A DSA minden eddiginél átfogóbban szabályozza a közvetítő szolgáltatókat, különösen az online platformokat, így például az online piactereket, a közösségi és tartalommegosztó oldalakat, az alkalmazás-áruházakat, valamint az online utazási és szállásplatformokat is. A szabályozás legfontosabb törekvése, hogy hatékonyabbá tegye az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépést, megakadályozza a szándékos álhírterjesztést, ezáltal biztosítsa a felhasználók biztonságát és védje az alapvető jogaikat.
A legalább 45 millió uniós felhasználóval rendelkező online óriásplatformok (mint például a Meta vagy a TikTok), és a népszerű keresőprogramok (például Google) már 2023 nyarának végétől kötelesek megfelelni a DSA által támasztott követelményeknek. A kisebb szolgáltatóknak, így az érintett hazai vállalkozásoknak pedig 2024. február 17-től szükséges alkalmazniuk a DSA vonatkozó rendelkezéseit.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály több meghatározó változást is tartogat az egyes szereplők számára. A teljesség igénye nélkül az alábbiak a legfontosabbak:
A DSA létrehozta a digitális szolgáltatási koordinátorok intézményét, amelynek 2024. február 17. után kulcsfontosságú szerepe lesz a rendelet végrehajtásában. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra. Az NMHH célja, hogy az érdekelt felekkel partneri viszonyt alakítson ki, illetve egyfajta tudásmegosztó központként működjön annak érdekében, hogy minél hatékonyabban támogassa és védje a felhasználókat. A hatóság ebből a célból indította el az onlineplatformok.hu honlapját, ahol a szabályozási újdonságokról, illetve a tudatos platformhasználatról szóló ismeretterjesztő cikkeket, tanulmányokat tesz közzé.
A DSA-ról részletesebb információk érhetők el az Európai Bizottság weboldalán, valamint az onlineplatformok.hu weboldalon.
Forrás: NMHH
.jpg)
