Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Egyéb

Nátrium-glutamát – Tényleg káros az egészségre?

2019-08-22

A nátrium-glutamát az elmúlt hatvan év egyik legtöbb vitát kiváltott ízfokozója. Harcoltak tudósok mellette és ellene, vizsgálták egészségügyi szervezetek szerte a világon, szidták és védték újságírók, az egyszeri fogyasztó pedig vagy rettegett tőle, vagy azt sem tudta, hogy létezik. Pedig ő is rendszeresen ette konzervekben, levesporokban, salátaöntetekben, húsos és halas termékekben. (FÉBÉSZ)
ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A nátrium-glutamát (angol rövidítéssel: MSG) körüli pánik a hatvanas években kezdődött, amikor egy Nyugaton élő kínai orvos egy tudományos folyóiratban felvázolta a kínaiétterem-szindróma tüneteit, azaz azt a fejfájással, szédüléssel, hányással, esetenként asztmatikus panaszokkal kísért tünetegyüttest, amelyik a kínai ételek fogyasztása után jelentkezik néhány embernél. Dr. Robert Ho Man Kwok nem tudta, mi okozhatja a szindrómát, de az egyik tippje a nátrium-glutamát volt. A tudományos világot megosztotta az MSG, volt olyan neurológus, aki azt feltételezte, hogy az amerikaiak harminc százalékának okoz panaszokat az MSG, csak épp nincsenek tudatában. A következő évtizedekben már számos betegséggel hozták kapcsolatba.

Az USA Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala, illetve az Amerikai Kísérleti Biológusok Szövetsége által végzett összehasonlító elemzések azt mutatták, hogy bizonyos állatok esetében a nagy mennyiségben fogyasztott MSG degeneratív gerincbetegségeket és a hormonrendszer károsodását okozhatja, emberek esetében azonban semmiféle negatív hatást nem sikerült kimutatniuk a tudósoknak. Egy 1993-as kutatás ráerősített azon véleményre, hogy valójában semmilyen kapcsolat nem lelhető fel a nátrium-glutamátot tartalmazó ételek fogyasztása és a különböző, az MSG számlájára írt egészségügyi problémák kialakulása között.
NINCS PONT A nátrium-glutamát ízfokozóként való használata mindenhol a világon engedélyezett. Az Amerikai Egyesült Államokban működő élelmiszerbiztonsági szervezet (FDA) az elmúlt negyven évben több független szakértő jelentése alapján biztonságosnak minősítette az MSG-t. A közvélemény nyomására legutóbb a kilencvenes években vizsgálta az ízfokozót, méghozzá az Amerikai Kísérleti Biológiai Társaságok Szövetségének (FASEB) segítségével. A FASEB jelentése szerint a nátrium-glutamát nagy dózisban okozhat rövid távú, enyhe tüneteket az arra különösen érzékeny személyeknél. A fejfájás, bőrpír, álmosság, zsibbadás és szívdobogás viszont egész baráti ahhoz képest, amilyen tüneteket egy laktózintoleráns, egy gluténérzékeny vagy egy egyszerű mogyoróallergiás átél. Ráadásul a tüneteket csak három grammnál több tiszta (étel nélkül elfogyasztott) MSG váltotta ki, ami a fogyasztás egy elég valószínűtlen módja.
CSAK ÓVATOSAN Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közös, az élelmiszerekben lévő szennyezőanyagokat vizsgáló csoportja (Élelmiszer-adalékanyag Szakértői Bizottság (JECFA)) nem határozott meg olyan maximális mennyiséget, amelyet az MSG napi bevitele tekintetében érdemes lenne megtartani, és nem talált olyan rizikófaktort sem, ami alapján az anyag veszélyes lenne a gyerekekre.
Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008 EK rendelete 10 g/kg-ban határozza meg az MSG maximális szintjét az élelmiszerekben.

Mindezek mellett jó, ha gyermekünk táplálkozásában lehetőség szerint kerüljük az ízfokozókkal feljavított és feldolgozott élelmiszereket. Táplálkozási szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy a nátrium-glutamát kiváltotta ízélményhez könnyedén hozzá tud szokni a gyermek, így fennáll az a veszély, hogy a természetes élelmiszerek egy idő után íztelennek fognak tűnni számára.
GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG A táplálékérzékenység gyakori formája. Világszerte, így hazánkban is egyre nagyobb a cöliákiában szenvedők aránya, a rejtett, más néven lappangó érzékenyeket is figyelembe véve pedig valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett. A gluténérzékenység többnyire öröklött, cöliákiás betegek elsőfokú rokonainak mintegy tíz százaléka is gluténérzékeny. Érdekesség, hogy a betegség a gyermekeknél a leggyakoribb, az érintettek túlnyomó többsége, 70%-a nő. A lisztérzékenység a búzában, árpában, rozsban és a zabban található fehérjére, a gluténra kialakult örökletes és egész életen át tartó érzékenység. A gluténérzékenységben szenvedőknek ezért egész életükben szigorú, gluténmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak a gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) található glutént tartalmazó élelmiszereket.
A gluténérzékenység felismerése és a cöliákia diagnosztizálása nem könnyű feladat, különösen a betegség kezdeti szakaszában. Gyakran a tesztek sem adnak helyes eredményt, pedig a beteg már érzékeli a tüneteket.

Milyen tünetekkel jár a gluténérzékenység?
Gyermekkorban: súlygyarapodási- növekedési zavar, krónikus hasmenés, haspuffadás, hasi fájdalom, emésztetlen-, tömeges-, zsírfényű széklet, vashiányos vérszegénység, fogzománc-fejlődési zavar a leggyakoribbak.

Felnőttkorban: Nincs egyetlen típusos megjelenési forma. Számos tünet (pl. vashiányos vérszegénység, súlycsökkenés, csontfájdalom, ödéma és bőrrendellenességek) másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából adódó hiányállapot következményeként jelentkezik. Az egyértelmű táplálkozási tünetek (pl. hasmenés, hasi diszkomfort érzés, haspuffadás) segítik a megfelelő diagnózis felállítását.

Hogyan lehet a gluténérzékenységet felismerni?
Vérvételkor a vérben található speciális ellenanyagok kimutatását végzik. A vérvizsgálat (IgA endomizium ellenanyag és szöveti transzglutamináz IgA-ellenanyag kimutatása) pozitivitása erős gyanút támaszt a gluténérzékenységre. Gyomortükrözés során a vékonybél felső szakaszából vett mintát vizsgálják. A diagnózist sokszor bélbiopsziás vizsgálattal (szövettani mintavétellel) és szövettani vizsgálattal erősítik meg. Érdemes tudni, hogy a legutóbbi nemzetközi ajánlás szerint már nem minden esetben szükséges a bélbiopszia elvégzése a lisztérzékenység diagnózisának felállításához.