maximált mennyiségben cukor is adható a termékhez.
A hibátlan, elsőosztályú (méret, küllem) gyümölcsök felvásárlási ára lényegen magasabb, ezért a termelők ezt közvetlen fogyasztásra szánják. Általában a másodosztályú (aprószemű, szépséghibás) gyümölcs adja a gyümölcslevek alapanyagát.
SAJÁT TAPASZTALAT: EBBŐL LESZ A NARANCSITAL...
A gyümölcskereskedelem jelentős veszteséggel dolgozik, ezt a fogyasztói árakba eleve beépítik. A már eladhatatlan, félig rothadt, félig penészes gyümölcs azonban nem a kukában végzi. Kézi erővel, az emberi fogyasztásra összességében már alkalmatlan gyümölcsből egyszerűen kivágják a fertőzött részeket, és ami megmarad, azt is hasznosítja a léüzem..
FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK: GYÜMÖLCSLÉ, NEKTÁR, GYÜMÖLCSITAL, ÜDÍTŐITAL
A gyümölcslé 100%-ban gyümölcsből nyert ital. Gyümölcsnektárnak minősül az, aminek gyümölcslé-hányada 25% és 50 % közötti, míg a gyümölcsital kritériuma, hogy legalább 12%-nyi gyümölcslé legyen benne. Ha a gyümölcslé-tartalom kevesebb, mint 12%, az már csak mint üdítőital hozható forgalomba.
Küllemük alapján megkülönböztetünk szűrt italokat, amelyek tiszta, átlátszó állagúak. Opálosnak hívjuk, ha homogén az ital, viszont természetes módon "zavaros" kinézetű: ebben az esetben kevés kiválás megengedett, amennyiben a termék összerázással homogénné válik.
Rostos üdítőről akkor beszélhetünk, ha felrázva az ital egynemű és egyöntetűen rostos. Állást követően itt is megengedett az üledékképződés.
A szénsavas üdítőitalok 12%-nál kevesebb gyümölcslevet, növényi kivonatot, vagy ezek keverékét tartalmazzák, de ízesítésük történhet kizárólag aromaanyaggal is.
CSOMAGOLÁSI ÉS TERMÉKMEGJELENÍTÉSI INFORMÁCIÓK
A gyümölcslevet tartalmazó termékek csomagolásán a gyümölcs fotójával vagy ábrás megjelenítésével is utalni lehet a termék alapanyagára. A kizárólag aromával ízesített termék jelölésén a fogyasztó megtévesztésének elkerülése érdekében, a gyümölcs stilizált képe egyszerűsített formában, árnyalás nélküli színek és egyszerű dimenziók használatával jeleníthető meg, más módon nem.
A természetes vagy mesterséges aroma is ugyanezt a célt szolgálja, illetve ha sűrítmény az alapanyag, ezzel próbálják meg visszaadni a gyümölcs eredeti ízét. A hozzáadott cukor is sok esetben a kelendőséget fokozza, tudva, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar fogyasztók - gyermekek és felnőttek egyaránt - a felmérések szerint sokkal vonzóbbnak tartják a megemelt cukortartalmú üdítőitalokat.
A magas víztartalom és az ebből eredő mikrobiológiai kockázatok elkerülése érdekében az alapanyagokat általában egy speciális széndioxidos eljárással, a palackozás előtt a gyümölcsitalokat hőkezeléssel tartósítják, esetleg savas kémhatású adalékanyagot használnak még fel.
S végül ejtsünk szót a csomagolásról is. A kis kiszerelésű gyümölcsitalokat az előállítók szép színes ábrákkal, nemegyszer mesefigurákkal látják el, hogy a gyerekek számára még vonzóbbá tegyék.
Táblázatunkban 14 darab, áruházláncok által is forgalmazott két deciliteres, szívószálas gyümölcsital jellemzőit, fogyasztói és egységárát szerepeltetjük, a teljesség igénye nélkül.
CUKORTARTALOM
A gyártók üzleti érdekét figyelmen kívül hagyva a felelősség e téren egyértelműen a szülőké. Kizárólag rajtuk múlik, milyen ital kerül a gyerek elé a családi asztalra. A cukrozott, szénsavas üdítőital a lehető legegészségtelenebb választás, de ne feledjük, a Magyar Élelmiszerkönyv a gyümölcsitaloknál is megengedi a hozzáadott cukor alkalmazását.
Még gyümölcslé helyett is fogyasszunk inkább friss, natúr gyümölcsöt. Így még a különböző adalékanyagoktól is megkímélhetjük szervezetünket. A dobozos gyümölcslevek beltartalmilag egyébként sem egyenértékűek a friss gyümölcsével: gondoljunk csak a C-vitaminra, ami a hőkezelés és a tárolás során is könnyen elbomlik.
Fentiek mellett az érett gyümölcsök cukortartalma eleve magas, márpedig a gyümölcsitalok többsége érett, illetve túlérett gyümölcsből készül. Egy gyermek napi szénhidrát-igényét akár 1-2 kisdobozos gyümölcslé is fedezheti, nem csoda tehát, hogy egyre több az elhízott fiatal. (Táblázatunkban feltüntettük a gyümölcslevek cukortartalmát is.)
MŰANYAG: PRAKTIKUS TALÁLMÁNY, AMI MÁRA ÁTOKKÁ VÁLT
Ma már ezt egészen másként értékeljük. A rövidúton a szemétbe kerülő, nem, vagy csak nehezen lebomló műanyagok óriási mennyiségben és mértékben szennyezik Földünket, folyó- és állóvizeinket, a tengereket, a hulladékmegsemmisítés során pedig magát a légkört. Egyre több kezdeményezés irányul arra, hogy a műanyagok felhasználását korlátozzák. Több országban rendeletekkel kezdték el visszaszorítani, elsősorban csomagolóanyagként történő alkalmazásukat.
Erre is gondoljunk, mielőtt szívószálas üdítőitalt vásárolnánk.
AKKOR HÁT MIT IGYON A GYEREK?
Családi kirándulás alkalmával inkább ásványvizet vagy közönséges csapvizet vigyünk magunkkal. Ez egyébként is jobban csillapítja a szomjat, mint az üdítőitalok.
A hivatalos statisztika szerint 2018-ban 27,9 liter volt Magyarországon az egy főre jutó átlagos éves gyümölcslé-fogyasztás. Ez 2008 óta a legmagasabb érték.
Ne feledjük: a tudatos, egészséges táplálkozásra történő nevelést nem lehet elég korán elkezdeni!
.jpg)
