Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Tesztek

Új szabályok a kötelező jótállás körében! – Ezekre figyeljen, hogy ne verjék át

2024-06-19

Az idei évben számos változás történt a fogyasztóvédelmi jogi szabályozás területén. Első lépésként a békéltető testületekre vonatkozó szabályok módosítása került bevezetésre, melyről egy korábbi cikkünkben tájékoztattuk az érdeklődőket. A későbbi módosítások a kötelező jótállás körét érintették, melyeket a következőkben mutatunk be. (FÉBÉSZ)
VÁLTOZIK A JÓTÁLLÁSI IDŐ Fontos változást vezetett be a jogszabálymódosítás a jótállás időtartamát illetően. A sávos jótállás továbbra is megmarad, azaz egy drágább fogyasztási cikk esetén hosszabb időn át tartó védelemre számíthatunk. Azonban 2024. május 8-tól már a 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási árú termékek és a 250 000 Ft feletti termékek között tesz különbséget a jogszabály. Az új szabályok értelmében a 10 000 Ft-tól 250 000 Ft-ig terjedő vétálárú termékekre 2 év, a 250 000 Ft felettiekre pedig 3 év kötelező jótállás vonatkozik. A változás oka, hogy 2022-ben a szavatosság körében érvényesülő hibás teljesítési vélelem ingó dolgok esetében a korábbi hat hónapról egy évre változott. A hibás teljesítési vélelem azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozás mentesülni akar helytállási kötelezettsége alól, a vélelem teljes tartama alatt neki kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Lényegében tehát az egy éves kötelező jótállás a szavatossághoz képest nem jelentett többletet a fogyasztók számára. Mivel azonban a jogalkotó a kötelező jótállás szabályozásával többletvédelmet kíván biztosítani a fogyasztónak, így a kötelező jótállás minimális időtartama egy évről két évre emelkedett.
MIKOR KAPJUK MEG A JÓTÁLLÁSI JEGYET? Hagyományos vásárlás esetén továbbra is a termék átadásával egyidejűleg kell megkapnunk a jótállási jegyet. Online vétel során azonban az új szabályok értelmében a jótállási jegyet a vállalkozás a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon is a fogyasztó rendelkezésére bocsáthatja, ennél későbbre viszont nem húzódhat a jótállási jegy átadásának ideje. Az elektronikus úton kibocsátott jótállási jegyeket illető változás továbbá, hogy azon már nem kell feltüntetni az eladó elektronikus aláírását és bélyegző nyomatát, azaz az e-jótállási jegy kiállítása egyszerűbbé válik.
A JÓTÁLLÁSI JEGYEN FELTÜNTETETT ÁR AZ IRÁNYADÓ A kötelező jótállásról szóló kormányrendelet három olyan esetet is meghatároz, amikor a vállalkozást 8 napon belüli kicserélési vagy vételár visszafizetési kötelezettség terheli. Ilyen eset, amikor a termék jótállási időtartamon belüli első meghibásodása alkalmával megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható. Hasonló a helyzet abban az esetben, amikor a fogyasztási cikk kijavítására a javítási igény vállalkozás felé való közlését követő 30. napig sem kerül sor, ilyenkor ugyanis a 30 napos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül köteles a vállalkozás a terméket kicserélni vagy annak vételárát visszafizetni. Ugyancsak fennáll a vállalkozás fenti kötelezettsége akkor, ha a termék a jótállás időtartama alatti három alkalommal történő kijavítást követően ismételten meghibásodik. Ebben a körben a májustól hatályos változások egyértelműbb szabályokat vezetnek be, ugyanis kivételre kerül a jogszabályból, hogy a vállalkozás a fogyasztó vételár leszállítására irányuló igénye, illetve a termék vállalkozás költségére történő kijavíttatására irányuló igénye hiányában köteles a terméket 8 napon belül kicserélni, illetve a vételárat visszafizetni.
A fent leírt eseteket illetően került egyértelműsítésre az is, hogy a vállalkozás elsősorban a jótállási jegyen feltüntetett vételárat köteles visszafizetni a fogyasztó részére, és csupán jótállási jegy hiányában válik irányadóvá a fogyasztó által bemutatott bizonylaton szereplő vételár. Ezzel egyszerűbbé válik a fogyasztói igényérvényesítés, hiszen a jótállási igény érvénesítéséhez elegendő a jótállási jegy felmutatása és a fenti esetekben sem szükséges a fogyasztónak a vételárat igazoló számlát vagy nyugatát bemutatnia. Mindemellett természetesen amennyiben a vállalkozás nem adja át a jótállási jegyet a fogyasztó részére, a fogyasztónak lehetősége van a továbbiakban is számla vagy nyugta segítségével érvényesíteni jótállási igényét a vállalkozással szemben.
FIGYELJÜNK AZ ÜZEMBEN TARTÁSRA! Továbbra is irányadó szabály, hogy a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás fő szabály szerint a jogszabályban foglaltakon túl további követelményeket nem támaszthat a fogyasztóval szemben. Azonban figyelembe kell venni, hogy a fogyasztói igényérvényesítéssel összefüggésben a vállalkozások részéről jogosan felmerülő igény, hogy a termék üzembe helyezése és annak üzemben tartása is megfelelő legyen, aminek biztosítottsága érdekében a vállalkozás speciális követelményeket fogalmazhat meg a fogyasztók felé. Ilyen lehet például egy termék rendszeres felülvizsgálatának előírása. Fontos ugyanakkor, hogy az ilyen többletkövetelmények csak akkor támaszthatók a fogyasztóval szemben, ha a megfelelő üzemben tartás más módon nem biztosítható, és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.

MELY TERMÉKEK TARTOZNAK A KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS HATÁLYA ALÁ?
2024. július 1-jétől külön rendelet határozza meg a kötelező jótállás hatálya alá tartozó fogyasztási cikkeket. A normaszöveg az alábbi termékeket sorolja fel:
1. háztartási készülék, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény,
villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép,
vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó
berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és
fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
2. villamos energiával működtetett konyhai kisgép, így különösen mikrohullámú sütő,
kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávédaráló, tejhabosító, vízforraló, konyhai robotgép,
turmixgép, elektromos húsdaráló, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő,
szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, forrólevegős sütő, elektromos
főzőedény, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill,
forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, gyümölcsaszaló;
3. gázkészülék, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly,
gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
4. motoros kerti gép és nem motoros kertészeti eszköz, így különösen kapálógép,
gyepszellőztető, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró, kerti traktor;
5. motoros kézi szerszám, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű,
körfűrész, gyalu;
6. közlekedési eszköz, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, roller, elektromos roller,
quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós
lakókocsi, utánfutó;
7. motoros vízi jármű;
8. jogszabályban foglaltak szerint nyílt kategóriába sorolt pilóta nélküli légijármű;
9. nyílászáró, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
10. árnyékolástechnikai eszköz, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa,
napellenző, szalagfüggöny;
11. kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
12. garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, vezérlés;
13. biztonsági riasztó- és jelzőberendezés;
14. elektronikus hírközlő végberendezés, így különösen telefon, mobiltelefon, telefaxkészülék, több funkciós készülék;
15. híradástechnikai készülék, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék,
műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, rádió,
autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író,
asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon
és fülhallgató, head-set;
16. információtechnikai készülék, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book, tablet,
PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera
és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható
médialejátszó, e-könyv olvasó, pendrive, memóriakártya, számológép, zsebszámológép;
17. világítástechnikai termék, így különösen lámpatest, fényforrás;
18. irodatechnikai berendezés, így különösen nyomtató, szkenner, iratmegsemmisítő,
fénymásoló, laminálógép;
19. írásvetítő és filmtechnikai berendezés, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító,
filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
20. villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz, így különösen hajszárító,
hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;
21. mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
22. lőfegyver;
23. sporteszköz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszköz;
24. bel- és kültéri bútor, fekvőmatrac;
25. fürdőszobai berendezési tárgy, így különösen zuhanykabin, kád, csaptelep, valamint
kültéri medence, bel-és kültéri masszázsmedence;
26. napkollektor, napelemrendszer;
27. villamos energiával működtetett játék, így különösen játék hoverboard, játék elektromos
roller, pilóta nélküli játék légijármű;
28. gyermekmegfigyelő berendezés, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
29. bel- és kültéri gyermekjáték, különösen hinták, csúszdák;
30. gyermekgondozási cikk, így különösen pelenkázó-, vagy mosdató-állvány, babakocsi,
magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
31. egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz, így különösen elektromos masszírozó,
mágneses termék, fényterápiás eszköz, inhalátor, lázmérő;
32. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszköz és készülék;
33. látásjavító eszköz, így különösen szemüveg, valamint napszemüveg;
34. optikai eszköz, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
35. hangszer;
36. óra és ékszer;
37. kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, így különösen
etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca.
+ 1 JÓ TANÁCS INTERNETEN VÁSÁRLÓKNAK A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása nyomán a fogyasztónak lehetősége lesz arra, hogy amennyiben a vállalkozás a terméket üzlethelyiségben is értékesíti, és a vásárló az üzletben gyakorolja a 14 napos indokolás nélküli elállás jogát, úgy az elállási szándék közlésén túl jogosult lesz arra is, hogy visszaadja a terméket az eladónak. Ebben az esetben tehát a visszaküldés költsége nem terheli a fogyasztót.