A joghurtok baktériumtenyészete jótékony hatással lehet az emésztésre, és helyreállíthatja a tápcsatorna megbomlott egyensúlyi állapotát is. Gyorsan tegyük hozzá azonban, tényleges pozitív hatásuk objektív vizsgálati eredményekkel kevéssé igazolt, viszont okkal feltételezhetjük, hogy az emberi szervezet számára hasznosnak minősülő baktériumok bizonyos körülmények között valóban hozzájárulhatnak az egészséges, normál bélműködéshez, a minél tökéletesebb emésztéshez, és az immunrendszer stabilitásának fenntartásához.
A probiotikumok szerepe főleg célzott antibiotikum-kezelést követően lehet hangsúlyos, vagy ha antibiotikum-szermaradékot tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával a tápcsatorna baktériumflórája kárt szenved, és emiatt az egyensúly felborul.
A tápcsatornában élő mikroorganizmusok egy viszonylag stabil, egységes, állandó ökoszisztémát alkotnak, a baktériumflóra sajátos összetétele már csecsemőkorban kialakul.
Ha a tápcsatorna baktériumflórája ép, összetétele optimális, a probiotikumok feltételezhetően nem nyújtanak pluszt, hiszen a bennük lévő baktériumok csak akkor képesek megtelepedni, ha ott élettérhez juthatnak.
Más a helyzet, amikor a tápcsatorna baktériumflórája kárt szenved: ilyenkor valóban indokolt a probiotikumok fogyasztása, mert ezzel jelentős mértékben felgyorsíthatjuk a regenerációt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) időnként végez ellenőrzéseket élelmiszerekben antibiotikum-szermaradékra. Nem kap viszont publicitást, hogy az egységnyi állati eredetű termékre jutó antibiotikum-felhasználás tekintetében az Európai Unió tagállamai rangsorában az elmúlt hét évben rendre szégyenletes helyet foglaltunk el. Az ESVAC (European Surveillance of Veterinary Antimicrobial Consumption) jelentése, mely a gyógyszerforgalmazók adatain alapul, évről évre az első öt hely valamelyikére sorolja hazánkat, vagyis Magyarországon az állattartók indokolatlanul nagy mennyiségű antibiotikumot használnak fel!
Még maguk az állatorvosok is feltételezik, hogy az állati eredetű termékek – hús, tej, tojás – gyakorta tartalmazhatnak szermaradékot, mégpedig elsősorban széles hatásspektrumú, azaz drasztikus antibiotikumét. Noha az antibiotikum-felhasználás az állattartásban is vényköteles, a vállalkozások nemegyszer az állatorvos megkerülésével szerzik be, tudtuk és ellenőrzésük nélkül kezelik velük állományaikat. Ez rendkívül jelentős humán-egészségügyi veszélyforrás, nem beszélve az antibiotikum-rezisztencia fenyegető hatásáról állatban, emberben egyaránt.
Az antibiotikumok hozamfokozóként történő alkalmazását az Unión belül 2006-ban betiltották, de nyílt titok, hogy főleg a hatósági ellenőrzések hatóköréből kieső vidéki, kistérségi termelők egy része mind a mai napig használ antibiotikumokat, hozamfokozás céljából is.
A probiotikumok rendszeres fogyasztása inkább fenti veszélyforrások miatt indokolt.
A tápcsatornában szintén ez a helyzet: ott is egyedi és bizonyos mértékig zárt baktériumflóra található. Ebbe az életközösségbe - egészséges táplálkozás mellett és a fertőzések elkerülésével - nem könnyen férkőzhetnek be más baktériumok. Vagyis a tápcsatorna, a bélrendszer, mint táptalaj, egy adott „minta” szerinti baktérium-összetételű, a mesterségesen bevitt baktériumok számára – legyenek azok akár hasznos baktériumok – nem teljesen nyílt terep. Ez a stabilitás lehet a magyarázata annak is, hogy a fertőző baktériumokkal szembeni ellenállóképesség egyénenként eltérő.
A tudományos háttér hiányáról árulkodhat, ha a joghurt címkéjén a benne található baktériumtörzs neve nincsen helyesen feltüntetve. Konkrétan: a tudományos nevezéktan (kettős nevezéktan, binominális nomenklatúra) az egységes, többségében latin elnevezéseken alapul. A latin név első tagját, a nemzetségnevet nagy kezdőbetűvel, a másodikat, a specifikus fajnevet kisbetűvel kell írni. Ez a tudományos világ egyszeregye.
Probiotikus az a termék, amely egészséges bélműködéshez szükséges, úgymond bélbarát mikrobatörzset tartalmaz, ami bizonyos mértékű savtűréssel rendelkezik, ezáltal képes a tápcsatorna kémhatását elviselni és megtelepedni a bélrendszerben. Ellenállóképesség hiányában a baktériumok ugyanis ebben a közegben elpusztulnak, ebből bármennyit fogyaszthatnánk, a probiotikum hatástalan lenne. A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározásában gyakorlatilag minden joghurt probiotikus hatású, amelyik tartalmaz a szervezet számára hasznos, élő baktériumokat.
A probiotikumos hatású élelmiszerek az immunrendszer stabilitásában és regenerálásában játszhatnak szerepet, kifejezetten „immunerősítő” joghurt nem létezik.
A joghurtok egy részét a hosszabb eltarthatóság érdekében hőkezelik. Emiatt ezek élőcsíraszáma a nem hőkezeltekhez képest lényegesen alacsonyabb, esetlegesen nulla. Ha egy joghurt nem tartalmaz élő baktériumokat, nincs probiotikus hatása.
A laboratóriumi vizsgálat során a joghurtok baktérium-csíraszámát mérték. Mint azt táblázatunkban feltüntettük, minden termékminta csíraszáma felette volt a Magyar Élelmiszerkönyv által meghatározottnak, azaz meghaladta a 10⁶/g értéket. Kiemelkedően magas volt a Milfina natúr (Aldi), a Danone Activia (Aldi) és a Spar natúr baktériumszáma. A legalacsonyabb értéket a Riska prémium szamócás (Tesco) joghurtban mérték.
A tizenöt termékből mindössze kettőnek a címkéjén tüntette fel a gyártó a benne található baktériumtörzs(ek) nevét, ez egyébként nem kötelező.
Más, gyümölcstartalmú élelmiszeripari termékeknél is megjegyeztük, és ezúttal is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az eper és a szamóca két különböző gyümölcs, elnevezésükben nem szinonimáról van szó: az eper fán terem, a szamóca lágyszárú, indás növény. Az általunk vásároltak között két, szamócás joghurt is akad, amely epresként van címkézve, helytelenül.
Összefoglaló táblázatunkban a már említett paramétereken kívül feltüntettük az általunk vásárolt joghurtok vásárlási helyét, gyártóját, űrtartalmát, valamint a zsírtartalmat, a fogyasztói és az egységárat is.
.png)
.png)
.jpg)
