A korábbi szabályozáshoz képest fontos változás, hogy a természetazonos aroma és a mesterséges aroma kategóriája megszűnt. A „természetes” jelző pedig kizárólag akkor használható egy aroma esetén, ha az csak aromakészítményekből és/vagy természetes aromaanyagokból áll. A természetes aromaanyagokat emberi fogyasztásra alkalmas növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból állítják elő. Az aromakészítmények pedig lényegében aromakivonatok, melyek több komponensből álló, aromatulajdonságokkal rendelkező vegyületek, és amelyeket szintén élelmiszerből, vagy egyéb növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagból állítanak elő, megfelelő eljárás keretében. (Egy egyszerű példával élve, a mentol egy aromaanyag, a mentakivonat pedig aromakészítmény.) Ezzel szemben minden szintetikus úton előállított aroma egyazon csoportba tartozik, függetlenül attól, hogy a természetessel kémiailag azonos vagy a természetben előforduló aromaanyagoktól eltérő kémiai szerkezettel rendelkeznek.
Az aromákkal dúsított élelmiszerek felfokozott ízvilága összefüggésbe hozható az étel-, és ízfüggőséggel. Az aromák segítségével ugyanis a természetes ízek helyett sokkal intenzívebb ízeket kaphatunk, ami végül ahhoz vezethet, hogy a természetesebb ízvilágot már nem tartjuk elegendőnek. Természetesen az aromákból igen kis mennyiség is elegendő az élelmiszerek ízesítéséhez, továbbá, csupán jogszabály alapján jóváhagyott aromák használhatók fel az élelmiszerekben, melyek az engedélyezés előtt toxikológiai vizsgálatokon mennek keresztül.
Mindazonáltal érdemes megjegyezni azt is, hogy az aromák akár több száz vegyületből tevődhetnek össze és jelenleg nem áll rendelkezésre az aromák hosszabb távú esetleges kockázatait mélyrehatóan vizsgáló tanulmány.
Az aromák használatával a gyártók tehát olcsóbban és könnyebben érik el a kívánt ízhatást, ugyanakkor a tesztünkben vizsgált két kivétel is jelzi, hogy minőségi alapanyagokkal, aromák nélkül is elérhető az ízletes termék.
A fogszuvasodás, a túlsúly, az elhízás és az ezzel összefüggő súlyos betegségek, mint például a cukorbetegség kockázata jelentős mértékben mérsékelhető a cukorfogyasztás minimalizálásával. A WHO ajánlása a napi teljes kalória bevitel 10%-ának megfelelő mennyiségű hozzáadott cukor elfogyasztásában maximálta a napi cukorbevitelt. Ez 2000 kalóriás étrend esetén napi 50 grammot jelent, ami nagyjából 12 teáskanálnyi cukornak felel meg. Az ajánlás hozzáteszi azt is, hogy az egészséges életmód megvalósításában a napi 5% alatti bevitel további előnyökkel jár. (Az ajánlás az élelmiszerekhez, és az italokhoz hozzáadott cukorra, valamint a mézben, szirupokban, gyümölcslevekben és gyümölcslé koncentrátumokban lévő cukrok fogyasztására vonatkozik, nem terjed ki ugyanakkor a friss gyümölcsökből és zöldségekből származó, illetve a tejben természetesen lévő cukorra.)
A WHO kutatása szerint a magyar felnőtt populáció cukorfogyasztása, 7-8%, azaz nem éri el a 10%-os mértéket, a gyermekek fogyasztása azonban meghaladja azt. Figyelemmel a túlzott cukorbevitel kockázataira érdemes odafigyelni a cukorfogyasztásunkra. Vegyük számításba azt is, hogy a termékek összetevőit mennyiség szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni a csomagoláson, így érdemes lehet elkerülni azokat a termékekét, amelyek összetételi listájának első helyén szerepel a cukor.
Mindemellett a pálmaolajjal összefüggésben környezetvédelemmel kapcsolatos aggályok is felmerülnek. Világszinten a pálmaolaj-termelés 90%-át ugyanis két ország, Indonézia és Malajzia biztosítja. Ezen belül a legnagyobb olajpálma-ültetvények Borneó és Szumátra szigetén találhatóak, ahol a földünk egyik utolsó nagy, egybefüggő őserdeje is fellelhető. Ahhoz azonban, hogy elegendő termőterület álljon rendelkezésre a pálmaolaj-előállításhoz, irtják ezeket az erdőket. Ezzel a kihalás szélére sodornak számos különleges állatfajt, például az orángutánt, a borneói törpeelefántot, a szumátrai orrszarvút vagy a ködfoltos párducot. Ráadásul az irtás jellemzően égetéssel történik, ami rengeteg szén-dioxidot juttat a levegőbe. Érdemes ezért megfontolni a pálmaolaj tartalmú termékek elkerülését.
Tesztünk győztese így fej-fej mellett a YesMama vegán túró rudi ízű szaloncukor és a Stühmer étcsokoládés szaloncukor válogatás lett. A YesMama vegán szaloncukrának győzelmét annak alacsony cukortartalma, a Stühmer szaloncukor válogatásét pedig a magas csokoládé tartalom alapozta meg. A két tesztgyőztes létjogosultságát megalapozza, hogy így mind a hagyományos, mind a reform konyha hívei megtalálhatják a számukra leginkább megfelelő terméket.
.jpg)
Készült az Igazságügyi Minisztérium támogatásával.
.jpg)
