Tojás: Egészséges, finom, olcsó (1. rész)

Tudta, hogy október második péntekje a tojás világnapja? Ebből az alkalomból három részes cikksorozatban mutatjuk be a témával összefüggő legfontosabb tudnivalókat, hasznos vásárlási tanácsokat. (FÉBÉSZ) 

A tojást biztos, hogy jókedvében alkotta a teremtő. Tökéletes a tápértéke, számtalan módon elkészíthető, finom és nem utolsósorban megfizethető élelmiszer. Három részes cikksorozatunkban igyekszünk mindent elmondani, amit tudni érdemes kívülről-belülről a tojásról. (FÉBÉSZ)

Szerencsére már a múlté az a tojást lejárató hadjárat, amelyben megkérdőjelezték az egészséges táplálkozásban betöltött szerepét. A vádakról sorra beigazolódott, hogy megalapozatlanok voltak, és igenis érdemes beépítenünk a mindennapi étrendünkbe. Ha józan ésszel belegondolunk, miért is ne tennénk, hiszen minden tápanyag benne van, ami egy egészséges élet kifejlődéséhez szükséges. 

JELÖLÉSEK 

Magyar vagy külföldi, kicsi vagy nagy, a tojótyúk ketrecben nevelkedett vagy a szabadban? Két tojás látszólag egyforma, azonban a látszat csal. Hogyan tudunk eligazodni a széles tojásválasztékot kínáló élelmiszerüzletekben? Tojásvásárlás esetén számításba vehetjük a fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi szempontokat is. Ez azonban nem egyszerű… 

A tojásokon és tojásdobozokon, bár nem sok jelölés van, azonban megértésükhöz kell némi időt szentelnünk. A tojásokat a tojásrakást követő tíz napon belül osztályozzák, jelölik és csomagolják az európai uniós és hazai jogszabályok alapján. A tojást ekkor látják el nyilvántartási számmal. Vegyük sorra, mit is tartalmaz ez: 

A tartási mód kódja
A nyilvántartási számot, közismert nevén a termelői kódot mindig a tojáson, és nem a tojásdobozon kell keresni. Az első számjegy jelöli az alkalmazott állattartási módot, a dobozon szerepelhet 0, 1-es, 2-es vagy 3-as szám, melyek jelentése a következő:

• 0 – biotojás, ökológiai tartásból (nálunk elenyésző arányban fordul elő). Az ökológiai termékek előállítására, feldolgozására, csomagolására, szállítására és tárolására szigorú szabályok vonatkoznak, így az ökológiai tartásból származó tojások általában a felső árkategóriába tartoznak.
• 1 – szabadtartás, kifutós tartási rendszerből. A tyúkok szabad levegőn, zöld növényzettel fedett kifutón vannak, az épületekben pedig mélyalmos/voliere (alternatív) rendszer található. Ennél a tartási módnál hektáronként maximum 2500 madár lehet, így a tyúkok szabadon mozoghatnak.
• 2 – alternatív vagy mélyalmos tartási mód. A tyúkok zárt épületben vannak, kisebb a mozgásterük, tojófészket, etetőt, ivóvizet, valamint minimum 15 centiméternyi ülőrudat kell számukra rendelkezésre bocsátani.
• 3 – ketreces tartásmód (az esetek többségében ez a jellemző). Tyúkonként 750 négyzetcentiméteres ketrecterület a kötelező, etetővel, itatóval és tojásgyűjtő szalaggal. E tartási módnál több tízezer madár is lehet egy épületben, ketreces rendszerben. 

Az állatok tartási körülményeinek védelme érdekében 2012 januárjától szigorodtak a ketreces tartásmód szabályai. A ketreces tartásból származó tojásokat sokszor megtévesztő nevekkel és képekkel próbálják a gyártók vagy forgalmazók palástolni, így zöld mezőn kapirgáló tyúk képe megtalálható a ketreces tartásból származó tyúktojások dobozán is. A tojás beltartalmát azonban ez nem befolyásolja, mert azt nem a tyúk tartásának módja, hanem az határozza meg elsődlegesen, hogy mivel etetik. 

Ország- és telepazonosító
Az állattartási technológiát jelző szám után következik a származási ország betűkódja, magyar tojás esetében: „HU”. Ezt követi az állattartó telep azonosítója, melynek első két számjegye a megye vagy a főváros kódja:

01 – Baranya
02 – Bács-Kiskun
03 – Békés
04 – Borsod-Abaúj-Zemplén
05 – Csongrád
06 – Fejér
07 – Győr-Moson-Sopron
08 – Hajdú-Bihar
09 – Heves
10 – Komárom-Esztergom
11 – Nógrád
12 – Pest
13 – Somogy
14 – Szabolcs-Szatmár-Bereg
15 – Jász-Nagykun-Szolnok
16 – Tolna
17 – Vas
18 – Veszprém
19 – Zala
20 – Budapest 

Utána következik az állat-egészségügyi kerület sorszáma, majd a tojótyúk jelölése: „T”, az állattartó telep kétjegyű sorszáma, végezetül − perjellel elválasztva − az istálló száma

Helyi piacon történt értékesítéskor ötven darab tojótyúkig a termelőnek nem kell jelölnie a tojást, ha hetente nem értékesít ötszáz tojásnál többet, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a termelő gazdaságának nevét és címét. 

A csomagolóüzem jele
Ezt az azonosítót, a csomagolókódot nem a tojáson, hanem a tojásdobozon kell keresni. Kötelező feltüntetni annak a vállalkozásnak a nevét vagy cégnevét is, amely csomagolta vagy csomagoltatta a tojásokat. A név, a cégnév vagy a vállalkozás által használt védjegy − amely lehet több vállalkozás által közösen használt védjegy is (pl. Koronás Tojás) − csak úgy tüntethető fel, ha az nem tartalmaz olyan kijelentést vagy jelet, mely a tojások minőségével vagy frissességével, a termelésükhöz használt baromfitartási típussal vagy a tojások eredetével kapcsolatosan megtévesztő lehet.