A legbiztonságosabb módszer, hogy felületenként más-más jelszót használunk. Ezek NE csupán a kedvenc kisállatunk nevéből és a születési évünkből álljanak, hanem egyéb karakterek kombinációit is tartalmazzák. A cél, hogy ne tudhassa akárki, mivel védjük a a banki adatainkat, a közösségimédia-profilunkat, vagy a telefonunkat – egyszóval: az életünket. Az erős jelszónál is jobb védelem, ha kétfaktoros hitelesítést állítunk be, így a jelszó mellé egy belépési kód is szükséges, ha új vagy szokatlan eszközről lépünk be.
Súlyos károkat okozhat egy-egy adathalász (online vagy telefonos) incidens, melynek során a csalók nem csak a netbankos fiókadatokat, és az áldozat összes megtakarítását szerezhetik meg, hanem a nevében akár személyi hitelt is fel tudnak venni. A kiberbűnözők feltételezhetően azt használják ki, hogy a legtöbb banknál a kisebb összegű személyi hitel - ami akár milliós tétel is lehet - elbírálása és kiutalása csak néhány percet vesz igénybe. Ehhez sok esetben személyes jelenlétre sincs szükség, hanem kényelmesen elintézhető otthonról, online.
Fontos tudni, hogy a bankok bár kötelesek kivizsgálni a csalásról szóló bejelentéseket, azonban a bizonyíthatóan az ügyfél által jóváhagyott, illetve az ő súlyos gondatlansága vagy kirívóan észszerűtlen, szinte szándékos magatartása miatt megvalósuló tranzakcióknál a pénzforgalmi szolgáltató akár mentesülhet a kártérítéstől.
További információk és forrás: https://nki.gov.hu/it-biztonsag/tartalom/eszkoztar/jelszo-ellenorzo/
.jpg)
