Tévhit 1: „Ha terméket veszek, 14 napom van visszavinni.”
Ez csak az online vásárlásokra igaz, vagyis, ha interneten, telefonon vagy egyéb távértékesítés útján történt a rendelés. És itt sem minden termékre, például élelmiszerre, kibontott CD-re vagy DVD-re, és személyre szóló termékre (pl. nevünkkel ellátott ajándékbögrére) nincs elállási jogunk. Személyesen, boltban vásárolt terméknél a kereskedő nem köteles visszavenni a hibátlan árut, csak akkor, ha a termék hibás, vagy ha maga a bolt vállalja az önkéntes visszavételt.
Hasznos tanács: Mindig érdeklődjünk a bolt saját visszavételi szabályairól.
Tévhit 2: „Ha elromlik valami, visszakérem a pénzem.”
A jogszabály szerint először javítást vagy cserét kell kérni. Csak akkor van lehetőségég árleszállítást vagy visszatérítést kérni, ha a javítás vagy csere nem lehetséges, vagy aránytalanul sokáig tart – természetesen a kereskedő dönthet úgy, hogy azonnal a vételár visszatérítést választja, de erre – első körben – nem kötelezhető.
Ez a szabály azért van, hogy mindkét fél – a vásárló és a kereskedő – számára méltányos megoldás szülessen.
Tévhit 3: A jótállás és a szavatosság között nincs különbség”
A szavatosság lényege, hogy az eladó felelősséget vállal azért, hogy a termék a vásárláskor hibátlan volt. Minden termékre van szavatosság, annak időtartama két év. Ha az első évben hiba merül fel, az eladónak kell bizonyítania, hogy a probléma nem gyári eredetű, vagyis a termék nem volt rejtett hibás. A jótállás a hibás teljesítésért való felelősség emelt szintű formája, amely főként a tartós fogyasztási cikkekre (például műszaki termékekre) vonatkozik 10 ezer forint felett. A jótállási időtartam teljes ideje alatt a kereskedő köteles bizonyítani a hiba okát. A vásárló a jótállási jegy alapján érvényesítheti igényét, ha a termék a jótállási időn belül meghibásodik.
A jótállás és a szavatosság ideje egymástól eltérhet, a jogszabályon alapuló kötelező jótállás ugyanis 10 ezer és 250 ezer forint vételár között két év, a fölött 3 év, míg a szavatosság minden esetben két év. A kereskedő pedig természetesen e fölött bármennyi időre vállalhat jótállást. A jótállás ebből adódóan erősebb jog, mint a szavatosság, utóbbi viszont szélesebb termékkörre (azaz minden termékre) vonatkozik.
Tévhit 4: „Ha panaszt teszek, a hatóság megoldja helyettem.”
A fogyasztóvédelmi hatóság elsősorban ellenőrzéseket végez, és a vállalkozások jogszerű működését felügyeli. Ha konkrét vita merül fel egy céggel (például nem cserélik a hibás terméket), akkor a békéltető testülethez szükséges fordulni, ahol ingyenes eljárás keretében próbálnak egyezséget elérni a felek között.
Tévhit 5: „Az online értékelések mindig valósak.”
Sajnos sok webáruházban és közösségi oldalon a vélemények manipuláltak lehetnek. A jogszabályok ma már kötelezik a cégeket, hogy feltüntessék, hogyan ellenőrzik az értékelések hitelességét, és azt egyébiránt a fogyasztóvédelmi hatóság is ellenőrzi.
Érdemes több forrásból tájékozódni, mielőtt vásárlunk.
A fogyasztóvédelem nem arról szól, hogy minden vásárlói kívánság automatikusan teljesüljön , hanem arról, hogy tisztességes és átlátható szabályok óvják mind a vásárlót, mind a vállalkozást. Ahhoz, hogy valóban élni tudjunk a jogainkkal, fontos, hogy megbízható, hiteles forrásokból tájékozódjunk, és ne engedjük, hogy a félrevezető információk befolyásoljanak. Érdemes a saját tapasztalatainkat is megosztani családunkkal, barátainkkal, hiszen egymást segítve könnyebben eligazodhatunk ebben a sokszor kiszámíthatatlan és átláthatatlan fogyasztói világban. Ha tudatosan, nyitott szemmel és egymásra figyelve vásárolunk, nemcsak magunkat, hanem másokat is védünk egy tisztességesebb, biztonságosabb fogyasztói kultúrát teremtve.
Forrás: Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság
.jpg)
