Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Tesztek

Növényi tejhelyettesítők világa – Valóban egészségesek?

2023-01-02

Napjainkban a növényi alapú tejhelyettesítők egyre népszerűbbé válnak. Többen és többen választják a tej, a tejszín, és a sajtok növényi alternatíváit, még akkor is, ha az egyébként egészségügyi szempontból nem is lenne indokolt. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon valóban egészségesek az ilyen termékek, és hogy vajon megfelelő módon tudják-e pótolni a tejtermékek fogyasztását. Legújabb cikkünkben ezt a témát járjuk körül. (FÉBÉSZ)
AHÁNY TERMÉK ANNYI VÁLASZ Mindenekelőtt le kell, szögezzük, hogy bármilyen típusú növényi alapú készítményt keresünk is, ma már minden esetben több márkával és fajtával találkozhatunk a piacon. Ennek megfelelően a termékek összetétele is igen változatos: lehet egyszerűbb, de akár vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított, „mindenmentes”, bio/öko termék is. Cikkünkben a főbb jellemzőket emeljük ki, az előnyökre és hátrányokra kívánunk rávilágítani. Anélkül, hogy bárkitől is átvennénk a választás jogát és lehetőségét, igyekszünk hozzásegíteni az olvasókat, hogy jobban átlátva a témát, megfontoltabban tudjanak vásárolni.
Az összehasonlíthatóság kedvéért táblázatokba foglaltuk néhány termék fontosabb jellemzőit. Példálózó jelleggel megvizsgáltuk a tejtermékek és azok növényi alapú alternatíváinak tápértékét, egységárát és összetételét, hogy számszerűen is láthatóvá váljanak a különbségek.
A SAJTOK HELYETT EGÉSZSÉGESEN? A legtöbb tejmentes étrendbe kezdő a sajtról mond le a legnehezebben. Éppen ezért a növényi alternatívák gyártói igyekeznek ízében és állagában leginkább a valódi sajtra emlékeztető élelmiszereket alkotni. Ezzel eddig nincs is semmi gond, de nem árt, ha megvizsgáljuk, milyen áron.
A növényi sajtok két fő összetevője a növényi olaj és a keményítő. Növényi olajként a legtöbb termék kókusz olajat tartalmaz. A kókusz olaj fő problémája, hogy igen nagy arányban tartalmaz telített zsírsavakat, ami felelőssé tehető a magas koleszterin szintért és a szívbetegségek kialakulásáért. Egyes termékekben olyan mértékű a kókuszolaj tartalom, hogy még egy kisebb, 30 grammos adag is fedezi a felnőttek számára meghatározott telített zsírsavak bevitelére vonatkozó maximális napi mérték egyharmadát.
A növényi sajtok keményítő tartalmával kapcsolatos probléma egyrészt, hogy így olyan élelmiszerrel is szénhidrátot viszünk be a szervezetünkbe, amely egyébként hagyományosan alig tartalmazza ezt a tápanyagot. A táblázatban is látható, hogy míg a sajt szénhidráttartalma alacsony (2 g), addig a növényi tömbé 21 g, azaz több mint tízszer annyi. A túlzott szénhidrátbevitel növeli az elhízás veszélyét és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ráadásul az alapanyag (pl. kukorica) hosszabb feldolgozáson megy keresztül, mire keményítő lesz belőle, és a folyamat során gyakorlatilag teljesen elveszíti a benne található értékes komponenseket, például a vitaminokat és ásványi anyagokat. A keményítő gyorsan felszívódó szénhidrát, ami hirtelen megemeli a vércukorszintet, azaz vércukor ingadozást okoz és fokozza az inzulin termelést.
Összességében a növényi sajtok alkalmankénti, mértékkel történő fogyasztása nem okoz gondot az egészséges szervezet számára, azonban gondoljuk át a fent leírtakat, mielőtt hozzáfognánk egy egész tömb elfogyasztásához.
MI A HELYZET A NÖVÉNYI ITALOKKAL? Az ásványi anyagok és vitaminok jelenléte – hasonlóan a sajthelyettesítőkhöz –, a növényi italok esetében sem elégséges. A fehérjetartalmat illetően azonban szerencsésebb a helyzet. Az általunk megtekintett szójaital éppen annyi fehérjetartalommal bír, mint a tehéntej. Aki pedig nem kedveli a szóját, választhat zabitalt, amely a többi gabona alapú italhoz képest a legtöbb fehérjét tartalmazza, és magas rosttartalommal is rendelkezik.
Kifejezetten a rizsitalok esetén érdemes figyelemmel lenni arra, hogy ezek kalória- és szénhidráttartalma jóval nagyobb a tejnél. Ráadásul az italokban található, nagymértékben feldolgozott növényből származó szénhidrát glikémiás indexe igen magas, ezért könnyen megterheli a hasnyálmirigyet, vércukor ingadozást okoz, növeli az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
FEHÉRJE, VITAMINOK ÉS ÁSVÁNYI ANYAGOK… Sokan felhozzák a növényi tejhelyettesítő termékekkel szemben, hogy azok nem tartalmazzák a tejben természetes módon megtalálható vitaminokat (D vitamin, B12 vitamin), fehérjét és kalciumot. Egy klinikai tanulmány kimutatta, hogy a tejtermékek és a tojás 12 hétre történő elhagyása valóban kedvezőtlenül hathat a csontok egészségére. Megfelelően összeállított étrenddel és táplálék-kiegészítőkkel azonban nincs ok az aggodalomra. Jó hír továbbá, hogy számos olyan helyettesítő termékkel is találkozhatunk, amelyeket például vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsítanak, így a diétát követőknek sem kell nélkülözniük a táplálékkal bevitt értékes összetevőket.
FIGYELJÜNK AZ ELNEVEZÉSRE – NEM LEHET MEGTÉVESZTŐ Rizstej, növényi sajt, kókusz tejszín… Bár a köznyelvben sokan használják ezeket a kifejezéseket, ha jobban utánanézünk, a boltok polcain nem találkozunk ezekkel az elnevezésekkel. Nem véletlenül. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő sem a termék megnevezésében, sem az összetételében, sem pedig az élelmiszerek elrendezésében.
A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet meghatározza a tej fogalmát (a „tej” kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül), egyúttal pedig kizárja, hogy az olyan termékeket, amelyekben valamelyik tejalkotó elemet nem tej eredetű anyaggal pótoltak, tejtermékre utaló megnevezéssel láthassanak el.
Ezért nem találkozhatunk rizstejjel vagy kókusz joghurttal, vásárolhatunk viszont „növényi tömböt”, „szójaitalt” vagy „szendvicsfeltétet”. Érdekességként megjegyezhetjük ugyanakkor, hogy a 2010/791/EU bizottsági határozat enged némi kivételt, ezért például a kókusztej vagy a kakaóvaj továbbra is használható elnevezések.
MENNYIBE KERÜL? A táblázatokból látható, hogy a jelenlegi árak mellet a növényi krémek és a tejszínek ára között szinte nincs különbség, a sajtok és azok helyettesítői között is alig. A tejet és a növényi italokat illetően azonban már jelentősebb árkülönbségekkel kell számolnunk. A termékek között csaknem háromszoros eltéréssel is találkozhatunk. Ha az árakat nézzük, jó, ha tudjuk: míg a növényi készítmények a normál 27%-os áfa kulcs alá tartoznak, addig a tejre és a tejtermékekre 18%-os kulcs vonatkozik, ami a termék eladási árát jelentősen befolyásolja.
ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy vásárlás előtt mindenképpen nézzük meg a kiválasztott termék összetételét és törekedjünk a legkevesebb adalékot tartalmazó élelmiszereket előnyben részesíteni. Amennyiben például egészségügyi okok miatt szükséges kerülnünk a tejtermékeket, fokozottan figyeljünk a megfelelő ásványi- és tápanyagbevitelre és a kiegyensúlyozott étrend megtartására. Ne feledjük! A növényi tejhelyettesítők feldolgozott élelmiszerek, ezért ha tehetjük, mértékkel fogyasszuk azokat.

Készült az Igazságügyi Minisztérium támogatásával.