Az élelmiszeripari előállítók, annak érdekében, hogy minél eladhatóbbá tegyék termékeiket, a gyártás folyamán ízesítőszereket használnak. Ezek között a só és a cukor arányaiban előkelő pozíciót foglal el. Áruházi felmérésünk is alátámasztja, a feldolgozott élelmiszerek cukortartalma jellemzően igen magas.
A SZÉNHIDRÁTOK ÉS A HOZZÁADOTT CUKOR
Hozzáadott cukornak nevezzük a gyártás során az előállító által ízesítés és/vagy tartósítás céljából pluszban hozzáadott cukrot (kristálycukor, méz, melasz, különféle szirupok formájában), ami az alap-cukortartalommal együtt teszi ki az adott termék összes cukortartalmát.
Hazánkban még nem készült ilyen irányú felmérés, de USA-beli adatok szerint ott a csomagolt élelmiszerek mintegy háromnegyede (!) tartalmaz hozzáadott cukrot is. Az érintett termékek majdnem harminc százaléka édesség, cukrászsütemény, utánuk következnek az üdítőitalok, a kekszek, a péksütemények, az alkoholtartalmú italok, majd a tejtermékek.
HOGYAN TÁJÉKOZÓDHATUNK?
Nem tűnik életszerűnek persze, hogy a vásárlás alkalmával egyenként végigböngésszük a termékcímkéket a cukorhányadot keresve, pedig bizony legalább nagyságrendileg nem árt tisztában lenni a körülbelüli értékekkel. Ebben szeretnénk most segítséget nyújtani.
De előbb nézzünk néhány lényeges információt!
TUDATOSABBAN, DE MÉG MINDIG EGÉSZSÉGTELENÜL TÁPLÁLKOZUNK!
A tények azt mutatják, ami egy nyugat-európai fogyasztónak cukortartalomban tökéletesen elegendő, ízvilágában megfelelő, azt egy magyar fogyasztó nem találja elég édesnek ahhoz, hogy megvásárolja, és ha teheti, inkább egy sokkal édesebb terméket részesít előnyben.
HÉT TERMÉKKATEGÓRIÁT VIZSGÁLTUNK
Az általunk kiválasztott hét termékkategória az alábbi volt: kekszek, üdítőitalok, joghurtok, konzervek, gyümölcsbefőttek, pizzák és majonézek.
Jól érzékelhető, hogy a késztermék cukortartalmát az előállítók a közízléshez, azaz alapvetően az adott ország vásárlóinak fogyasztási szokásához, élvezeti igényéhez igazítják. Fontos megemlíteni, hogy házi készítésű ételeinket jellemzően mi magunk is túlízesítjük, ezen belül túlcukrozzuk. Ez az ízvilág köszön aztán vissza a bolti késztermékek cukorhányadában is.
TAPASZTALATOK, KÖVETKEZTETÉSEK
Szándékosan választottunk olyan termékkategóriákat, amelyeket nem vagy nem kimondottan édességként fogyasztjuk ugyan, de majd’ minden háztartásban napi szinten asztalra kerülnek.
Megítélésünk szerint a cukortartalom szinte minden, általunk vizsgált termékkategóriánál, több termék esetében is relatíve igen magas. A kekszekre különösen igaz ez, hiszen alapvetően lisztből és cukorból készülnek. A befőtteket cukorral tartósítják, de mivel a gyümölcsök természetescukor-tartalma eleve jelentős, a hozzáadott cukor gyakorlatilag édességszintre emeli ezt a termékkategóriát. Az üdítőitalok zöme szintén túl van cukrozva, de a joghurtokat sem „kímélik” ebből a szempontból a gyártók.
A pizzák és a készétel-konzervek képe vegyes. A majonézeknél is elég hangsúlyos a cukor szerepe.
ÉSSZERŰEN, TUDATOSAN - NAGY A SZÜLŐK FELELŐSSÉGE
Senkinek nem javasoljuk persze, hogy a cukortartalmat böngészve számoljon, kalkuláljon. Elég, ha figyelünk a szervezet igényeire, jelzéseire, mellette pedig tudatosabban közelítjük meg nemcsak a zsír- és a sófogyasztást, hanem a cukorfogyasztást is. Az emberi szervezet egy precíziós „műszer”, rendkívül megbízható indikátor, alapesetben pontosan jelzi, mikor, mire, milyen mennyiségben és összetételben van szüksége. Aki ezekre a jelzésekre odafigyel, ésszerűen táplálkozik, tápanyagbevitele arányban áll az energiafelhasználásával, az nem szorul rá sem drága fogyasztószerekre, sem hangzatos Update-re, sem izzasztó fogyókúrára vagy éppen hatástalan praktikákra.
Abból érdemes kiindulni, hogy egészséges táplálkozás mellett az alapélelmiszerek és a gyümölcsök már önmagukban is fedezik a szervezet szénhidrátigényét, hiszen a gyümölcsök cukortartalma is jellemzően igen magas. A cukrászsütemények, az agyoncukrozott üdítőitalok és a különféle nasik fogyasztását érdemes minimálisra redukálni, illetve teljesen mellőzni.
Rendkívül nagy e téren a szülők felelőssége, hiszen a helyes, egészséges étrendhez történő hozzászoktatás éppen gyerekkorban kellene, hogy megkezdődjön. Ehelyett a gyakorlatban sajnos a szülők nemcsak hogy engedékenyek, ha nassolásról van szó, de kifejezetten kedvezőtlen cukortartalmú élelmiszereket tesznek a gyerekek elé!
.bmp)