Tizenöt, a gyártó/forgalmazó által 100% pamutnak jelölt ruhaneműt vásároltunk és vizsgáltattunk be akkreditált laboratóriumban. Az Innovatext Zrt. vizsgálati eredményei szerint a tizenöt ruházati termékből ténylegesen mindössze kilenc (!) készült pamutból, a többi hat - a minták pontosan negyven százaléka - teljesen vagy részben szintetikus nyersanyagból!
SAJÁT BŐRÜNKÖN ÉREZZÜK
A textilterméken a nyersanyag-összetételt a vonatkozó rendelet (a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 1007/2011/EU rendelet) előírásai szerint kell megadni. Kizárólag a rendelet I. mellékletében felsorolt textilszál-elnevezések alkalmazhatók a textiltermékek címkéin és jelölésein a szálösszetétel feltüntetése céljából. Többszálas textilterméknél a textíliákat olyan címkével kell ellátni vagy megjelölni, amely csökkenő sorrendben feltünteti valamennyi szál komponens elnevezését és százalékos tömegarányát. A textiltermékek címkézésének, illetve jelölésének tartósnak, könnyen olvashatónak,
láthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie, valamint címke használata esetén annak biztonságos rögzítéséről is gondoskodni kell. A címkézést vagy jelölést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell elvégezni, amelynek a területén a textiltermékeket a fogyasztó rendelkezésére bocsátják. A címkézés vagy jelölés nem lehet megtévesztő, és annak olyannak kell lennie, hogy a fogyasztó könnyen megérthesse.
Ha egy gyártó/forgalmazó 100% pamutként hoz forgalomba egy textíliát - de az valójában nem, vagy csak részben pamut -, azt nyilvánvalóan azért teszi, mert a tiszta pamut kelendőbb, eladhatóbb, drágább, a szintetikus nyersanyagoknak jellemzően alacsonyabb az ára.
Tesztünkhöz tizenöt, a jelölésük alapján kizárólag pamutból készült, különféle rendeltetésű (korosztály és nem szerint is eltérő) ruhaneműt vásároltunk áruházakban, hipermarketekben, piacon és persze „kínaiban”.
A semleges csomagolásba áthelyezett, címke nélküli, sorszámmal ellátott mintákat az Innovatext Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet laboratóriumában elemezték, a textíliák nyersanyag-összetételének minőségi meghatározását leíró MSZ 13560/2/2011 szabvány, valamint az Európai Parlament és Tanács 1007/2011/EU-rendelete alapján, mikroszkópos vizsgálattal és kénsavas oldással. A szálasanyagok mikroszkópos képe ugyanis jellegzetes, a pamuté főleg, ezért az a hossz- és a keresztmetszet alapján nagy biztonsággal beazonosítható. Annak érdekében, hogy a pamutot és a poliésztert meg lehessen különböztetni egymástól, a mintát 75%-os kénsavban feloldják, melyben a pamut oldódik, a poliészter azonban nem.
VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
Részletes táblázatunkban feltüntettük a vizsgált termékek rendeltetését, a vásárlás helyét, származását és az akkreditált laboratóriumi vizsgálat eredményét.
Azon nem csodálkozhatunk, ha az utcai árusoknál és a piacokon becsapják a fogyasztót. A hat, kifogásolt termékből kettő piacról származik. Ez sajnos általános tapasztalat, sokszor hangsúlyozzuk, hogy bizonytalan, ellenőrizetlen forrásból nem szabad sem műszaki, sem ruházati terméket vásárolni. Annál meglepőbb viszont, hogy a négy, Auchanból származó termék egyike sem 100% pamut.
Létezik egy viszonylag egyszerű módszer, amivel - igaz, ehhez a bolti környezet nem megfelelő -, eldönthető, szintetikus, vagy nem szintetikus az összetétel: ha a ruhából kihúzott szálat gyufával vagy öngyújtóval meggyújtjuk, a pamutszál a papírhoz hasonlóan ég, a szintetikus szálak viszont elolvadnak és göbösödnek.
Hitelt érdemlő eredményt azonban csak a laboratóriumi vizsgálat ad.
100% - NODE MI?
A gyanútlan vásárló természetesen pamutra gondol, hiszen - példánknál maradva - 100%-ban műanyag zoknit nem szívesen viselünk, nehéz is lenne eladni, ha ezt tüntetnék fel a csomagoláson. Csak a kibontáskor derült ki, hogy a gyanú megalapozott volt: már első érintésre nyilvánvalóvá vált, ez a zokni pamutot látott legkevésbé.
A vásárlónak a hasonló esetekben lehetősége van a fogyasztóvédelmi hatóságnál bejelentést tenni. Ha bebizonyosodik, hogy a feltüntetettel ellentétben más összetételű a termék, kérheti a vételár visszatérítését.
ÓVATOSAN AZ ÁZSIAIVAL? NEM FELTÉTELENÜL IGAZ!
Manapság a butikokon kívül egyre kevesebb a kifejezetten ruházati szakáruház, és ha találunk is ilyet, az majdnem biztosan ázsiai tulajdonú, és ottani eredetű termékeket kínál. Viszonylag olcsón vásárolhatunk ruhaneműt áruházláncokban és piacon is, igaz, ezek is jellemzően Keletről származnak.
A márkaboltok, a nemzetközi ruházati bolthálózatok, az áruházláncok általában megbízható jelölésű és nyersanyag-összetételű termékeket forgalmaznak, amire bizonyos mértékű garancia az általuk alkalmazott minőségi kontroll. Ennek a szakmai megállapításnak teszteredményeink ellentmondanak, hiszen a hat, kifogásolt termékből hármat az egyik nagyáruházlánc árusítja. Elméletileg a kereskedelmi láncok is folyamatosan ellenőrzik a beszállítók termékeinek minőségét, egyebek mellett a nyersanyag-összetételt, de a vizsgálatok a szakítószilárdságra, a színtartósságra, és valamennyi lényeges kvantitatív és kvalitatív jellemzőre kiterjednek. A márkás termékek forgalmazói és a felelősségteljes üzletpolitikát folytató nagy kereskedelmi áruházláncok nem engedhetnek meg olyan hibát, hogy pamutként hozzanak forgalomba szintetikus ruhaneműt. Úgy tűnik, ez nem minden esetben igaz.
Érdekességképpen említjük meg, hogy korábban a magyar rendeletek értelmében kötelező volt az import ruházati termékek nyersanyag-összetételének hatóság általi, szúrópróbaszerű vizsgálata. Ezt ma már a jogszabályok nem írják elő. Talán ezért is fordul elő ennyi minőségi hiba. Az egységes uniós elvek és jogszabályok, az áruk regionálisan szabad kereskedelme, a nemzeti kontroll hiánya nem tett jót a termékbiztonságnak!
.jpg)
