Mielőtt megismerkednénk a strucchús jellemzőivel, különleges értékeivel, a tenyésztés és a feldolgozás nehézségeivel, Varga Éva kérdésünkre mosolyogva mondja, hogy a közhiedelemmel ellentétben a strucc veszélyhelyzetben természetesen nem dugja fejét a homokba. Eredeti élőhelyén ezt eleve nehezen tehetné, mert a szavanna száraz, kemény, kötött talaja miatt kobakja bánná, ha megpróbálná. Azoktól, akik ezt kitalálták róla, a strucc sokkal okosabb: ellenség közeledtével a földre veti magát, mozdulatlan marad, terepszínű hosszú nyakával és fejével szinte tökéletesen beleolvad környezetébe. Egyébként pedig rendkívül gyors és kiváló futó, 50-60 km/órás sebességre is képes. Menekülés közben gyakori irányváltásokkal, cikkcakkban halad, így általában sikerül is leráznia üldözőjét. Vagy nem.
A tenyészmadarak márciustól szeptemberig tojnak, a keltetés és az állomány felnevelése is helyben történik. A strucc húsának élvezeti értéke egyéves korában a legmagasabb: omlós, puha, gyakorlatilag bármilyen, hagyományos étel alapanyagaként felhasználható: készíthetünk belőle például rántotthúst, pörköltet, fasírtot, de a csontos részek, különösen a nyak, húsleveshez is kitűnő választás. A szarvasmarháéhoz hasonlóan a strucchús szintén fogyasztható steaknek, nyersen és félig átsütve egyaránt.
A struccpástétom összetételét, aromáját a fiammal kísérleteztük ki. Kezdetben magunk is értékesítettük, de beláttuk, hogy kapacitáshiányból eredően nem tudjuk kielégíteni a keresletet. A pástétom egyébként kacsamájat is tartalmaz, ami egyrészt tovább növeli a termék élvezeti értékét, másrészt pedig állagjavító, mert a strucc húsa a többi haszonállatéhoz viszonyítva igen száraz. Az izomrostjai között ugyanis nincs zsírszövet: ami kevés zsírt a strucc elraktároz, az kizárólag a hasüregében rakódik le. A strucc nem is hizlalható, mert az veszélyeztetné az állat egészségét. Ezért döntöttünk úgy, hogy a pástétomot a húsa ízével remekül harmonizáló kacsamájjal, illetve aszaltszilvával egészítjük ki.
A strucckolbászunk a húson kívül sertésszalonnát tartalmaz: csemege és csípős változatból áll a választékunk. A feldolgozás során felhasznált fűszerek egyébként szintén kistermelőtől származnak, a késztermékek adalékanyag-mentesek.
A strucctenyésztés első hulláma egyébként 15-20 évvel ezelőtt érte el hazánkat, ám az akkori vállalkozóknak nagy kihívást okozott, hogy akkoriban nem állt még rendelkezésre elegendő gyakorlati tapasztalat, egységes, kialakult tartástechnológia.
Az előállított húsmennyiség és annak folyamatos stabilitása sem igazodott az étteremláncok igényeihez. A szállodák és az éttermek épp emiatt mind a mai napig óvatosan viszonyulnak a strucchúshoz, ezért Varga Éváék úgy döntöttek, amíg a friss strucchús ismertsége és az iránta mutatkozó kereslet nem emelkedik lényegesen, inkább a feldolgozott termékek értékesítésére helyezik a hangsúlyt.
A fenntartható, ökologikus gazdálkodást szem előtt tartók - így a StruccFészek is - az alapanyag-beszerzést, vágást, feldolgozást, értékesítést lehetőségeikhez mérten igyekeznek a lehető legkisebb környezetterheléssel megvalósítani. Ennek egyik eleme a szállítási távolságok minimalizálása.
S ha már a környezetterhelésnél tartunk: érdemes megemlíteni, hogy míg 1 kilogramm strucchús előállításához mindössze 4,5 liter víz szükséges, ezzel szemben 1 kg marhahús megtermeléséhez 16 liter! Mindemellett a strucctenyésztés területigénye minimális, továbbá a széndioxid-kibocsátás tekintetében is kedvezőbb paraméterrel rendelkezik, más haszonállatokéval összevetve.
A konyhai elkészítés, a sütés-főzés során ezért a strucchús tovább megőrzi nedvességtartalmát. A végeredmény: puha, finom, egészséges fehérjeforrás.
Jó étvágyat hozzá!
.jpg)
