Tranzakciós illeték: három bank továbbra is az ügyfelekre terheli

Idén a 20 ezer forintnál alacsonyabb összegű átutalásoknál eltörölték az állam zsebébe vándorló tranzakciós illetéket. Néhány hazai pénzintézet azonban nem építette be a változást a díjszabásába, vagyis az ügyfelek ugyanannyit fizetnek, mint korábban. Az MNB-nek, mint felügyeleti szervnek nincs hatásköre arra, hogy a számlaköltségek csökkentését kikényszerítse. 

Az elmúlt években masszívan emelkedett a banki szolgáltatások díja, a 2013 előtti szinthez képest a Bankráció számításai szerint 50 százalékos volt a drágulás. A jelentős áremelkedésben - és ezzel párhuzamosan a készpénzállomány jelentős bővülésében - a pénzügyi tranzakciós illetéknek is szerepe volt. A 2013. január elsejével bevezetett 0,3 százalékos pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzügyi szervezetek kötelesek voltak megfizetni az államnak, ugyanakkor lehetőségük nyílt arra, hogy azt az ügyfelekre terheljék – és ezt meg is tették. 

Bár 2019-ben a 20 ezer forintnál alacsonyabb összegű átutalásoknál eltörölték az illetéket, ezt több bank egyszerűen nem követte a díjszabásában. Magyarul: a lakossági ügyfelek utalásaik után több banknál ma is fizetnek bizonyos összeget, mely egyes pénzintézeteknél éppen a korábbi tranzakciós illetéknek felel meg.

Eltörölték, mégis beszedik 
Az illeték részleges eltörlését egyelőre nem érvényesítette díjszabásában az Erste, a Sberbank és az UniCredit. Lapunk megkeresésére az Erste azt válaszolta, hogy "a múlt évi inflációt, a tranzakciós illeték változását, az azonnali fizetés és más pénzforgalmi jogszabályok változásait figyelembe vevő díjkorrekcióját és új számla ajánlatait februárban teszi közzé" – azaz jövő hónapban lehetnek változások. „Az Erste éves árazással dolgozik, és a tranzakciós illetéket nem áthárították, hanem beárazták a csomagba, ráadásul nem havonta, hanem évente egyszer, februárban ül össze az árazási bizottság” - fejtette meg az Erste rejtélyes válaszát egy neve elhallgatását kérő banki szakértő a hvg.hu-nak. 

Az UniCredit úgy nyilatkozott, hogy ”a törvényi változásból eredő kedvezményeket 2019 januárjától érvényesítjük érintett ügyfeleink számára, a január 1-jétől hatályos, a díjváltozásokat tartalmazó kondíciós listánkat január 23-án tesszük elérhetővé". (Utóbbi, a  kondíciós lista közzétételi időpontjára vonatkozó kiegészítés cikkünk megjelenése után érkezett meg a banktól.)  

A Sberbank oszt-szoroz még: „A lakossági piacon véleményünk szerint rendkívül erős árverseny tapasztalható jelenleg is, így valamennyi termékünkhöz és szolgáltatásunkhoz kapcsolódó kamat, jutalék és díj mértékét folyamatosan vizsgáljuk. A konkrét helyzetre vonatkozóan is jelenleg ezt tesszük." 

Csökkentett értékben és folyószámlatípustól függően, de terhel az illeték helyett az OTP, a CIB és a Gránit Bank. A CIB-nél például a CIB ECO Bankszámlák esetében az online csatornán keresztül indított átutalások 20 000 forintig teljesen díjmentesekké váltak, az OTP-nél pedig azt tapasztaltuk, hogy 0,2 százalékot számolnak fel a 0,3 helyett. 

Az illeték mérséklését az ügyfelek költségeiben is érvényesítő bankok között szerepel  a Budapest Bank, a Raiffeisen, az MKB, valamint a K&H, és a Takarék Bank. Ez utóbbi pénzintézet megkeresésünkre megerősítette: "Az átutalások díjában 20 ezer forint alatti átutalások és a 20 ezer forint feletti átutalások 20 ezer forint alatti részének tranzakciós illeték mentességét érvényesítettük az ügyfeleink számára, tehát kifejezetten a PTI törvény hatására csökkentek a díjak".  

Megtehetik ezt a bankok az ügyfelekkel?
Lapunk megkereste a pénzintézetek felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot, arra voltunk kíváncsiak, hogy jogszerűen jártak-e el azok a pénzintézetek, amelyek díjaikban nem érvényesítették a tranzakciós illeték részleges csökkentését. Ezt a választ kaptuk: 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelemmel kíséri, nyomon követi a hazai hitelintézetek folyószámla-költségeinek, s ezen belül az átutalási díjaknak az alakulását. A magyar kormány deklaráltan a banki folyószámlákkal kapcsolatos ügyfélterhek (illetve a készpénzhasználatból eredő fogyasztói költségek) csökkentése érdekében mérsékelte a hitelintézetek tranzakciós illetékét. A jogszabályok alapján a jegybanknak ugyanakkor nincs hatásköre a számlaköltségek csökkenését felügyeleti intézkedésekkel közvetlenül kikényszeríteni.

Az MNB a számlaköltségek alakulása kapcsán (is) rendkívül fontosnak tartja a hitelintézeti piacon a versenyt, amely leszoríthatja, illetve kedvező szinten tarthatja az e szolgáltatáshoz kötődő ügyfélköltségeket. Ez azt jelenti, hogy – tudatos döntésekkel, bank- és bankszámlaválasztással – a fogyasztók kikényszeríthetik, hogy a verseny éleződésével minél több piaci szolgáltató kínálja megfelelő árakon, ugyanakkor magas minőségben számlaszolgáltatásait.

Az ügyfelek döntéseit az MNB fogyasztói tudatosságot erősítő alkalmazásai, pénzügyi edukációt támogató eszközei is segítik. A jegybank honlapján elérhető Bankszámlaválasztó programja – jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek köszönhetően – valamennyi magyarországi hitelintézet folyószámláinak részletes adatai (ezen belül az átutalás költségei is) megtalálhatók. A program az adott ügyfél konkrét bankolási szokásai alapján minden lehetséges költséget összeadva havi átlagos fizetési terhet is kalkulál. Ezek a különböző hitelintézetekre vetítve percek alatt összehasonlíthatók. Javasolt, hogy a fogyasztók ne csak bankszámla-választáskor, hanem meglévő számlaszerződésük időszakában is vessék össze más bankok áraival számlaköltségüket, s – ha szükséges – éljenek a bank(számla)váltás szabadságával.”- zárja válaszát a jegybank.

A legújabb kormányzati nyilatkozatok alapján egyébként napirendre kerülhet a pénzügyi tranzakciós illeték teljes eltörlése is, mellyel olcsóbbá válhatnak a szolgáltatások – persze csak akkor, ha ezt a bankok is megjelenítik a díjaikban. Az állam azonban egyelőre még 228 milliárd forintot vár a tranzakciós illetékből annak ellenére is, hogy a 20 ezer forint alatti tranzakciókból már nem számít bevételre. 

Minden jobb lesz - de nem biztos, hogy olcsóbb
Trencsán Erika, a Bankráció elemzője szerint az idei év mérföldkő lesz a lakossági bankolás szempontjából. Januárban ugyanis megkezdődött a bankokban az úgynevezett azonnali átutalási rendszer tesztelése, amely várhatóan júliusban indul élesben. A rendszer segítségével a lakossági átutalások azonnal (egészen pontosan 5 másodpercen belül) megérkeznek majd. A magyar bankoknál jelenleg a tranzakcióalapú árazás a divat, ezzel szemben sok nyugati országban a csomagalapú - utóbbi gyakorlat esetleges átvétele  alacsonyabb díjakat eredményezhet a lakossági ügyfelek számára. A központi tranzakciós infrastruktúra bankok által fizetendő költségét egyébként január 1-jétől a GIRO át is alakította csomagárazásra. 

Kérdés, hogy a tranzakciós illeték változtatásával teljesül-e az állam célja, azaz sikerül-e az azonnali átutalási rendszer támogatására minél intenzívebb elektronizálni a készpénzforgalmat (és fehéríteni a gazdaságot), ha a bankok többsége nem törli el az ügyfél felé ezt a terhelést, vagy úgy alakítják a csomagot, hogy egy nagyon hasonló összeget vetnek ki rájuk más címszóval. Mivel az azonnali átutalások konkrét díjairól még nem lehet sokat tudni, és a pénzügyi tranzakciós illeték végleges búcsújáról sincs konkrét döntés, ezért jelenleg szakértő sem akad, aki arra vállalkozna, hogy pontos előrejelzést adjon a mindennapos bankolás árának csökkenéséről. 

Forrás: HVG