Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Egyéb

Kockázatos anyagok, amelyek megmérgezik a hétköznapokat

2019-08-05

Egy termékcsalád sem kivétel: élelmiszerek, kozmetikai szerek, tisztítószerek… mind tartalmazhat olyan nemkívánatos összetevőket, amelyekkel az ismétlődő találkozás, vagy az egymással való kölcsönhatás ténylegesen hatással lehet az egészségre. (FÉBÉSZ)

Egy ideális világban minden fogyasztó úgy vásárolhatna, hogy nem kellene aggódnia a megvásárolt termékek összetétele miatt. Ha egy termék kikerülhet a polcokra, az azt jelentené, hogy meggyőződtek annak teljes biztonságáról. De ezt a vak bizalmat nem támasztják alá a közzétett tudományos adatok, melyek felhívják a figyelmet jónéhány hétköznapi termékben megtalálható anyagra. Az aggodalom annál is inkább jogos, mivel olyan termékekről van szó, melyekkel szervezetünk naponta közvetlen kapcsolatba kerül, az élelmiszerekhez hasonlóan bejuttatjuk azokat a szervezetünkbe, a bőrünkre kenjük, vagy belélegezzük azokat krémek vagy tisztítószerek formájában.
HORMONÁLIS ZAVAROK, INTOLERANCIA, ALLERGIA... Tudjuk viszont, hogy néhány ezek közül az anyagok közül kölcsönhatásba léphet a hormonális rendszerünkkel, és hatással lehet a szaporodásra és azután a fejlődésre. Többüknél fennáll a gyanú, hogy növelik a rák előfordulásának kockázatát. Mások, úgy tűnik, bizonyos körülmények között allergiát, illetve intoleranciát okozhatnak, elősegíthetik a hiperaktivitás kialakulását a gyerekeknél.
Franciaországban például nagyon komolyan veszik ezt az aggodalmat a különböző veszélyes anyagok ellenőrzésével megbízott egészségügyi hatóságok. Így például a cumisüvegeknél betiltott biszfenol-A használatának tilalmát 2015. január 1-jétől kezdődően minden élelmiszer-tárolóra kiterjesztették.
DEKÓDOLÁS A kozmetikai és tisztálkodószereknél a legátláthatóbb a címkézés. A szabályozás megköveteli a gyártótól, hogy minden összetevő nevét a csomagoláson teljesen kiírva tüntesse fel, és hogy olyan közös elnevezést használjon, ami megfelel a kozmetikai összetevők nemzetközi nómenklatúrájának (INCI). Már csak fel kell szerelkezni egy jó nagyítóval és sok türelemmel…

Az élelmiszerek terén a címke dekódolása alapvetően egyszerű. Általában a lista végén találhatjuk azokat a gyártó által szándékosan hozzáadott adalékanyagokat, amik színezik, tartósítják, emulgeálják vagy akár édesítik az adott élelmiszert. Az Európai Unióban minden adalékanyagot egy „E” betűvel kezdődő számmal azonosítanak. Elméletileg a címkén meg kell említeni mind az adalékanyag végtermékben betöltött szerepét (például színezék), mind a felhasznált anyagot, akár a száma alapján (például E162 a céklavörösre), akár a nevével, úgy mint az „aszkorbinsav”. Egyik-másik megoldásnak is megvan a maga hibája, ami túlzott gyanakvást kelt az „E”-vel jelzett ártalmatlan adalékanyagok iránt; vagy egy olyan hétköznapi szó, mint a „karamell” mögé rejtenek olyan adalékanyagokat, amik a valóságban messze nem veszélytelenek.
NEM TELJES FELIRATOZÁS A kozmetikai és élelmiszer-ipari termékek polcain, a címkék figyelmes olvasása nagyon tanulságos. Sajnos ez kevésbé igaz a háztartási cikkekre. Az uniós szabályozás nem kötelezi a gyártókat, hogy ugyanolyan precízek legyenek: csak néhány összetevőt kell megjelölniük, úgymint az allergizáló tartósítószereket és illatanyagokat. A fogyasztók nem tudnak minden problémás anyagot kiszűrni, és ezáltal nem tudják tudatosan megválasztani termékeiket sem. A többi összetevő súlyarányának megfelelően jelenik meg, de a molekula pontos neve nélkül. Így egy háztartási tisztítószernél előfordulhat, hogy a felületaktív anyagoknak csak az arányát tüntetik fel (kevesebb, mint 5%, 5 és 15% között stb.), valamint néhány illatanyagot és semmi mást. A gyártók feltételezhetően mindent feltüntetnek az internetes honlapjukon, de ott megtalálni az információt néha komoly kihívást jelent.
MIRE FIGYELJÜNK AZ ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK KÖRÉBEN?
Színezékek és antioxidánsok minden szószban… Nehéz nem találni „E” betűket az élelmiszer-ipari termékek címkéin.

Korlátozzuk a karamell E150d-t!
Ezt a karamell színezéket használják a kólákban, a fűszerekben, az édességekben, a levesekben, a whiskyben…
Miért kerüljük? Lehetséges rákkeltő anyagként sorolta be a Nemzetközi Rákkutató Központ (Circ), azoknak a tanulmányoknak köszönhetően, amelyek kimutatták az egyik melléktermékének, a 4 MEI-nek (4-méthylimidazole) rákkeltő hatását az egérnél. Amíg Kaliforniában 2012 januárjától drasztikusan korlátozták a használatát, az európai egészségügyi hatóságok úgy ítélték meg a rendelkezésre álló tanulmányok alapján, hogy az E150d „se nem genotoxikus, se nem rákkeltő”. Mindazonáltal úgy vélik, hogy óvatosabbnak kell lenni és a lehető legalacsonyabban kell tartani a koncentrációját az élelmiszerekben.

Üldözzük a nátrium-szulfitot!
A nátrium-szulfit (E221), csakúgy, mint a többi szulfitalapú adalékanyag (pontosabban a kén-dioxid), olyan tartósítószer, amit a bornál és olyan különféle élelmiszereknél alkalmaznak, mint a rágcsálnivalók, konzervzöldségek…
Miért kerüljük? Az arra érzékeny egyedeknél, különösen az asztmásoknál, a szulfitok néha súlyos intoleranciát válthatnak ki (fejfájás, viszketés, nehéz légzés). Egyes adatok szerint a felnőttek 3%-a meghaladja a megengedhető napi adagot.

Tilalom az azoszínezékekre!
Az E102 (tartrazin), E110 (narancsos sárga S), E122 (karmazsin), E124 (4R pipacsszín, kosenil piros A), E129 (Allura piros) színezékek adják az élelmiszerek élénk színét. Megtalálhatók a fagyikban, jégkrémekben, az édességekben és az italokban.
Miért kerüljük el ezeket? Vélhetően allergének és rákkeltők. 2010 óta a gyártóknak fel kell tüntetniük a megjegyzést: „Nem kívánatos hatással lehet a gyerekek viselkedésére és figyelmére.” Számos édesipari márka választotta ezeknek az anyagoknak természetes színezőanyagokkal való helyettesítését. Egyébként 2013. június 1-jétől korlátozták az E104, E110 és E124 színezékek használatát azért, hogy garantálják a megfelelő küszöbérték betartását. Mivel a fogyasztók számára nem kedvezők, ezeket a színezékeket érdemes elkerülni.

Szűrjük ki a BHA-t (E320)!
A BHA (butil-hidroxianizol) valószínűleg az egyik legtöbbet használt antioxidáns az élelmiszeriparban, különösen a rágógumikban, a pürékben és a levesekben. Számos kozmetikai termékben is megtalálhatók.
Miért kerüljük el? A Nemzetközi Rákkutató Központ (Circ) adatai szerint lehetséges rákkeltő az embernél. Egyébként több tanulmány a belső elválasztás megzavarásával vádolja. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal a BHA 2011-es felülvizsgálata során úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi használati szinteken nincs helye csökkenteni az engedélyezett mennyiségeket (100-tól 400 mg/kg élelmiszer-kategóriánként). Ha bármilyen kétely áll fenn, ne vásároljuk meg a terméket!