Valóban szükségesek a popsikrémek? Minden anyuka azonnal igennel válaszolna erre a kérdésre, hiszen a kisbabák bőre vékony, érzékeny, könnyen fertőződik. A sokszor eltúlzott anyai gondoskodás, a gyakori fürdetés, tisztálkodás, az állandóan nedves bőr, a sok pelenkaváltás sem tesz jót a csecsemő bőrének, mert fokozza az irritációt, táptalajt ad a mikroszervezeteknek.
Ilyen mértékű igénybevétel mellett a popsikrémek tényleg nem mellőzhetők. Hidratálják a bőrt, megelőzhetik kiszáradását és a kiütéseket is. Bármit is állítanak azonban az előállítók, specifikusan gyulladásgátló kenőcs nincs. Ehhez rendkívül erős antibakteriális alapanyagok kellenének. A számos popsikrémben fellelhető természetes hatóanyagok, mint például a kamilla-, a zsálya-, a körömvirág-kivonat is rendelkeznek bizonyos mértékű, enyhe bőrnyugtató hatással, de ahhoz, hogy ez egy krémben markánsan érvényesüljön, nagyságrendekkel nagyobb töménység szükséges.
JÓTANÁCS: TUBUSBÓL, NE TÉGELYBŐL
A kisbaba bőre egyébként is érzékeny, savköpenye vékony, sérülékenyebb, a gyakori tisztálkodás miatt a nap nagy részében hiányos, azaz védtelen a kórokozókkal szemben. Többet ártunk, mint használunk, ha a megfelelő higiéniát nem tartjuk be kozmetikumok használata közben. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a bőrirritációk többsége a felnőtteknél és a gyermekeknél is mikrobiológiai eredetű, nem pedig allergén alapanyag hatása!
A krém magas csíraszáma, az elfertőződés érzékszervi úton - szemmel látható elszíneződés, idegen szag - nem mindig észlelhető, ezért azt tanácsoljuk, inkább kisebb kiszerelésű terméket válasszunk, a megbontott krémet használjuk fel minél előbb, és ne tároljuk magas hőmérsékletű, netán napsütésnek kitett helyen (ablak közelében, autóban), még rövid ideig sem.
AZ ILLAT NEM SZEMPONT – VÁLASSZUNK ILLATMENTES KRÉMET
Az illatanyagok döntő részben szintetikus alapanyagokból állnak össze, terméktől és termékkategóriától függően 50-100-150 komponensből. Könnyű belátni, mekkora terhelést jelent ez a bőr és a felszívódás következtében a szervezet számára.
Nagyon sok illat-komponens bizonyítottan allergén.
ÁSVÁNYOLAJ-SZÁRMAZÉKOK
Az úgynevezett ásványolaj-származékokat (például a paraffin) a kozmetikai gyártók hosszú évtizedeken át előszeretettel használták és használják mind a mai napig, egyebek mellett krémekben is. Bőrpuhító hatásuk ugyanis jó, másik fő előnyük, hogy a kozmetikum mikrobiológiai stabilitása ezzel az alappal könnyen biztosítható, nem úgy, mint natúr összetevőknél. Ez olyannyira igaz, hogy még a legnagyobb gyártók - piacvezető márkákra gondoljunk - termékeinek bázisát is ásványolaj-származékok adták és adják sok esetben még ma is.
Mindebből a fogyasztó semmit nem érzékel, hiszen mint említettük, kiválóan puhítják a bőrt. A legfőbb kifogás az ásványolaj-származékok ellen egyébként az, hogy eltömítik a pórusokat. Ez igaz, de számos alapanyag szintén eltömíti a bőrt: gyakorlatilag minden olyan összetevő, ami a felső rétegben fejti ki a hatását.
EGYÉB KERÜLENDŐ ALAPANYAGOK
Ugyancsak érdemes fenntartással kezelni az úgynevezett PEG-származékokat (oldószerek, emulgeálószerek), amelyek megkönnyítik a hatóanyagok bőrbe történő bejutását. Ez természetesen nem szelektív folyamat, ezért egyúttal a káros anyagoknak is utat nyitnak. PEG-származék a propilénglikol is. Több, ilyen irányú kísérlet eredménye szerint ártalmatlan, mások szerint nem az. Megjegyezzük, a propilénglikol az EWG-skálán (Envirnmental Working Group, nemzetközi közegészségügyi és környezetvédelmi nonprofit szervezet) 3-as veszélyességi pontszámot kapott, éppúgy, mint például a cink-oxid. Utóbbi általánosan használt alapanyag babakrémekben is…
A lanolin (gyapjúzsír) kiváló bőrápoló hatású, viszont a kivonás során a nem bio lanolin esetlegesen tartalmazhat vegyszereket.
A színezőanyagok egy részéről allergén hatást feltételeznek.
A „TARTÓSÍTÓSZER”-MENTESSÉGRŐL
Antimikrobiális összetevő, antioxidáns („tartósítószer”) nélkül tehát ipari méretben nem lehetséges mikrobiológiailag stabil, korrekt kozmetikai krémet előállítani, főleg nem természetes eredetű összetevőkből.
A kozmetikusok által vagy némi szakértelemmel saját kezűleg házilag elkészített kozmetikumok mentesek is lehetnek, de ezek felhasználhatósága épp emiatt legfeljebb 7-14 nap, még hűtőszekrényben történő tárolás mellett is.
SZINTETIKUS, TERMÉSZETES, BIO
Ha egyoldalúan, nem kellően megvilágítva közelítünk az alapanyagok problematikájához és a natúrkozmetikumok kizárólagos előnyeit hangsúlyozzuk, nem vesszük figyelembe a korábban már taglalt mikrobiológiai stabilitás kérdését. Az eltarthatóság a gyártók egyik legnagyobb dilemmája, sőt félelme. Sokkal nagyobb a jelentősége ennek, mint amennyire azt a fogyasztók gondolnák.
Mint említettük, az alapanyagoknak önmagukban is van egy alap-csíraszámuk, ami az idő előrehaladtával és a kozmetikum használata során (a levegőben és a kézen megtalálható mikroszervezetekkel) egyre nő. Hangsúlyozni szeretnénk: természetes eredetű alapanyagokból előállított, víztartalmú krémet mikrobiológiai oldalról kockázatmentesnek titulálva nem lehet előállítani.
TESZTEREDMÉNYEK
Kigyűjtöttük a főbb komponenseket, külön azokat, amelyek a jelenlegi ismeretek szerint babakrémben (is) aggályosak lehetnek, az egészségre gyakorolt potenciális mellékhatásuk miatt. Ugyanebben a rubrikában a mentességre vonatkozó termékinformációkat is szerepeltetjük.
A krémeket a felhasznált alapanyagok kockázati faktorait figyelembe véve pontoztuk. 10-es alappontszámból indultunk ki, amelyet biogazdálkodásból származó természetes eredetű összetevőkre és kockázatmentes komponensek esetén adtunk. Ez magában foglalja a színezékmentességet és az illatanyag-mentességet is.
Minden, kifogásolható összetevő jelenléte esetén fél-fél pont vontunk le a tízes alappontszámból, csakúgy, mint nembio-alapanyagoknál.
Ezek alapján tesztgyőztesünk - a maximális 10 ponttal - a Töpfer Baby Care popsikrém lett, amely nemcsak hipoallergén, de alapanyagai minősítetten biogazdálkodásból származnak. Hasonlóan megbízható minőséget és összetételt képvisel a Bepanthen Sensi Daily és a Hello Baby. A többi popsikrémben már fellelhető több-kevesebb potenciális allergén, illetve más, az egészségre kockázatot jelentő összetevő.
.jpg)
