Minden bizonnyal több háziasszonynak is feltűnt már, hogy egyes üveges savanyúságok - főleg a paprikák és az uborkák - szemre mintha kevesebb töltőtömeget tartalmaznának a gyártók által megadott értékeknél.
Öt áruházláncban jártunk és tizenöt, különféle savanyúságot vásároltunk, hogy ezt leellenőrizzük. Lemértük beltartalmukat, amit összevetettünk a termékcímkék adataival.
Családok számára természetesen lényegesen költségkímélőbb a vödrös kiszerelés, az üveg előnye viszont, hogy könnyebben, higiénikusabban kezelhető, a hűtőszekrényben, kis helyen is elfér. A műanyagtasaknál is praktikusabb, hiszen lezárható üvegben a felbontást követően a savanyúság tovább megőrzi frissességét, minőségét.
Tapasztalataink szerint ahány savanyítóüzem, annyiféle fűszerezés, vagyis ha tehetjük, először célszerű kisebb mennyiséget a kosárba tenni, és ha az ízvilága elnyeri tetszésünket, csak akkor váltani nagyobb kiszerelésre. A gyártók jellemzően standard receptekkel dolgoznak, ezért bízhatunk abban, hogy a későbbiek során is az egyszer már megismert és megkedvelt aroma köszön majd vissza.
BÁTRAN SAVANYÍTHATUNK OTTHON IS
Akinek pedig az alapanyagok nyáron megteremnek a saját kertjében, aligha szorul rá bolti savanyúságra.
Egyes gyártók a hagyományos alapanyagokon kívül - cukor, só, citromsav - előszeretettel nyúlnak mesterséges tartósítószerekhez, egyebek mellett a potenciális allergén kén-dioxidhoz, a nátrium- és a kálium-metabiszufithoz. Ezeket a termékeket jobb, ha elkerüljük.
Alaptétel tehát: minél magasabb egy savanyúság cukor-, só, illetve savtartalma, annál tovább megőrzi a minőségét. Tartósítószer nélkül csodát ne várjunk: egy szezonnál tovább színváltozás, kisebb-nagyobb állagromlás nélkül a legtitkosabb összetétellel sem lehet megtartani a savanyúság minőségét, igaz, ennél hosszabb ideig nincs is rá szükség, hiszen a következő év tavaszáig általában el is fogyasztjuk.
A "Magyar termék", a "Hazai termék" és a "Hazai előállítású termék" védjegyek az élelmiszeripari termékek eredetét hivatottak jelezni, illetve igazolni. A "Magyar termék" védjeggyel ellátott termékek alapanyagai hazai termesztésből származnak, a növények begyűjtése, tisztítása, kezelése és csomagolása is idehaza történik. A "Hazai feldolgozású termék" is könnyen értelmezhető: olyan élelmiszert takar, aminek alapanyagai külföldről származnak, a feldolgozás viszont már határainkon belül történt.
Senkit ne tévesszen meg azonban a "Hazai termék" eredetjelölés, amivel kapcsolatban továbbra is fenntartjuk aggályunkat, miszerint etimológiailag a "hazai" kifejezést a magyar köznyelv mind a mai napig egyértelműen és kifejezetten a magyarság szinonimájaként, és a teljes mértékben saját előállítású alapanyagból, saját feldolgozásból származó végtermékekre érti és használja. A jelenleg érvényben lévő rendelet értelmében viszont "Hazai termék" lehet az is, amelyikben 49% az import összetevő.
Akik tudatosan figyelnek az általuk elfogyasztott élelmiszeripari termékek beltartalmára, azok számára ezek is hasznos információk.
A beltartalmi adatok átlagértékek, lecsepegtetett savanyúságra vonatkoznak.
A potenciálisan allergén összetevőket kövér betűvel szedtük.
Az általunk mért tényleges értékeket (mért töltőtömeg) ezután összehasonlítottuk a gyártók/forgalmazók által megadott adatokkal (névleges töltőtömeg). Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy szemrevételezés alapján nem szerencsés megkérdőjelezni az üveges savanyúságok hasznos beltartalmát, hiszen mind a tizenöt termékminta töltőtömege felette volt a termékcímkén szereplő értékeknek.
A látszat bizony időnként igenis csal!