Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Tesztek

Nagyító alatt a csokoládényulak!

2024-03-25

A Húsvéti ünnepkör kedvelt termékei a csokoládényulak. A közelgő ünnepre tekintettel, tavaszi tesztünkben vizsgálatunk célkeresztjébe állítottuk ezeket a termékeket, azok összetételét és tápanyagtartalmát megvizsgálva, tizenöt terméket hasonlítottunk össze. (FÉBÉSZ)
Csokoládé típusok A Magyar Élelmiszerkönyv megkülönbözteti az étcsokoládé vagy csokoládé, illetve a tejcsokoládé fogalmát. Így azok minősége jogszabály alapján garantált, hiszen egy terméken csak akkor tüntethető fel, hogy ét-vagy tejcsokoládé, ha az megfelel az előírásoknak.
Az étcsokoládé a Magyar Élelmiszerkönyv értelmében olyan termék, amely kakaótermékekből és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, és ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag.
Ezzel szemben a tejcsokoládé kakaótermékekből, cukrokból és tejből vagy tejtermékekből áll, és legalább 25% összes kakaó szárazanyagot, legalább 14% tej szárazanyagot, legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot, legalább 3,5% tejzsírt, és legalább 25% összes zsírt (kakaóvajat és tejzsírt) tartalmaz.
Növényi zsírok a termékekben? Ahogy fentebb láthattuk, a különböző csokoládé típusok esetében előírás vonatkozik a termékek kakaóvaj- és tejzsírtartalmára. Néhány termék esetén azonban találkoztunk azzal, hogy a kakaóvaj mellett a csokoládé növényi zsírokat is tartalmaz, például shea vagy pálmaolajat. Ezek a növényi zsírok olcsóbb megoldást jelentenek, mint a kakaóvaj, és használatukkal gyengébb minőségű termékek állíthatók elő, hiszen ha növényi zsírokkal dúsítják a terméket, azzal értékes kakaóvaj jelenlétét pótolják. Jó tudni, hogy a növényi zsírok jelenléte 5%-ban maximált, továbbá a hozzáadott növényi zsírok nem csökkenthetik a termékre minimálisan előírt kakaóvaj, vagy összes kakaó szárazanyag mennyiségét, valamint a csomagoláson az összetevők felsorolásán túl külön is fel kell hívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy a termék kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz.
A minőségről árulkodik az is, ha az értékesebb tej szárazanyagot, vagy tejzsírt tejsavóporral tejsavó premeátummal helyettesítik. Ellenőrizzük tehát ezt is az összetevők között, ha minőségi terméket keresünk!
Kerüljük a pálmaolajat! Amennyiben pálmaolajjal találkozunk a termékekben, jó, ha a pálmaolajjal kapcsolatos környezetvédelmi aggályokra is emlékeztetjük magunkat. A pálmaolaj aránylag olcsó és ezért népszerű összetevő. Világszinten a pálmaolaj-termelés 90%-át ugyanis két ország, Indonézia és Malajzia biztosítja. Ezen belül a legnagyobb olajpálma-ültetvények Borneó és Szumátra szigetén találhatóak, ahol a földünk egyik utolsó nagy, egybefüggő őserdeje is fellelhető. Ahhoz azonban, hogy elegendő termőterület álljon rendelkezésre a pálmaolaj-előállításhoz, irtják ezeket az erdőket. Ezzel a kihalás szélére sodornak számos különleges állatfajt, például az orángutánt, a borneói törpeelefántot, a szumátrai orrszarvút vagy a ködfoltos párducot. Ráadásul az irtás jellemzően égetéssel történik, ami rengeteg szén-dioxidot juttat a levegőbe. Ezért javasoljuk a pálmaolaj-mentes termékek előnyben részesítését.
Mindemellett a pálmaolaj egészségre gyakorolt hatásának kivizsgálását illetően is további kutatások szükségesek. Bár mérsékelt fogyasztásával kapcsolatban egészségügyi kockázatokat még nem azonosítottak, érdemes tisztába lenni azzal, hogy a pálmaolaj telített zsírsavtartalma igen magas, ennek révén pedig képes megemelni a vér koleszterinszintjét.
Fő a mértékletesség! A csokoládényulak összetételét és tápanyagtartalmát vizsgálva megállapítottuk, hogy a legtöbb termék cukortartalma igen magas. A legtöbb termék összetételi listájának első helyén a cukor szerepel, ami igen aggályos, tekintve, hogy a termékek összetevőit mennyiségileg csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Természetesen egy jó minőségű csokoládé mértékkel fogyasztva még nem okozhat problémát, azonban jó, ha észben tartjuk a WHO ajánlását, amely a napi teljes kalória bevitel 10%-ának megfelelő mennyiségű hozzáadott cukor elfogyasztásában maximálta a napi cukorbevitelt és hozzáteszi, hogy az egészséges életmód megvalósításában a napi 5% alatti bevitel további előnyökkel jár. Ez az ajánlás az élelmiszerekhez, és az italokhoz hozzáadott cukorra, valamint a mézben, szirupokban, gyümölcslevekben és gyümölcslé koncentrátumokban lévő cukrok fogyasztására vonatkozik, nem terjed ki ugyanakkor a friss gyümölcsökből és zöldségekből származó, illetve a tejben természetesen lévő cukortartalomra. A WHO kutatása szerint a magyar felnőtt populáció cukorfogyasztása 7-8%, azaz nem éri el a 10%-os mértéket. Rossz hír, hogy a gyermekek fogyasztása viszont meghaladja azt. A túlzott cukorbevitellel kapcsolatos aggályok (például fogszuvasodás, túlsúly, elhízás és az ezzel összefüggő súlyos betegségek, mint például a cukorbetegség kockázata) szinte mindenki számára ismertek, igyekezzünk tehát mérsékelni a hozzáadott cukrok fogyasztását.
Aggályos kutatási eredmények Egy amerikai nonprofit szervezet, a Consumer Reports 2022-ben végzett csokoládékat érintő vizsgálata nyomán súlyos problémák láttak napvilágot az amerikai piacon elérhető édességeket illetően. A szervezet 28 különféle étcsokoládéterméket vizsgált és azt találta, hogy a termékek, bár eltérő mértékben, de egytől egyig nehézfémekkel: ólommal és kadmiummal szennyezettek voltak. Ráadásul csupán öt termék esetében volt a mért ólom- és kadmiumszint az egészségügyi határérték alatt. A kadmium leginkább a talajon keresztül kerül a növénybe, míg az ólom a feldolgozás során.
Hozzá kell tennünk azt is, hogy az ólom és a kadmium még a legkisebb mennyiségben sem kedvező a szervezet számára. Még a legcsekélyebb mennyiségnek való hosszabb távú kitettség is rendkívül súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Az ólomnak való gyakori kitettség többek között idegrendszeri problémákhoz, magas vérnyomáshoz, az immunrendszer elnyomásához, vesekárosodáshoz és szaporodási problémákhoz vezethet. Mindemellett különös veszélyt jelentenek a nehézfémek a kisgyermekekre és a várandós nőkre. Ezek az anyagok ugyanis fejlődési rendellenességeket okozhatnak, befolyásolhatják az agy fejlődését, és alacsonyabb IQ-hoz vezethetnek.
A határértékek Fontos kiemelni, hogy Amerikában a teszt elvégzésének idején nem volt érvényben a határértékekre vonatkozó szabályozás, így a szervezet a Kaliforniában megállapított mértékeket vette alapul. Ezzel szemben némiképp megnyugvásra adhat okot, hogy Európában uniós szinten felső határértékeket határoztak meg az élelmiszerekben lévő bizonyos szennyező anyagokra, így a fémekre (ólom, kadmium, higany, szervetlen ón és arzén) vonatkozóan is. Az uniós rendeletben meghatározott határértékeket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszereket pedig természetesen tilos eladni.
Adalékanyagok a termékekben Valamennyi vizsgált termékben találkoztunk emulgeálószerrel, leggyakrabban szója-, esetleg napraforgólecitinnel, illetve egy esetben nátrium-karbonáttal. Ezek az anyagok a jelenleg ismert kutatások tükrében veszélytelen adalékoknak minősülnek, azonban érdemes felhívni a figyelmet egy friss, 2024. február 13. napján publikált francia kutatásra az emulgeálószereket illetően. A kutatás megállapította, hogy az egyébként igen elterjedt adalékanyagok, a zsírsavak mono- és digliceridjeinek (E471), valamint a karragének nagyobb mértékű fogyasztása növeli a rák kialakulásának kockázatát. Bár kérdést illetően további kutatásokra van szükség, a jelenlegi megállapításokat nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
Ami a színezékeket illeti, egy termékben találkoztunk az aggályosnak tekinthető E133-al azaz brillantkék FCF-el. Ez az anyag kőszénkátrányból szintetizált mesterséges színezék, amelyet kapcsolatba hoztak hiperaktivitással és álmatlansággal, valamint arra érzékenyeknél allergizáló hatású lehet.
Összefoglalás Tesztünk készítéséhez tizenöt terméket vettünk górcső alá és értékeltük az alábbiak szerint. A teszt során minden terméket tíz pontról indítottunk.
Értékeltük a termékek cukortartalmát, amely kapcsán a WHO ajánlásából indultunk ki. A fentebb hivatkozott ajánlás értelmében a napi maximált cukorbevitel egy 2000 kalóriás étrend esetén napi 50 grammot jelent. Bár a tápanyag táblázatban feltüntetett cukortartalom nem korlátozódik csak a hozzáadott cukorra, egy nagyobb csokinyúl elfogyasztásával így is igen nagy mennyiséget, akár 50 g-ot is bevihetünk a szervezetünkbe. A legtöbb termék 40 g feletti cukortartalommal bírt, tesztünkben azonban csak a 40 g alatti termékek kaptak egy jutalompontot. Egy pontot vontunk le azoktól a termékektől, amelyek a kakaóvajhoz hozzáadott növényizsír-tartalommal bírtak, és további egy pontlevonás járt a pálmaolaj jelenlétére tekintettel. A termékben jelenlévő tejsavópor és tejsavó premeátum, valamint a vizsgált kockázatos színezék (E133) szintén egy-egy pontlevonást eredményezett. A Magyar Élelmiszerkönyvnek megfelelően, a magasabb kakaó szárazanyag-tartalomra tekintettel minőségi jelöléssel ellátható termékek kaptak egy-egy plusz pontot. Ez étcsokoládé esetén legalább 43% összes kakaó szárazanyagot, tejcsokoládé vonatkozásában pedig legalább 30% összes kakaó szárazanyagot jelent. Fontos kiemelni, hogy a minőségi ismertetőjelekre vonatkozó információval csak akkor látható el egy termék, ha az további követelményeknek is (például előírt minimális kakaóvaj-tartalomnak) is megfelel, tesztünkben azonban most csak a magas kakaó szárazanyag-tartalmat értékeltük.
A fentiek szerint számított pontozás szerint a következő eredményeket kaptuk. A hagyományos termékek versenyét a Lindt Golden Bunny étcsokoládé nyula nyerte meg, amely igen magas, legalább 60% kakaó szárazanyag- tartalommal bír, emellett alacsony cukortartalma is kiemelést érdemel és egy minőségi csokoládéhoz híven nem tartalmaz hozzáadott növényi zsírokat vagy tejsavóport.
Tesztünkben két cukormentes termék is jól szerepelt. Egyrészt a Szerencsi zéró tejcsokoládé nyuszit, másrészt a Paleolit kókusztejporos csokoládé nyulat emelhetjük ki. Mindkét termék jó választás lehet, a kérdés csak az, hogy ét- vagy tejcsokoládéra vágyunk inkább.

Készült az Igazságügyi Minisztérium támogatásával.