Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Tesztek

Fogyasztói vitarendezés egyszerűen? - Nem is gondolná, mi mindenben segíthet a békéltető testület!

2024-01-26

Idén január 1-jével fontos új szabályok léptek életbe a békéltető testületekkel kapcsolatban, melyeket jó tudni, ha megfontolt vásárlóként szeretnénk eljárni az esetleges fogyasztói problémáink rendezése során. A felgyorsult technológiai fejlődés, a digitalizáció és a piaci változások okozta kihívások mind-mind a változásokat sürgették. Az új szabályok az elérhetőséget, valamint a hatékony és gyors ügyintézést lehetőségét igyekeztek megteremteni a fogyasztói jogok érvényesülése érdekében. (FÉBÉSZ)
Miben segítenek a békéltető testületek? A békéltető testületek már több, mint 20 éve működnek hazánkban. A testületek a fogyasztói jogviták rendezésére létrejött bíróságon kívüli vitarendezési fórumok. A békéltető testületekhez többek között akkor fordulhatunk, ha problémánk akad egy termék vagy szolgáltatás minőségével vagy biztonságosságával. Így például, ha hibás terméket vásárolunk és szavatossági, jótállási igényünk merül fel, amelyet az eladó nem teljesít. Segítségünkre lehet a békéltető testületi eljárás akkor is, ha a vállalkozással megkötött adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével, teljesítésével kapcsolatban merül fel a vita a vásárló és a vállalkozás között. Amennyiben például az online vásárlásunk alkalmával nem azt kapjuk, amit rendeltünk, vagy a vállalkozás az általa szerződésben vállalat kötelezettségét egyáltalán nem teljesíti, érdemes lehet békéltető testülethez fordulni.
Az békéltető testületek előnye a bírói úttal szemben, hogy eljárásuk gyors és ingyenes, valamint hogy egyszerű, közérthető szabályok rendezik az eljárás részleteit. A békéltető testületek feladata, hogy megkíséreljék a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a vitában érintett felek között. Fontos, hogy az eljárás megindításának feltétele, hogy a vásárló előzetesen megpróbálja rendezni a panaszát az eladóval, és amennyiben az a panaszt elutasítja, vagy arra érdemben nem válaszol, a fogyasztó a békéltető testülethez fordulhat. A testületek eljárásának igénybevételével elkerülhető a gyakran hosszúra nyúló és költséges bírósági eljárás megindítása.
Főszabály az online meghallgatás A technikai fejlődés térnyerését jól példázza, hogy a 2024. január 1-jétől indult ügyekben az online meghallgatás lesz a főszabály, azaz a meghallgatások elsődlegesen személyes jelenlét nélküli, hang- és képi átvitel egyidejűleg biztosító elektronikai eszköz útján kerülnek megtartásra. Ez egyszerre biztosítja a gyors és könnyen elérhető eljárás követelményének megvalósulását, másrészt az eljárással kapcsolatban felmerülő járulékos költségek csökkenését is.
A fogyasztónak természetesen lehetősége van személyes meghallgatást kérni az online eljárás helyett. Bár a vállalkozásoknak ilyen lehetősége nincs, azonban amennyiben a fogyasztó a személyes meghallgatás mellett dönt, a vállalkozás az online részvételével is eleget tehet a megjelenési kötelezettségének.
Regionális illetékesség – a meghallgatási helyek számának bővülése Fontos újdonság, hogy idén januártól a békéltető testületek regionális szinten kerülnek megszervezésre, így a korábbi 20 helyett, 8 testület előtt lesz lehetőség megindítani az eljárást.
A regionális átszervezés mellett ugyanakkor bővül az ügyintézési helyek száma, mivel az új szabályok értelmében, a vármegyeszékhely megyei jogú városok mellett a nem vármegyeszékhely megyei jogú városokban is biztosított a személyes meghallgatás lehetősége (Baja, Esztergom, Érd, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron). Így a korábbi 20 helyett, immár 27 városban van mód személyes meghallhatás megtartására. Minderre a fogyasztó kifejezett kérelme esetén, heti egy alkalommal van lehetőség.
A békéltető testületek illetékességét az alábbi táblázat tartalmazza:

Kötelezés tartalmú határozat akár alávetés hiányában is Amennyiben a békéltető testületi eljárás eredményes, a testület határozattal jóváhagyja a felek között létrejött egyezséget. Ha a felek között nem jön létre megegyezés, de a fogyasztó kérelme megalapozott, a testület ajánlást, vagy kötelezést tartalmazó határozatot hoz. Kötelezést tartalmazó határozatot a testület korábban csak akkor hozhatott, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett, amellyel a testület döntését magára nézve kötelezőnek ismerte el. 2024. január 1-je óta azonban a békéltető testület akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a vállalkozás ugyan alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a kétszázezer forintot. Ez tehát azt jelenti, hogy a kétszázezer forintot nem meghaladó ügyértékű ügyekben, a békéltető testület a bírósági ítéletekkel egyenértékű, kötelező és végrehajtható határozatot hozhat.
Miért előnyös ez a gyakorlatban? Amíg az ajánlás nem kikényszeríthető és végrehajtható a vállalkozással szemben, a kötelezést tartalmazó határozat esetén amennyiben a vállalkozás nem teljesíti a határozatban foglaltakat, a fogyasztó a bírósághoz fordulhat és kérheti a békéltető testületi határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását. Azaz a fogyasztó végrehajtást indíthat a vállalkozással szemben követelése behajtása érdekében.
A vállalkozás köteles együttműködni A vállalkozásokat a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, amelynek megfelelően vállalkozás köteles válasziratot előterjeszteni az ügyben, valamint az eljárás során személyesen vagy online megjelenni a békéltető testület előtt. Az új szabályok továbbá előírják a vállalkozás számára, hogy a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy az ajánlásban foglaltak teljesítéséről értesítenie kell a békéltető testületet. Amennyiben a vállalkozás elmulasztja az iménti értesítést, nem terjeszt elő válasziratot, vagy nem jelenik meg az eljárásban, a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki a vállalkozással szemben.
Nézzünk egy példát! A fogyasztó 2023 márciusában vásárolt a vállalkozástól egy új laptopot. A készülék néhány hónap használat után meghibásodott, ezért a fogyasztó visszavitte azt az eladóhoz. Az eladó a terméket átvette és bevizsgáltatta. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a termék gyári hibás és nem javítható ezért a vállalkozás felajánlotta a fogyasztó részére, hogy kicseréli azt, azonban kérte a fogyasztótól, hogy a hibás készülék eredeti csomagolását is szolgáltassa vissza. Az eredeti csomagolás azonban már nem volt a fogyasztó birtokában, így a vállalkozás elutasította a fogyasztó csereigényét. A fogyasztó erre tekintettel a békéltető testülethez fordult és kérte a termék kicserélését vagy a vételár visszafizetését.
A testület az eljárást megindította, a felek a testület előtt megjelentek. A fogyasztó és a vállalkozás egyezséget kötött az eljárás során, amelynek értelmében a vállalkozás vállalta, hogy kicseréli a hibás terméket az eredeti csomagolás visszaszolgáltatása hiányában is. Jó tudni, hogy kötelező jótállás esetén és a jótállási igény teljesítésének nem tehető feltételévé a termék eredeti csomagolásban történő visszaszolgáltatása.
Készült az Igazságügyi Minisztérium támogatásával.