Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Egyéb

Legjobb a hazai...

2019-07-19

Számos fórumon elhangzik, hogy milyen jó lenne, ha a magyar fogyasztók változtatnának vásárlási szokásaikon és minél több hazai terméket helyeznének kosarukba, ellenkező esetben a hazai termelők piaca tovább szűkül. Ez a fajta tudatosság még kialakulóban van Magyarországon, de az utóbbi évek ösztönző politikája következtében egyre többen vásárolnak magyar áruféleségeket. Sokan keresik fel a helyi termelői piacokat és választják a jó minőségű, helyben termelt termékeket, kézműves portékákat. (FÉBÉSZ)

Éppen itt az ideje a szemléletváltásnak. Pár évtizeddel ezelőtt ugyanis még volt olyan nagyságrendű regionális termelői szféra, amely produktuma fedezte a lokális fogyasztói szükségletet. A háztáji gazdaságok, a kistermelők döntő többsége kényszerű okokból beszüntette évtizedes, sőt évszázados, több generáción keresztül végzett tevékenységét, melynek oka az volt, hogy a megtermelt árut nem tudták értékesíteni. A nagyrészt külföldi tulajdonú üzletláncok előretörése az importtermékek beáramlását, és ezzel egyidejűleg a hazai áruk háttérbe szorulását vonta maga után. A korszerűbb, nagyüzemi, intenzív technológiával előállított mezőgazdasági termékek alacsonyabb áron kerültek és kerülnek be a hipermarketek polcaira, és miután a hazai fogyasztói társadalom jelentős része árérzékennyé vált, a magyar termelők nemcsak a korábbi exportlehetőségeiket veszítették el, de a belföldi piacaikat is.
CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS, KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Minél távolabbról érkezik egy termék, annál több járulékos költség rakódik rá, és míg eljut rendeltetési helyére, nagymértékű környezetterhelést is okoz. Kamionok ezrei szelik világszerte az utakat, szennyezve ezzel a levegőt, millió literszám emésztve fel az üzemanyagot. A több száz vagy több ezer kilométerről érkező áru egyedi, speciális csomagolást és termékkezelést igényel, élelmiszeripari termékeknél gondoskodni kell a minőségmegőrzésről, egyes áruféleségeknél a hűtőlánc fenntartásáról. Ezek mind jelentős költségnövelő és környezetterhelő tételek. A szállítás során az áru elkerülhetetlenül törődik, sérül, minősége romlik, s mire célhoz ér, bizonyos veszteséggel mindig kalkulálni kell. Ez természetesen mind beépül a fogyasztói árba, hiszen sem a gyártó-előállító, sem a szállítmányozó, sem a kereskedő nem dolgozik ráfizetéssel.
Ezzel szemben ha hazai, ezen belül is helyi terméket vásárolunk, azt nem feltétlen szükséges ellátni csomagolással, és jó esetben szállítási költségtől mentesen szerezhetjük be.
EGYMÁSRA UTALVA A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar sokáig kiváló termékeiről volt híres. A világméretű technológiai fejlődés üteméhez a hazai előállítók egy része – anyagi forrás híján – nem volt képes felzárkózni, ami kihatott a minőségre és az önköltségi mutatókra. Ennek egyenes velejárója a piacvesztés. Az értékesítés szintjén a vidéki üzletek többsége beolvadt valamelyik nagy üzlethálózatba, ahol központi beszerzési üzletpolitika érvényesül, így a helyi kistermelők szép lassan mindenünnen kiszorultak. Nem csoda, hogy abbahagyták a termelést. Kérdés, tehet-e ennek érdekében bármit is a fogyasztó? Természetesen igen, nagyon is sokat! Az azonos minőségű és árfekvésű termékek közül, ha a hazait vásároljuk, azzal a magyar, egyebek mellett a regionális termelőket segítjük, munkahelyeket tartunk meg és hozhatunk létre, nem pedig a külföldi vállalkozásokat gazdagítjuk.
ÉLELMISZER-BIZTONSÁG A cél az, hogy a helyben, kellő szakértelemmel előállított élelmiszerek megbízhatók, jobb minőségűek és olcsóbbak legyenek, mint az áruházláncokban beszerezhető tucattermékek, a külföldi áruk.

Nem vitás, a magyar zöldség és gyümölcs általában zamatosabb, ízletesebb, már csak azért is, mert ízlelőbimbóink a hazai fajtaválasztékhoz szoktak hozzá. Azonban nem szabad elhallgatni – és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzései is igazolják –, hogy a helyi piacokon a magyar őstermelők gyakorta a nagybanin megvásárolt külföldi zöldséget és gyümölcsöt kínálják hazai termékként, és a hatósági kontroll során sok esetben az áru eredetét nem tudják igazolni. Nemegyszer kiderül, hogy nem is folytatnak olyan termelői tevékenységet, amiből olyan áru származhat, amit a gyanútlan vevőnek „kiváló minőségű magyar termék”-ként adnak el. Az elmúlt években több engedély nélkül működő vidéki vágóüzemet és húsfeldolgozót leplezett le a hatóság, ahol szakértelem és a legalapvetőbb higiénés feltételek hiányában készítik a húskészítményeket, amit aztán többnyire a régióban értékesítenek.

Sajnos a helyi termékek minősége nem mindig kifogástalan. Az ellenőrzések a szükséges apparátus hiányában nem terjednek ki minden település piacára, s ezt tudván, bizony előfordulnak visszaélések. Mindennel együtt, aki megbízható helyi beszerzési forrást ismer, az bizonyos garanciát jelenthet számára, és ezzel nemcsak a helyi termelőket segíti, de nem kell útra kelnie egy messzebb fekvő bevásárlóközpontba, ami pluszköltséget és szintén környezetterhelést jelent. Nagybevásárlásaink során nem gondolunk például arra, mennyi műanyag tasakot használunk fel hétről hétre, ennek előállítása mennyibe kerül, s milyen mértékben szennyezzük vele a környezetünket. Célszerűbb, ha rendszeresítünk egy nagyobb méretű, természetes anyagból készült, tartós bevásárlótáskát. SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES A helyi előállítású termékeket támogató kampányok csakis akkor lesznek eredményesek, a szándék kizárólag akkor ér célba, ha ezek a termékek nem csak minőségben múlják felül a konkurenciát, hanem versenyképes áron jelennek meg a fogyasztó előtt. Mert ha többe kerül a magyar falun termett paradicsom és paprika, ha indokolatlanul drágább a szomszédban tojt tojás, mint a bevásárlóközpont importterméke, nem kétséges, a fogyasztó hol fog inkább vásárolni. Szükség van a fogyasztói tudatosság növelésére, de kereskedői és termelői szinten is szemléletváltás kell ahhoz, hogy önmagunkon és környezetünkön is segíteni tudjunk!
A PERMETSZEREK NEM JÁTÉKSZEREK! A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolja.
Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek forgalmazásához, vásárlásához, felhasználásához, továbbá a növényvédő szerrel végzett növényvédelmi szolgáltatáshoz I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási, és felhasználási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) szükséges. A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött.

Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről a 2. melléklet szerint vezetett vagy tartalmában annak megfelelő permetezési napló, vagy a külön jogszabály szerint a támogatási időszak alatt kötelezően vezetendő Gazdálkodási Napló nyilvántartást folyamatosan kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követő 3 évig meg kell őrizni.