Jó tudni, hogy ha a vállalkozás a szerződéskötés előtt nem tájékoztatja a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, ebben az esetben az elállás határideje 12 hónappal meghosszabbodik.
Az úgynevezett indokolás nélküli elállási jogot egy termékbemutató esetén akkor tudja gyakorolni a fogyasztó, ha az esemény, program nem a vállalkozás bejelentett székhelyén, vagy telephelyén kerül megszervezésre, hanem például egy bérelt ingatlanban. A szerződéskötést megelőzően a vállalkozásnak többek között székhelyének pontos címéről és telefonszámáról is tájékoztatást kell nyújtania.
Szakértőnk átnézte a vonatkozó szerződést, melyben több félrevezető, megtévesztő információ is szerepelt. Ilyen volt például az a tájékoztatás, miszerint az adásvételi szerződés megkötésének és a termék átvételének helye, az eladó vállalkozó bejelentett telephelye. Szakértőnk az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ellenőrizte az eladó székhely és telephely adatait, azonban azok nem egyeztek a szerződésben közölt információkkal. Az egyéni vállalkozó ezzelmegtévesztette a vele szerződést kötő fogyasztót, aki ez alapján azt hihette, hogy a szerződés megkötésére a vállalkozó üzlethelyiségében került sor, így nincs joga elállni a vásárlástól. A szerződésben továbbá arról tájékoztatta a vásárlót, hogy a vásárlástól méltányossági okból elállhat, ha orvosi papírokkal igazolja, hogy a készítményt nem szedheti. Mivel a hölgy által megvásárolt készítmények bontatlan állapotban voltak, tanácsadó kollégánk panaszlevelet fogalmazott meg a vállalkozás felé, melyben jelezte a vásárlástól való elállási szándékot, illetve kérte a vállalkozás részéről annak megjelölését, hogy a terméket milyen címre és módon tudja a vásárló visszajuttatni. A szerződés ugyanis erre nem tért ki. A panaszos levelére a vállalkozó rövid időben belül válaszolt, jelezve, hogy a terméket személyesen a vásárlás helyszínére tudja visszavinni, ahol egyúttal a vételárat is visszafizetik számára. A hölgy tartva a vállalkozás esetleges agresszív reakciójától kísérővel vitte vissza a terméket, ahol a vállalkozó ígéretének megfelelően a vételárat is visszakapta.
Bár a hölgy számára pozitívan zárult az ügye, azonban azt fontos hangsúlyozni, hogy nem minden termékbemutatón való vásárlásnál élhet elállási joggal a fogyasztó. Az elállási jog alól ugyanis vannak kivételek, ilyen például a fenti konkrét esetnél maradva az olyan zárt csomagolású áru, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után már nem küldhető vissza. Az elállási jog gyakorlásához tehát ezeknek a termékeknek bontatlan állapotban kell maradnia, ellenkező esetben a fogyasztónak nincs joga az elállásra.
Amennyiben konkrét panasszal szeretne élni, először közvetlenül az érintett vállalkozásnál kísérelje meg a vitás ügyet rendezni például egy panaszlevél formájában. Ha panaszát a vállalkozás elutasítja, vagy nem kap rá választ, a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat bejelentéssel.
Ha a panasz egyedi jogvita eldöntésére irányul (például hibás termékkel összefüggő szavatossági igényérvényesítés; elállás esetén a teljes vételár visszafizetésének megtagadása), a bírósági eljárást elkerülve, a békéltető testület tud segíteni a fogyasztó és vállalkozás között fennálló vitás ügy rendezésében.
.jpg)
