Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Tesztek

Hiányos és megtévesztő tájékoztatás -14-ből csak 1 webáruház felelt meg!

2024-07-11

2024 tavaszán új fogyasztóvédelmi szabályok léptek hatályba, melyeket egy korábbi cikkünkben részletesen bemutattunk. Legfrissebb tesztünkben webáruházakat vettünk górcső alá és ellenőriztük, hogy az oldalukon közzétett tájékoztatók és általános szerződési feltételek megfelelnek-e az új jogszabályi rendelkezéseknek. Sajnos igen sok hibával találkoztunk... (FÉBÉSZ)
MIÉRT FONTOSAK AZ ÁSZF-EK? Jó tudni, hogy a webáruházaknak bizonyos információkat és tájékoztatásokat kötelező közzétenniük az oldalukon, hogy ezekről az adatokról, tudnivalókról a vásárlók még a rendelésük leadását megelőzően tájékozódni tudjanak. Az általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazzák többek között a vásárlókat megillető jogokat, az igényérvényesítés módjait, valamint az eladó adatait, így javasolt a vásárlást megelőzően ellenőrizni és elmenteni ezeket. Még a rendelés leadása előtt az adószám alapján érdemes utánanézni az eladónak, hogy valóban létező és megbízható vállalkozásról van-e szó, továbbá tájékozódni a fogyasztói jogainkról (például elállási jog), jogorvoslati lehetőségeinkről, valamint a szállítási és fizetési módokról. Bizalomra adhat okot, ha az ÁSZF kellően részletes és pontos, és megfelel a jogi előírásoknak.
MI A HELYZET AKKOR, HA A WEBÁRUHÁZ ÁSZF-JE NEM FELEL MEG A JOGSZABÁLYOKNAK? Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a weboldalon közzétett szerződési feltételek nem felelnek meg a jogszabályoknak. Jó tudni, hogy azok az általános szerződési feltételek, amelyek a jogszabályokhoz képest hátrányosabb rendelkezéseket tartalmaznak, tisztességtelennek minősülnek és nem válnak a szerződés részévé, azaz nem lesznek irányadóak a vásárlás során.
A VIZSGÁLT WEBÁRUHÁZAK Tesztünk elkészítéséhez tizennégy webáruházat vettünk górcső alá. Ellenőrzésünkbe elektronikai cikkeket, valamint bútorokat, háztartási kellékeket és lakás kiegészítőket értékesítő online shopokat vontunk be. A kisebb vagy kevésbé ismert vállalkozások mellett megvizsgáltunk nagyobb és népszerű áruházakat is. Szomorúan tapasztaltuk, hogy legyen szó akár széles körben ismert, akár kevéssé köztudatban lévő vállalkozásról, a legtöbb webáruház nem vezette át az ÁSZF-be az elmúlt időszak fogyasztóvédelmi változásait.
VÁLTOZÁSOK A KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS KAPCSÁN – EZEKET ELLENŐRIZTÜK! Fontos változás, hogy a kötelező jótállás ideje 2024. május 8. óta a termék vételárához igazodva 2 év (10.000 Ft és 250.000 Ft közötti vételár esetén) és 3 év (250.000 Ft feletti eladási ár esetén). Ehhez képest sajnos a legtöbb tesztelt webáruház még mindig 1, 2 és 3 év között tesz különbséget, de találkoztunk olyan webshoppal is, amely egységesen 2 év jótállási időről tájékoztatta a vásárlókat, egy esetben pedig semmilyen információt nem kaptunk a jótállás időtartamát illetően.
ÚJDONSÁGOK A JÓTÁLLÁSI JEGY KAPCSÁN Hagyományos, offline vásárlás esetén továbbra is a termék átadásával egyidejűleg kell megkapnunk a jótállási jegyet. Amennyiben azonban online vásárolunk, az új szabályok értelmében a jótállási jegyet a vállalkozás a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon is a fogyasztó rendelkezésére bocsáthatja. Ennél későbbre viszont nem húzódhat a jótállási jegy átadásának ideje. Az elektronikus úton kibocsátott jótállási jegyeket illető változás továbbá, hogy azon már nem kell feltüntetni az eladó elektronikus aláírását és bélyegző nyomatát, azaz az e-jótállási jegy kiállítása egyszerűbbé válik. Bár ezekről az információkról a vállalkozások nem kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat a vásárlást megelőzően, néhány webáruház tájékoztatójában találkozhatunk az erről szóló tájékoztatásról is.
AZ ÜZEMBEN TARTÁS IS FONTOS Jó tudni, hogy a jótállás érvényesítéséhez a vállalkozás a jogszabályban foglaltakon túl alapvetően további követelményeket nem támaszthat a fogyasztóval szemben. Ez alól már régóta kivételt jelentett, hogy amennyiben a termék megfelelő üzembe helyezése másként nem biztosítható, a vállalkozás a jótállás érvényességéhez előírásokat határozhat meg. Ez a szabály 2024-ben kiegészült azzal, hogy nem csak a megfelelő üzembe helyezés, hanem az üzemben tartás körében is követelményeket szabhat az eladó. Mivel az erről való tájékoztatatás is kötelező a jótállás alá eső termékeket forgalmazó webshopok részére, ezért ezek meglétét is ellenőriztük tesztünk során. Sajnos, ahogy az alább látható táblázat is mutatja, a legtöbb webshop – két kivétellel – elbukott ezen a ponton.
KÖTELEZŐ CSERE – ITT IS VIZSGÁLTUK AZ ÚJ SZABÁLYOKAT A vállalkozás három esetben köteles arra, hogy a panasszal érintett terméket nyolc napon belül kicserélje vagy visszafizesse annak vételárát a fogyasztó részére. Erről a három esetről a webáruházak is kötelesek tájékoztatni a vásárlókat az oldalukon. Az említett esetek a következők: - Ha a termék jótállási időtartamon belüli első meghibásodása alkalmával megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható. - Ha a termék kijavítására a javítási igény vállalkozás felé való közlését követő 30. napig sem kerül sor. - Ha a termék a jótállás időtartama alatti három alkalommal történő kijavítást követően ismételten meghibásodik.Ez utóbbi körben kivételre kerül a jogszabályból, hogy a vállalkozás a fogyasztó vételár leszállítására irányuló igénye, illetve a termék vállalkozás költségére történő kijavíttatására irányuló igénye hiányában köteles a terméket 8 napon belül kicserélni, illetve a vételárat visszafizetni. Az újonnan hatályba lépő rendelkezések alapján egyértelműbb lesz az is, hogy ezekben az esetekben a vállalkozás elsősorban a jótállási jegyen feltüntetett vételárat köteles visszafizetni a fogyasztó részére, és csupán jótállási jegy hiányában válik irányadóvá a fogyasztó által bemutatott bizonylaton szereplő vételár.
Tesztünk készítése során sajnos a legtöbb esetben itt is hiányosságokkal és pontatlanságokkal találkoztunk. Néhány webáruház említést sem tesz a fenti három esetről, a legtöbb pedig, amely ugyan tartalmaz rendelkezéseket a kérdéses elemekről, nem vezeti át a módosításokat.
A SZAVATOSSÁGRÓL ÉS A JÓTÁLLÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓKAT IS ELLENŐRIZTÜK A webáruház köteles tájékoztatást biztosítani a vásárlók részére a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás legfontosabb szabályairól, jellemzőiről. Ezeknek a tájékoztatásoknak pontosaknak és egyértelműeknek kell lenniük, hogy a vásárlók számára világos legyen a fogalmak közötti különbség. A tájékoztatás tartalmának egyértelművé tétele érdekében a vonatkozó jogszabály (45/2014. Korm. rendelet) 3. számú melléklete tartalmaz egy mintatájékoztatót, amelyet a webáruházak felhasználhatnak a honlapjukon. Fontos, hogy a webáruházaknak át kell vezetniük a kötelező jótállásra vonatkozó új szabályokat, valamint egy-két egyéb változást is. Az egyéb módosítások kapcsán ellenőriztük, hogy a vállalkozás megfelelően tájékoztat-e a szavatossági, jótállási igényérvényesítés kapcsán arról, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igény, valamint termékszavatossági és jótállási igény egyszerre, egymással párhuzamosan is érvényesíthető. A korábban hatályos szöveg szerint erre nem volt lehetőség. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a vizsgált webshopok közül csupán egy áruház ÁSZF-je felelt meg a változásoknak.
EGYSZERŰBBÉ VÁLT AZ INDOKOLÁS NÉLKÜLI ELÁLLÁS GYAKORLÁSA ÜZLETHELYISÉGBEN A vásárlók számára előnyös új rendelkezés, hogy amennyiben a webáruház üzlethelyiséggel is rendelkezik, és a vásárló ebben az üzletben gyakorolja a 14 napos indokolás nélküli elállás jogát, úgy jogosult lesz arra is, hogy a terméket a boltban visszaadja az eladónak, azaz a fogyasztó így elkerülheti, hogy szállítási díjat kelljen fizetnie a termék visszajuttatásáért.
Az erről való tájékoztatás elmaradását akkor értékeltük a webáruház terhére, ha az a webshopban történő értékesítésen túl, üzlethelyiségben is értékesíti termékeit.
PLUSZ EGY JÓTANÁCS: ERRE FIGYELJEN A BLOKKGARANCIA KAPCSÁN – A JÓTÁLLÁSI JEGY SZABÁLYSZERŰ KIÁLLÍTÁSA ÉS TARTALMI ELEMEI A szervezetünkhöz érkező fogyasztói panaszok és saját tapasztalatok alapján találkoztunk azzal a ténnyel, hogy az eladó vállalkozás nem egy esetben a vásárlónak átadott blokkot lepecsételve arról tájékoztatta a vevőt, hogy az átadott nyugta/számla szolgál jótállási vagy garanciajegyként. A probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, és ezen elemek megléte hiányában a jótállási jegy kiállítása szabálytalan. Ilyen elem például a fogyasztó jótállásból eredő jogairól, az igényérvényesítés határidejéről, feltételeiről, valamint a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatás. Ezek nem egy esetben nem kerültek feltüntetésre a fogyasztónak átadott lepecsételt blokkon. A jogszabály értelmében kizárólag az elektronikus úton átadott számla szolgálhat jótállási jegyként, a papír alapú nem, és az elektronikus számla is csak abban az esetben, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak.
MI A HELYZET, HA NEM KAPUNK JÓTÁLLÁSI JEGYET? Jó hír, hogy a jótállási jegy átadásának hiánya vagy annak szabálytalan kiállítása nem érinti a jótállásból eredő jogok érvényesíthetőségét. Ilyen esetekben a vásárláskor kapott számla vagy nyugta segítségével tudjuk igazolni a termék megvásárlását és ennek segítségével szerezhetünk érvényt a jogainknak.
ÖSSZEFOGLALÁS: LESÚJTÓ EREDMÉNYEKRE JUTOTTUNK A fentiekben leírtak és a táblázatokban közölt információk alapján látható tehát, hogy sajnos a legtöbb webáruház ÁSZF-je nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, mivel azok sok esetben pontatlan, téves, már nem hatályos információkat tartalmaznak, megtévesztve ezzel a fogyasztókat. Tesztünk készítése során összességében csupán egyetlen olyan webáruházzal, a HomeMax online shopjával találkoztunk, amely megfelelt valamennyi ellenőrzött kritériumnak.
A számtalan hiányosságra tekintettel egy-két webáruház esetén szúrópróbaszerűen megvizsgáltuk azt is, hogy megtörtént-e a korábban, még 2022-ben életbe lépő változások átvezetése. Ennek kapcsán további problémaként érzékeltük, hogy több webáruház még a két évvel ezelőtt hatályba lépett rendelkezéseket sem alkalmazta teljeskörűen az ÁSZF-jében. Valamennyi webshop esetén vizsgáltuk továbbá a kötelező csere vagy vételár visszafizetés fent bemutatott három esetének alkalmazását, azonban sajnos, ahogy a táblázatokban is látható, számtalan esetben találkoztunk az erről szóló tájékoztatás hiányával.
Összességében azt javasoljuk a fogyasztóknak, hogy kétség vagy kérdés esetén még a vásárlást megelőzően vegyék fel a kapcsolatot az eladóval vagy szükség esetén forduljanak tanácsért fogyasztóvédelmi civil szervezetekhez, amelyek díjmentesen nyújtanak segítséget a vásárlók részére. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek elérhetőségeit az alábbi oldalon találhatják meg az érdeklődők: https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/fogyasztovedelmi_tanacsado_halozat_1_1.
A jogszabályoknak nem megfelelő szerződési feltételeket alkalmazó webshopokat jelenthetik a fogyasztók a hatóság felé is. A fogyasztóvédelmi hatóságról, és annak elérhetőségéről a következő linken tájékozódhatnak: https://www.fogyasztovedelem.kormany.hu/#/fogyasztovedelmi_hatosag.

Készült az Igazságügyi Minisztérium támogatásával.