A hazai gyártású Trappista sajt hagyományosan korong alakú, ezért a hasáb alakú Trappista sajt – melynek döntő többsége import eredetű – csak szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként hozható forgalomba.
A sajt alakjának és méretének az érlelés megkezdésekor, tömegének pedig az érlelés befejezésekor a következő követelményeknek kell megfelelnie:
A szigorúbb szabályozás értelmében a jövőben a "tejföl" megnevezés kizárólag élőflórás termékekre használható, ami segíti a fogyasztókat a magasabb minőségű termékek kiválasztásában. A tejfölhöz élelmiszer-adalékanyag hozzáadása nem megengedett.
A tejföl név tehát a jövőben csak annak a terméknek a megnevezésében használható, amelyet megfelelően előkészített, hőkezelt tejből, tejszínből és szükség szerinti mennyiségben, a rendeletben meghatározott összetevőkből (tej, tejsűrítmény vagy ezek keveréke, tejszín, vaj, tejpor, víz, étkezési só, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, prebiotikumok, mikrobatenyészetek), vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek, illetve probiotikus mikrobatörzsek hozzáadásával, savanyítással (pH-csökkentés) és alvasztással állítottak elő, és a minőségmegőrzési időtartama lejártáig tartalmaz élő, aktív mikroorganizmusokat. A termék nem tartalmazhat hozzáadott vizet.
Nem élőflórás tejföl esetében a termék megnevezésében a „savanyú tejszínkészítmény” szókapcsolatot kell feltüntetni, továbbá a megnevezéshez kapcsolódóan jelezni kell a termék zsírtartalmát tömegszázalékban. Jelezni kell továbbá a csomagoláson a nem élőflórás termékek esetén a mikrobapusztító eljárást, például utóhőkezelést, illetve ha a termék állagát jelentősen befolyásoló egyéb fizikai kezelést, például habosítást is alkalmaztak.
A módosítások között szerepel, hogy új követelmények kerülnek bevezetésre a friss tojásos és friss tojással készült száraztészták esetében, különös tekintettel a friss teljes tojáslé minőségére. A szabályozás kiemelten kezeli a teljes kiőrlésű száraztészta kategóriát, reagálva az egészségtudatos táplálkozás iránti növekvő igényre. Teljes kiőrlésű tészta megnevezés a jövőben csak arra a termékre használható, amely csak 100%-ban teljes kiőrlésű őrleményt tartalmaz.
Az eddigi „egyéb száraztészta” kategóriát felváltja az ízesített, dúsított, színezett száraztészta kategória.
A tojástartalom jelölésének szabályozása tekintetében újdonság, hogy a „tojásos” megnevezés már csak akkor alkalmazható, ha a tészta minimum 1 db tojást/kg vagy azzal egyenértékű tojáskészítményt tartalmaz. A „friss tojásos” jelző kizárólag friss teljes tojáslé felhasználása esetén engedélyezett.
A csomagolás tekintetében változás, hogy a tészta nem csomagolható olyan anyagba, amely erősebben színezi, mint amilyen csomagolatlan állapotban lenne.
A változások nyomán a boltok polcain újfajta tésztafajták jelenhetnek meg, a szabályok szigorodása a minőség javulását célozza.
A tejtermékek címkéjén az alábbi információkat kell kötelezően feltüntetni:
- Termék megnevezése: tehéntejből készült termék esetén nem kötelező a tehéntejre utalás, elegendő a tej megnevezés. Egyéb eredet esetében fel kell tüntetni az adott állatfajt, például kecsketej.
- Összetevők listája:
- Kivétel: Egyetlen alapanyagból álló élelmiszer esetén – amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos (például tej) – nem kötelező feltüntetni az összetevők listáját. Ez vonatkozik a sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítményekre is, amennyiben előállításukhoz tej eredetű alapanyagokon, mikrobatenyészeteken, enzimeken és konyhasón kívül más anyagot nem használtak fel.
- Allergének jelölése: amennyiben a termék allergén anyagot tartalmaz, a gyártónak fel kell tüntetnie a csomagoláson. Ha az allergén jelenléte esetleges, tehát a termékbe kerülése nem szándékos, a fogyasztó tájékoztatása önkéntes alapú, nem kötelező. (például: „A termék nyomokban földimogyorót tartalmazhat.”)
- Tömeg: a termék nettó mennyisége, folyadékok esetében űrtartalomban (például liter, centiliter), egyéb termékek esetében tömegben megadva.
- Fogyaszthatósági idő: mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszereknél fogyaszthatósági időről beszélünk. Ezeknél a termékeknél a megadott idő lejártát követő fogyasztás kockázatot jelenthet a fogyasztó egészségére (például tejtermékeknél).( Azoknál a termékeknél – például száraztészta –, melyeknél az élelmiszer a tulajdonságait, a helyes, sok esetben a csomagoláson is jelzett tárolási körülmények között megőrzi, minőség-megőrzési időről beszélünk.)
A megadott dátum tartalmazza a napot, a hónapot és szükség szerint az évet, ebben a sorrendben. Rövidebb lejárati idejű termékeknél elegendő a nap/hónap feltüntetése is. Ez a hazai fogyasztók számára fordított sorrendű dátumjelölés szokatlan lehet, nagyobb körültekintést igényel vásárláskor.
- Tárolási feltételek: a gyártó a helyes tárolás módját is köteles feltüntetni a csomagoláson. Ez hűtött tejtermékeknél általában 0-5 ºC-os hűtőszekrényben tárolást jelent (Az UHT tejek a felbontást megelőzően szobahőmérsékleten tarthatók, a fagyasztott tejtermékeket, jégkrémeket pedig -18 °C-on vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten kell tárolni.)
- Gyártó vagy importőr cég neve és elérhetősége: a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr nevének és elérhetőségének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia ha panasza van, vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.
- Származási hely: szövegesen, vagy a csomagoláson található ovális alakú jelzésben az ország ISO kódjával van feltüntetve (pl. HU – Magyarország, SK – Szlovákia). Ezen jelölés alapján a gyártó üzem is visszakereshető.
- Tápértékjelölés: a gyártónak a tápértékjelölésnél kötelező feltüntetni az energiatartalmat, zsír- és telítettzsírsav-tartalmat, szénhidráttartalmat, cukortartalmat, fehérjetartalmat, valamint sótartalmat. Ezek az adatok 100 grammra, vagy 100 milliliterre, illetve esetenként az élelmiszer fajtájának megfelelő egy adagra, fogyasztási egységre vonatkoztatva szerepelnek a címkén.
.jpg)
