Helyi termékeknek nevezzük azokat az árucikkeket, amelyek előállításuk után nem kerülnek be a kereskedői láncba, értékesítésük a gyártás helyén, közvetlenül a termelőtől vagy az ezen termékek népszerűsítésére, és a termelői csoportok összefogására létrehozott helyi piacokon, vagy boltokban történik. Az itt megtalálható áruk túlnyomó többsége agrártermék, illetve egyéb kisipari termékek, pl. kézműves áruk is megtalálhatók a kínálatban. A helyi termékek megvásárlása mellett számos egymással szorosan összefüggő indok szól. Főleg az agrártermelésben előállított áruk esetében fontos szempont, hogy a kistermelők által termelt élelmiszerek a termesztés módszerénél fogva egészségesebbek, tehát kevesebb káros vegyszermaradvány található bennük, illetve beltartalmi értékeik is kedvezőbbek, mint a nagyüzemi termesztés során előállítottaké.
Fontos megjegyezni, hogy Magyarország természeti adottságai, a növénytermesztés és az állattenyésztés kistermelői szinten is figyelemreméltó hagyományai szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a multinacionális cégek által forgalmazott termékeknél jobb minőségű áruhoz jussanak a magyar fogyasztók.
Figyelembe kell vennünk továbbá azt is, hogy a helyi termékek megvásárlásával támogatjuk a hazai termelőket, hozzájárulunk ahhoz, hogy a termelés hagyományai fennmaradjanak és segítjük a magyar mezőgazdaság újbóli fejlődését.
Napjainkban általánosságban fontos kérdéssé vált a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele is, nem kivétel ez alól a mezőgazdaság sem. A helyi termék előállítás, számos az intenzív gazdálkodás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek által okozott környezetterhelés csökkentésére ad lehetőséget, mérsékelve ezzel a napjainkban tapasztalható környezet- és természetkárosítási folyamatok kedvezőtlen hatásait.
A kistermelők és családi gazdálkodók a termelés során anyagi okokból, hagyományőrzésből és sok esetben a természetes növényvédelmi és tápanyag visszapótlási módszerek hosszútávon is kedvező hatásait figyelembe véve alkalmazzák a természetkímélő módszereket, így közvetlenül hozzájárulnak az egészségesebb, változatosabb mezőgazdasági környezet fenntartásához.
A helyben előállított termékeket kis távolságokra kell csak szállítani, ilyen módon csökken a más országokból, számos esetben más kontinensről behozott áruk szállítása során okozott környezetterhelés is.
Összességében tehát, a helyi termékek megvásárlásával és elfogyasztásával nemcsak saját magunk, hanem környezetünk és ezáltal mások egészségesebb életmódjához is hozzájárulunk.
EZÉRT SZERETJÜK A HELYI TERMÉKEKET
Az egyes országok között ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak, akár a helyi termékek definícióját, akár a vásárlás motivációját illetően. Magyarországon például a megkérdezettek 58 százaléka a hazai gyártású termékeket sorolja ebbe a kategóriába. Ezzel szemben az európai megkérdezettek 64 százaléka azt tekinti helyi terméknek, amit abban a régióban állítottak elő, ahol ő él, és csupán 31 százalék gondolja, hogy a helyi termék a saját országban gyártott áru. Az európai származás csak a lakosság 5 százaléka szerint elég a helyi termék definíciójához, ami arra utal, hogy az egységes piac fogalma elég képlékeny az unióban.
A helyi termékek vásárlását a döntő többség, a válaszadók csaknem 90 százaléka támogatja. Részben azért, mert szereti a minőséget (84 százalék), fontosnak tartja a gyártási körülmények és eljárások tiszteletben tartását (81 százalék), továbbá a környezet megóvását (42 százalék). A szempontok rangsorát tekintve ugyanakkor itt is határozott eltérésekre bukkanunk: miközben a kontinens nyugati felében a helyi termékek fogyasztása a környezet érdekében végrehajtott tett, keleten, a hajdanvolt szocialista blokkban a hazafiasság a vezérmotívum. Az eltérést elég jól érzékelteti, hogy miközben a svédek 61, a németek és az osztrákok 55 százaléka tartja fontosnak az ökológiai szempontokat, nálunk 29, Romániában 22, Bulgáriában pedig csak 16 százalék ezek aránya.
A gazdaság támogatása és a foglalkoztatás védelme mindenütt a kiemelt szempontok között szerepel a választásban: előbbit az összes megkérdezett közel fele, utóbbit pedig 43 százaléka említette meg. Figyelemre méltó azonban, hogy a válaszadók közel kétharmada – 64 százaléka – szerint a helyi termékek drágák: leginkább a svédek (78 százalék) és a franciák (76 százalék) látják így. Ezzel együtt a többség – a válaszadók 58 százaléka – 5-10 százalékos felárat még hajlandó fizetni annak érdekében, hogy helyi terméket vásároljon.
„A kutatásból kiderül, hogy az európaiak érzékenyen reagálnak a gazdasági folyamatokra, átlátják és szokásaik változtatásával választ is adnak azokra. A lakosság mellett a vállalatok számára is egyre fontosabbá válik a felelősségteljes fogyasztás és termelés, melyek támogatása a Cetelemnél is a hosszú távú stratégia része. Ez a célkitűzés hitelezési tevékenységünk mellett, működésünkben és kommunikációnkban is fontos szerepet tölt be, így ezért is választottuk a helyi termékek fogyasztását az idei Cetelem Körkép témájául. Hisszük, hogy nagyvállalatként sokat tehetünk a változásért, ezért azon dolgozunk, hogy segítsük a családokat ezirányú törekvéseikben.” – jelentette ki Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója.
Az átfogó kutatásból ugyanis az derül ki, hogy az európaiak érzékelik a gazdasági növekedés kifulladásának jeleit. Az eurózóna gazdasága az előrejelzések szerint a tavalyi 1,9 százalék után idén csak 1,8 százalékkal nő, miközben Magyarországon 4,6-ről 3,9 százalékra lassulhat a bővülés. Az európaiak kedélyállapoti mutatója némi óvatosságot mutat, mérsékelt növekedéssel 5,4 pontra emelkedett a tavalyi 5,3-ról, vagyis némiképp bizakodóan ítélik meg saját országuk helyzetét. Saját helyzetüket illetően optimistábbak a kontinens lakói, + 0,3 ponttal, 5,8-ról 6,1-re emelkedett ez a mutató, miközben Magyarországon ennél mérsékeltebb, 0,1 pont a növekedés.
Az európai fogyasztó tehát reagál a gazdasági és társadalmi folyamatokra nem csak kedélyállapotában, hanem konkrét célok és tervek tekintetében is. Ezt a tudatosabbá válást mutatja az, hogy az országok megtakarítási hajlandósága a tavalyi évhez képest 4 százalékkal nőtt, vagyis Európa 49%-a szeretne többet félretenni, míg költési kedvünk átlagban 6%-os csökkenést mutat. Magyarországon átlagon felüli a megtakarítási hajlandóság, 55%, ami jelentős, 12% növekedés a megelőző évhez képest. Ezzel szemben költési hajlandóságunk 7%-kal csökkent.
.jpg)
