Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Olcsó wellness, vagy méregdrága tanulópénz? - Így szűrd ki a kamu kuponos utazásokat!

2026-09-21

Amikor a mindennapi hajtás után végre egy kis kikapcsolódásra vágyunk, a közösségi médiát elárasztó, hihetetlenül olcsó wellnesskuponok látszólag megoldást jelentenek a feltöltődésre. A szállodai árak drasztikus emelkedésével teljesen természetes, hogy keressük a jó ajánlatokat, van azonban egy határ, ahol a fantasztikusnak tűnő akció már nem egy költséghatékony lehetőség, hanem egy profin felépített csapda. A csalók ugyanis felismerték a pihenni vágyók kiszolgáltatottságát, és az internetet elárasztották a nem létező luxushétvégéket kínáló kamu ajánlatok. De hogyan válhat a féláras álompihenésből pillanatok alatt rendőrségi feljelentés? (FÉBÉSZ)
GYANÚS JELEK: HOGYAN ISMERHETJÜK FEL A “KAMU” AJÁNLATOKAT? A megbízhatatlan, kamu szállások elkerülése, az utazási szerződések átolvasása, valamint a lehetséges plusz költségek felismerése kulcsfontosságú a gondtalan pihenés érdekében. Egy rosszul megválasztott, vagy nem létező szálláshely ugyanis nemcsak kényelmetlenséget okozhat, de anyagi károkat, vagy biztonsági kockázatot is jelenthet.

A visszaélések nemcsak frissen létrehozott “kamu” weboldalakon, hanem jellemzően a közösségi médiában (Facebookon, Instagramon vagy TikTokon) történnek zárt csoportokban, gyanúson olcsó áron. A csalási módszer egy hitelesnek tűnő hirdetéssel indul, amely gyakran egy legitim, ismert utazási iroda eredeti hirdetésének megtévesztő másolata, vagy mesterséges intelligencia segítségével generált tartalom. Az ajánlat általában szokatlanul kedvező, például egy kéthetes tengerparti nyaralást a piaci árnál jelentősen alacsonyabb összegért kínálnak.
A csalók gyakran ismert szállásfoglaló oldalak arculatát és logóit is lemásolják, így foglalás előtt mindig ellenőrizzük le, hogy az adott oldal webcíme (URL címet) megegyezik-e az ismert szolgáltató webcímével.
A “kamu” ajánlatokat hirdetők előszeretettel alkalmaznak pszichológiai nyomásgyakorlást is a felhasználóra (mint például „utolsó helyek”, „csak 24 óráig elérhető”, „csak x darab érhető el ezen az áron”), ezáltal mérsékelve a racionális döntéshozatal esélyét. A hirdetésre kattintva az áldozatot arra kérik, hogy adja meg személyes adatait, majd jellemzően egy üzenetküldő alkalmazáson (például WhatsApp) keresztül veszik fel vele a kapcsolatot. Itt egy meggyőző, ügyintézőnek álcázott csaló részletesen ismerteti a foglalás lépéseit. A fizetést banki átutalás formájában kérik, majd a tranzakciót követően általában megszakítják a kapcsolatot az áldozattal, törlik az oldalt, vagy küldenek egy hamis vouchert. A lefoglalt nyaralás természetesen nem létezik.

Intő jelek, melyekre érdemes figyelni! Mindig legyen gyanús, ha:
- az adott szállás jóval olcsóbb, mint a hasonló kategóriájú helyek a környéken,
- nincsenek értékelések,
- a weboldalon nem találhatók meg egyértelműen a cég adatai (név, székhely, adószám, elérhetőség) és az Általános Szerződési Feltételek,
- nem a megszokott, hivatalos banki fizetőkapun (pl. OTP SimplePay, Barion) keresztül fut a tranzakció, hanem közvetlen banki átutalást kérnek egy magánszemély számlájára,
- a fentiekben már említett pszichológiai nyomásgyakorlást, sürgetést alkalmaznak a mielőbbi döntés meghozatalához. KÜLFÖLDI KÖZVETÍTŐK, "REJTETT KÖLTSÉGEK", AKCIÓS CSOMAGOK A legálisan működő, magyar nyelvű kuponos (például gruppi, BónuszBrigád), vagy szálláskereső közvetítő oldalakon (például Szallas.hu, Booking.com) viszonylag kicsi az esélye annak, hogy csalás áldozatává válunk, ugyanakkor itt is érhetnek bennünket csalódások, kellemetlenségek a megvásárolt utazást illetően.
Bár a fogyasztók ezt gyakran figyelmen kívül hagyják, a kuponos oldalt üzemeltető vállalkozás (közvetítő), vagy a szálláskereső közvetítő weboldalán az impresszumot/kapcsolati adatokat mindig célszerű megnézni, ebből ugyanis kiderül, hogy az adott vállalkozás székhelye melyik országban van bejegyezve. Ennek mindaddig nincs ugyan jelentősége, amíg a kupont a vásárlást követően megkapjuk, az azon szereplő tájékoztatás helytálló, vagy a megvásárolt szolgáltatás megfelel az elvárásainkban, panasz esetén azonban nem mindegy, hogy a vállalkozás székhelye az Európai Unióban, vagy egy egzotikus szigeten van.

A kuponos utazások során a legtöbb problémát a szálláshely minősége, a plusz költségek, felárak és a felhasználási feltételek okozzák. Néhány gyakori probléma, melyekre érdemes ügyelni:

- Csalódás a szálláshely minőségében és a szolgáltatásokban Ha a fogyasztó a szálláshelyre érkezéskor szembesül vele, hogy a szállás nem is olyan, mint a kuponon, vagy, hogy a wellness részleg karbantartás miatt zárva van, panaszát mielőbbi jelezze a szálláshelynek, illetve ragaszkodjon hozzá, hogy minderről jegyzőkönyv is készüljön. A bizonyíthatóság miatt célszerű fotódokumentációt is készíteni például a sötét, belső udvarra néző raktárszerű szobáról, vagy a szauna részleg zárva tartásáról.
- Plusz költségek, lejáró utalványok Sokan ősszel vásárolnak olcsó wellnesskuponokat, de a beváltáskor szembesülnek a kötelezően fizetendő hétvégi felárral, a parkolás és az extra szolgáltatások (például fürdőköpeny-használat, klíma) díjával, vagy az idegenforgalmi adóval. Utóbbit például szinte sosem tartalmazza a kupon ára, azt mindig a helyszínen kell fizetni. Mindemellett például ünnepnapokon, iskolai szünetekben és nyáron a kupon olykor nem is használható fel, vagy csak magas ráfizetéssel. Fontos leszögezni azt is, hogy a kupon megvásárlása nem egyenlő a szobafoglalással, így előfordulhat, hogy az általunk kiszemelt napokra a szolgáltató már nem tud helyet biztosítani. Érdemes tehát időben intézni a foglalást, hogy ne kerüljön plusz költségünkbe (hétvégi felár miatt) a kupon felhasználása, másrészt pedig, hogy a kupon rövid érvényességi ideje miatt ne csússzunk ki a határidőből. Kuponos utazásnál a felhasználás feltételeiről időben, még a kupon megvásárlása előtt tájékozódjunk a közvetítő oldalán, így elkerülhetjük az esetleges félreértésekből adódó későbbi kellemetlenségeket.
- Időjárás miatti lemondás Fontos tisztázni, hogy például az esős időjárás nem minősül vis maiornak, így az ilyen esetekre hivatkozva nem mondhatók le a már lefoglalt szálláshelyek.
- Jogi és pénzügyi kockázatok A kupon megvásárlása előtt érdemes tájékozódni a felhasználási és átruházási feltételekről, a fel nem használt kupon összegét ugyanis a szolgáltató nem köteles visszatéríteni, ha az utazásra azért nem került sor, mert például az érvényességi idő alatt a fogyasztó nem foglalt szállást. Ilyen esetre vannak olyan szolgáltatók, akik felár ellenében lehetőséget biztosítanak a kupon felhasználási idejének meghosszabbítására. Ha például a kupont át kívánjuk ruházni másra, az rendszerint ingyenesen megtehető, amennyiben a kupon nem névre szóló és nincs még lefoglalt időpont a nevünkre. Ha történt már foglalás a nevünkre, az átruházásért módosítási díjat számíthat fel a szállásadó.
HOVÁ FORDULHATUNK PANASSZAL? Amennyiben bűncselekmény áldozatai lettünk (például Facebookon magánszemélytől vásároltunk kupont, vagy utazást, de a kupont nem kaptuk meg, vagy a szálláshely nem létező), a rendőrségen élhetünk bejelentéssel.

Ha szálláshely közvetítővel vagy a szállásadóval van problémánk a megvásárolt szolgáltatással kapcsolatban, első körben az érintett vállalkozásnál kell panasszal élnünk. Ha a szálláshely minőségével van gondunk, a helyszínen jelezzük a problémát a szálláshelynek, készítsünk fotódokumentációt, vetessünk fel jegyzőkönyvet, és kérjük a hiba javítását (például szoba cseréjét, takarítást stb.). Ha a vállalkozás a panaszunkat elutasítja, békéltető testülethez fordulhatunk.

Ha a kupont kibocsátó vállalkozással van gondunk (például nem kaptuk meg a kupont, a kupon ellenértékét a vállalkozás nem utalta tovább a szállásadónak, emiatt a szállásadó visszautasította a foglalásunkat), első körben a kupont értékesítő vállalkozásnál kell panaszt tennünk. Ha panaszunkra nem kapunk választ, vagy a vállalkozás azt elutasította, békéltető testülethez fordulhatunk igényünk érvényesítésével.

Ha a panaszunk a vállalkozás panaszkezelési eljárásának a szabálytalanságával, árfeltüntetéssel, megtévesztő kereskedelmi gyakorlattal (például megtévesztő tájékoztatás, tisztességtelen reklám), illetve az Általános Szerződései Feltételeket érintő jogsértésekkel kapcsolatos, a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatunk.