Sok, fagyasztott termék esetében csalódtunk már, így aztán izgalommal tettük mérlegre az áruházláncokban vásárolt, tizenkét különféle fagyasztott gyümölcsöt. Tesztünkből kiderül, megalapozott volt-e a fenntartásunk. (FÉBÉSZ)
FRISSEN, FAGYASZTVA, BEFŐZVE, ASZALVA
TAPOGASSUK, MORZSOLGASSUK
A fagyasztás során a sejteken belüli víz megfagy, szétroncsolja a sejtfalat, kiolvadás után ez a nedvesség szabaddá válik. Ezt az összességében jelentős mennyiségű levet tapasztalataink szerint nem minden termék csomagolása képes megtartani.
Van egy egyszerű módszer, amivel mindenfajta fagyasztott terméknél könnyen ellenőrizhetjük, felolvadt-e már korábban: a csomagoláson keresztül óvatosan tapogassuk meg a szemeket. A korrekten lefagyasztott és ugyanígy tárolt terméknél a gyümölcsszemek „morzsolhatók”, azaz különállók, ezzel szemben az újrafagyasztott gyümölcs kisebb-nagyobb adagokban össze van fagyva. Ez nemcsak esztétikai problémát jelent, hanem minőségromlást is.
EGYRE KEVESEBB A GYÜMÖLCSÖK VITAMINTARTALMA?
Az akkori nevén Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) kutatói a múlt század hetvenes éveiben laboratóriumi analitikai módszerrel hazai gyümölcsök és zöldségek vitamin- és ásványianyag-tartalmát vizsgálták, és megállapították, valóban nagyon kevés a vitamin a gyümölcsökben. Következtetéseiket mások azzal az indoklással próbálták meg cáfolni, hogy a mért értékek nem irányadók, mert azok nagyban függnek a mintavétel alapjául szolgáló termőhelytől, a talajadottságoktól, az alkalmazott termesztés-technológiától, továbbá a tárgyév időjárásától, a csapadékviszonyoktól, és még sok más tényezőtől. Vagyis a szkeptikusok azt feltételezték, hogy a GATE kutatócsoportja által vett minden minta tápanyagszegény helyről származott.
Ami biztos: a modern nagyüzemi mezőgazdaság valóban erősen igénybeveszi és kimeríti a termőtalajokat, ezért egyáltalán nem lepődnénk meg azon, ha újabb vizsgálatok igazolnák a korábbi állításokat.
A FAGYASZTÁSRÓL
Egyes gyümölcsféléket a fagyasztás előtt rövid időre forró vízbe helyezik, és csak ezt követően gyorsfagyasztják. Ennek célja a bomlasztó enzimek és élesztőgombák inaktiválása. A magasabb hőmérséklet viszont egyes vitaminok, például a C-vitamin részleges elbomlását eredményezi.
Betartott technológia mellett a fagyasztott gyümölcsöket az érés csúcspontján, a szüret után azonnal feldolgozzák, így elméletileg csak keveset veszítenek értékükből.
MEGHÖKKENTŐ PUBLIKÁCIÓK
Egyes tanulmányok szerint a lefagyasztott gyümölcsök beltartalmi mutatói még a friss gyümölcsnél is magasabbak. Hogyan lehetséges ez? A fagyasztás az eredeti vitamintartalmat természetesen nem növeli meg, legfeljebb lassítja a lebomlási folyamatokat. A Chesteri Egyetem és a Leatherhead Élelmiszer-kutató munkatársai mintegy 40 vizsgálatot végeztek el, ezek során hűtőben tárolt és fagyasztott gyümölcsök tápanyagszintjét mérték. Az eredmények azt mutatták, hogy a leszedést követően azonnal lefagyasztott gyümölcs nagyobb mértékben őrzi meg vitamintartalmát, mint a hűtvetárolt.
Tehát szó sincs róla, hogy a fagyasztott gyümölcs értékesebb, mint a frissen szedett, mindössze arról, hogy azonos idejű tárolás során alacsonyabb hőmérsékleten lassúbb a lebomlás.
A SZAMÓCA NEM TÉVESZTENDŐ ÖSSZE AZ EPERREL!
Maguk az előállítók sincsenek tisztában azzal, hogy a földfelszínen élő, lágyszárú, erdei ősétől származó szamóca (Szamóca - Fragaria x ananassa) még véletlenül sem azonos a fán termő eperrel (Eperfa - Morus alba és Morus nigra). A szamóca termése piros, az eperé fehér és fekete lehet. A szamóca és az eper eltérő morfológiai és élettani sajátságokkal rendelkezik. Nem illik összekeverni őket.
A különböző népi elnevezések használatában nincs semmi kivetnivaló: az egyik terméken például ribizli helyett ribiszke szerepel.
SE MACI, SE MÁLNA
Ez utóbbiak import termékek, eredeti elnevezésükön többségében erdei gyümölcsként (Wald) szerepelnek. Ez egzotikusan hangzik, de manapság sajnos az erdőkből jellemzően a medve is és a málna is hiányzik.
TESZTEREDMÉNYEINK
Meglepő-e, vagy sem, de egy kivétellel valamennyi termék hozta a gyártó által a csomagoláson feltüntetett névleges tömeget.
Egyedül az Aldi egykilós magozott meggye volt kevesebb, mint amennyit a címke jelzett. Sajnos a vásárlás alkalmával ezt természetesen nem lehet leellenőrizni, mert a nettó, azaz a műanyagzacskó, illetve a kartondoboz nélküli tömeget csak a kibontást követően tudjuk lemérni.