Valóban kihagyhatatlan ajánlat - Lakásbiztosítás körkép

Számos olyan biztosítás létezik, amit elsősorban költségtakarékosságból kétszer is meggondolunk, mielőtt megkötjük. Legyen családi ház vagy társasház, az otthonbiztosításon nem érdemes spórolni. (FÉBÉSZ)

Mielőtt biztosítót választunk, legyünk tisztában azzal, bármennyire is hangzatosak a biztosítók marketingszövegei, számukra a biztosítás nem egyéb, mint jövedelmező üzleti tevékenység. Ha átböngésszük az ajánlatokat, ezt markánsan érzékelhetjük.
Ma már gyakorlatilag bármilyen ingatlanra vállalnak kockázatot, csak az nem mindegy, milyen feltételekkel, mekkora biztosított összeggel és díjjal. A lakásbiztosítás mellé kedvezménnyel - úgymond „csomagban” - számos kiegészítő biztosítással is megkínálják az ügyfeleket. Ezeket akkor érdemes megfontolni, ha valamelyik biztosítási elemet - például életbiztosítást - egyébként is megkötnénk.

A kínálat a lakásbiztosításnál is rendkívül széles, a tapasztalatok szerint ennél a biztosítási formánál előzetesen ismerősi körben is célszerű érdeklődni, hogy a gyakorlatban, káresemény esetén a kár elbírálásakor, a kárösszeg megállapításakor melyik biztosító jár el korrekten, és melyik kevésbé.

Mire köthetünk lakásbiztosítást?
Az életvitelszerűen, állandóan lakott és az időszakosan használt ingatlant - például nyaralót - egyaránt bebiztosíthatjuk, miként a hozzá tartozó melléképületeket is. Ha a ház vagy a lakás nem állandóan lakott, a biztosítók emelt díjat számolnak fel, és például a normál téglafalazattal szemben vályogház és faház esetén is magasabb biztosítási díjat kell fizetni.
A biztosítási díj egyebek mellett függ az ingatlan helyétől (település, utca), és a biztosító által megítélt kockázati faktoroktól. Korábban csak kevés biztosító kötött szerződést faházra, rönkházra, mi ezúttal ártéren fekvő ingatlanra nem találtunk kockázatot vállaló biztosítót.

A leggyakoribb káresemények
A biztosítók statisztikái szerint a leggyakoribb káresemények jellemzően az üvegtörés, az elemi károk (szél- víz- és villámkár), a csőtörés és a betöréses lopás.
Utóbbinál az ingatlan védelmi szintje határozza meg a kártérítés mértékét, ezért az erre vonatkozó passzusokat nagy alapossággal olvassuk át. Akár mechanikai, akár elektronikus védelmi rendszerrel rendelkezünk, ne feledjük: a biztosítók kizárólag MABISZ minősítésű védelmi rendszert fogadnak el, a szerződésben meghatározott módon és helyen elhelyezve, felszerelve.

A szerződési feltételekről
Amikor biztosítót választunk, előtte mérlegeljük, van-e olyan kiemelt, egyedi kockázati elem, amely az adott ingatlanra és az abban található ingóságokra számbavehető. Ilyen lehet például nyaraló esetében a betöréses lopás, társasház földszintjén vagy első emeletén az úgynevezett besurranásos lopás, valamint a nagy értékű vagyontárgyak. A biztosítók szerződési feltételeit elsősorban ezek alapján hasonlítsuk össze.

A biztosítási összegek, díjak megállapításához a biztosítók az ingatlan alapadataiból indulnak ki: az ingatlan helye, alapterülete, falazata, tetőszerkezete, építési éve, használatának jellege. Ezek alapján határozzák meg az ingatlan biztosítási értékét, melytől egyes biztosítóknál az ügyfél nem térhet el. Ez egyébként többnyire a reális értéket tükrözi, ami mindkét fél, a biztosított érdeke is, mert ha alulbiztosított az ingatlan, a biztosító csak a megállapított összeghatárig téríti meg a keletkezett kárt. A biztosítási érték az ingatlan újjáépítésének aktuális költsége. Ezt és ezzel együtt a biztosítási díjat a biztosítók a KSH adatai alapján évente egy szorzó alapján emelik, indexálnak.

Ingóságok, vagyontárgyak biztosítása
A biztosító az ajánlattételkor az ingatlan alapadataihoz igazodva kalkulál egy biztosítási összeget az ingóságokra is, melyet a biztosított módosíthat. Ez természetesen befolyásolni fogja a biztosítási díj összegét.

Készpénzre a biztosítók csak bizonyos összeghatárig vállalnak kockázatot. Nagy értékű vagyontárgyakra külön is köthetünk biztosítást, sőt, célszerű is ezt megtennünk. Fontos tudni, hogy káresemény esetén - például betöréses lopásnál - a kárszakértő a külön nem biztosított, nem bejelentett, eltulajdonított/megsemmisült értéktárgyakat, elektronikai berendezéseket, számítástechnikai eszközöket a visszaélések elkerülése érdekében - amennyiben nincsen külön megállapított értékhatár, illetve az ingóságokról nem rendelkezünk számlával vagy fényképfelvétellel - „ésszerű” értékhatáron belül árazza be. A vitás esetek elkerülése érdekében javasolt tehát minden, nagyobb értékű vagyontárgyról, berendezésről megőrizni a számlát, illetve fotót vagy videofelvételt készíteni róluk, a bizonyíthatóság érdekében.

Biztosítóválasztás
A lakásbiztosítások tarifái még ugyanarra az ingatlanra is nagyon eltérőek, ezért mielőtt döntést hozunk, tájékozódjunk az interneten fellelhető kalkulátorok segítségével (például a biztositas.hu vagy a netrisk.hu oldalakon).

Ezt azonban csak támpontként érdemes figyelembe venni. Egyrészt mert ha egy biztosító több biztosítási variációt kínál, a kalkulátorok általában csak az egyiket tartalmazzák. Másrészt mert a biztosítótársaságok a saját üzletszabályzatuk alapján képviselőiket egyedi díjkedvezményekre is feljogosítják. Információink szerint az egyik biztosítónál az üzletkötő akár 30%-os kedvezményt is adhat az ügyfélnek az alapdíjból, részben saját jutaléka terhére. Ezért is ajánlott személyesen érdeklődni a biztosítók irodáiban, üzletkötőinél.

Szokásunknak megfelelően, annak érdekében, hogy a biztosítóválasztáshoz támponttal szolgálhassunk, táblázatban demonstráltuk egy általunk kiválasztott paraméterű ingatlan biztosítási díjait. A biztosítási díjak egy gödöllői, 15 éves társasház másfél szobás, 60 nm-es, téglafalazatú lakására vonatkoznak, mely állandóan lakott, forgalmi értéke 15 millió forint. A biztosított ingóságok összértéke 4 millió forint.

Korrekten jár-e el a biztosító káresemény esetén?
Káresemény bekövetkezése esetén nemritkán markáns véleménykülönbségek alakulhatnak ki biztosító és biztosított között, a megállapított kárösszeg mértékével kapcsolatban, abban az esetben, ha a helyreállítás/beszerzés/újjáépítés során felmerülő költségeket nem utólag, számlák alapján téríti meg a biztosító.
Vannak azonban pozitív példák is, mint például az elmúlt években történt földrengéskárok felmérése esetén, amikor is a hazai biztosítókra többségében a korrekt elbírálás és kifizetés volt jellemző.

A leggyakoribb hibák a biztosított oldaláról
Az alulbiztosításról már szóltunk, és arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az ingóságokról érdemes bizonyító erejű felvételt készíteni. Szintén lényeges, hogy az ingatlan védelmi szintje igazodjon a szerződési feltételekhez.

Az ügyfelek kevés kivételtől eltekintve lakásbiztosításukat évekig vagy évtizedekig ugyanannál a biztosítónál tartják meg, mert úgy gondolják, hűségük jutalmaként vélhetően úgysem találnának kedvezőbb ajánlatot.

Ez azonban nem igaz. Egyrészt a biztosítók gyakorta, de jellemzően évente legalább egyszer átdolgozzák ajánlataikat, piaci részesedésük növelése érdekében. Így fordulhat elő például az, hogy még a saját biztosítónknál is jobban járunk, ha időről időre átdolgoztatjuk lakásbiztosításunkat, vagy ami még ennél is meglepőbb, felbontjuk a szerződést, és új biztosítást kötünk, ami általában sokkal kedvezőbb díjtételű, mint az évekkel ezelőtt megkötött.