Tartósítószer, cukor, bevonómassza, színezék - Teszteltük a müzliszeleteket

Egy-két évtizeddel ezelőtt, amikor már csak kevesen gondolták, hogy az élelmiszeripar elő tud még rukkolni valami egetrengető újdonsággal, néhány élelmes üzletember visszanyúlt a múltba, és életre keltette a hagyomány szerint a svájci parasztok régesrégi „csodaegyvelegét”. A müzlit a világhódító propaganda csakhamar a rohanó, ám tudatos, egészségesen táplálkozó modernkori ember szimbólumétkévé varázsolta. De vajon tényleg az? Tesztünkből megtudhatják! (FÉBÉSZ)

A nagyobb kiszerelésben, tasakban forgalmazott müzliket általában reggelire fogyasztják, az ostyaszerű, 20-30-40 grammos szeleteket többnyire étkezések közt vagy futtában, alkalmi éhségcsillapítóként ropogtatjuk. Igaz, ahhoz, hogy ezt megtehessük, előbb ugyanúgy be kell térnünk egy üzletbe, mint például egy szendvicsért…
Tesztünk során hét áruházlánc kínálatából származó, 27 különféle müzliszelet összetételét, és élvezeti értékét vizsgáltuk meg.

A müzli eredete
Svájci dialektusban a Müesli az eredeti Mus szóalak becézett formája, melynek jelentése kása, pép. Állítólag a tizenkilencedik század végéig svájci parasztok fogyasztották ezt a friss vagy aszalt gyümölcsből és tejből álló keveréket, kásafélével dúsítva. Nagyjából száz évvel ezelőtti a máig klasszikusnak tartott etalon, a Bircher-Benner-féle müzli, amelynek az alábbi az összetétele: 2 evőkanál gabonapehely (zab-, köles- vagy búzapehely), 2 evőkanál tejszín vagy joghurt, 1 evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, 1 friss reszelt alma, 1 teáskanál citromlé, méz, barnacukor, melasz és tej. Ebből áll tehát egy igazi müzli.

Ha tartalmilag nagyító alá vesszük a napjainkban kapható müzliket, gyorsan ki kell jelenteni: gyümölcsöt, gabonaféléket, tejet, joghurtot, mézet a mindennapok során egyébként is fogyasztunk. Ráadásul az aszalt gyümölcsnél - de főleg a segédanyagokat is tartalmazó gyümölcskivonatnál - a friss gyümölcs lényegesen egészségesebb, magasabb táp- és élvezeti értéket képvisel. Ugyanez érvényes a többi alapanyagra is: a tejpornál jobb a frissen fejt tej, a bevonómasszánál az étcsokoládé, a hozzáadott cukornál a méz.

Tartósítószereknek, térfogatnövelőknek, nedvesítőszereknek, aromáknak, hozzáadott cukornak, allergéneknek, étolajnak, pálmazsírnak, csokoládénak, bevonómasszának semmi keresnivalójuk nem lenne a müzliben, márpedig ezek szinte valamennyiben fellelhetők. 

Étkezéspótló és a fogyni vágyók eledele
Bármiről is szóljon a legenda, a müzlit vélhetően a dolgos svájciak sem fizikai munkához fogyasztották, főleg nem az évnek abban a szakában, amikor az alapanyagokhoz frissen is hozzájutottak (utalás az aszalt gyümölcsre). Pláne elismerésünk a szikár svájci parasztoknak, ha netán még fogyasztó hatású lecitint is adtak hozzá, ami a mai müzlik egyik kihagyhatatlan összetevője. Mert bizony a magyar parasztok aligha tudtak volna müzlire alapozva szántani, vetni, aratni. Ami biztos: a müzli népszerűsége a reklámok és a gasztronómiai divatirányzatok jóvoltából jóval túlnőtt valódi értékén és jelentőségén, főleg a mai összetételüket ismerve. Az élelmiszeripar és a kereskedelem viszont maximálisan kihasználja ezt, amit a hazai boltok bőséges kínálata is hűen tükröz. 

A valóban megfelelő minőségű, és főleg kellő mennyiségű alapanyagokból készült müzliket nem alulértékelve, a felmérések azt mutatják, ez a termékkör elsősorban a nők körében kedvelt. Ebben nyilvánvalóan az is közrejátszik, hogy egy háziasszony számára lényegesen könnyebb egy tasak müzli tartalmát egyetlen mozdulattal kiönteni egy tálba, meglocsolni tejjel, mint tojásrántottával vagy szendvicskészítéssel bíbelődni az egész család számára. 

Node nézzük a müzliszeleteket. 

Szabad a gazda - A Magyar Élelmiszerkönyv nem szabályozza a müzlit
A Magyar Élelmiszerkönyv nem tartalmaz a müzlikre vonatkozó meghatározást, előírást, ezért aztán ne is csodálkozzunk azon, hogy temérdek müzliszelet kapható az üzletekben, a legkülönfélébb összetételben és minőségben. Így tehát azt, hogy valójában melyikük is nevezhető igazából müzlinek, és melyik nem, legfeljebb csak az eredeti receptúrával összevetve mondhatjuk ki. A jelölések tekintetében egyébként az élelmiszerekre vonatkozó általános előírások vonatkoznak rájuk. 

A rosttartalmat leszámítva a müzli talán arra alkalmas legkevésbé, amilyen célból a leggyakrabban fogyasztják: reggeliként, illetve reggeli helyett. A legfontosabb, legkiadósabb ékezés még a fogyni vágyók számára is éppen a reggeli kellene, hogy legyen, hiszen a nap felében ez biztosítja a szükséges energiát és tápanyagokat a dolgozó ember számára. Az eredeti összetétel szerint a müzli 55%-ban szénhidrátot, 35%-ban fehérjét és 15%-ban zsiradékot tartalmaz, mindezt a megfelelő forrásból, vitaminokkal, ásványi anyagokkal gazdagon, hozzáadott cukor, tartósítószer, mesterséges aromák, allergének és természetesen csokoládé nélkül. 

Ezzel szemben az általunk vizsgált müzliszeletek egy része csokoládémázt - egy-két kivétellel mindössze bevonómasszát -, csokoládédarabokat, szóját, glutént, tartósítószert, aromát, szirupokat, térfogatnövelőket, nedvesítőszert, napraforgó-étolajat, pálmaolajat és pálmazsírt, továbbá más egyéb, egészségesnek nem vagy kevésbé nevezhető komponenst tartalmaz. 

Akkor tehát mi van és mi nincs a mai müzlikben?
A valódi müzli alapvető összetevői a gabonafélék (búza, árpa, zab, rozs, rizs, kukorica), különféle magvak (dió, mogyoró, mandula, tökmag, lenmag, szezámmag, stb.), valamint gyümölcsök (áfonya, cseresznye, ribizli, alma, sárgabarack, mazsola, mogyoró, kókusz). Utóbbiakat szárított, aszalt formában, illetve kivonatban találjuk meg. A kivonat eleve alkalmas a fogyasztó megtévesztésére, mert gyümölcstartalma nem száz százalékos. 

Ami azonnal szembetűnik: a müzliszeletek zömét a csomagoláson lévő gusztusos gyümölcsfotókkal, -ábrákkal, és a gyümölcstartalomra utaló elnevezéssel igyekeznek kívánatossá, eladhatóbbá tenni. Táblázatunkban feltüntettük a tényleges gyümölcshányadot. Tesztünk során megbizonyosodtunk róla, hogy szabályozás híján a gyártók egy része olyan kevés gyümölcsöt tesz bele a müzlijébe, amennyit nem szégyell. Vásároltunk málnás müzliszeletet 1%-os málnatartalommal, ribizliset 1,2% ribizlivel, két másikat 0,9% és 1% áfonyával. „Banános müzli”-t 1,8%-nyi banánchips-szel, „Epres müzliszelet”-et 3% szamócával, és még sorolhatnánk. 

Számoljunk csak egy kicsit: egy 40 grammos málnás szelettel ezek szerint egészen elképesztő mértékben, nem kevesebb, mint 0,4 gramm málnával „turbózzuk” fel szervezetünket. Ezzel szemben, ha megeszünk egy, azaz egyetlen szem friss málnát, az körülbelül 5-8 gramm. Azt már nem is érdemes kikalkulálni, a 0,1 grammnyi málna konkrétan mennyi vitamint- és ásványi anyagot rejteget magában…  
A mai müzlik döntő részben gabonafélékből állnak, búzadarából, kukoricadarából, zabból, rizsből. 

Az elnevezések megtévesztők, a tájékoztatók sok esetben alig olvashatók
Általánosságban a müzliszeletek esetében is levonhatjuk tehát a következtetést, hogy a csomagoláson látható illusztrációk és a szép nagybetűs, figyelemfelkeltő elnevezések nem állnak összhangban a feltűnően apróbetűs összetételre vonatkozó tájékoztató szöveg tartalmával. 35 gramm müzlibe 2%-nyi mézet (0,7 gramm) tenni, és „mézes” müzliként forgalomba hozni véleményünk szerint arcpirító. Ezért csak ismételni tudjuk: egy frissen elfogyasztott, vitamindús, zamatos gyümölcs, vagy egy kiskanálnyi méz többet ér tucatnyi müzliszeletnél. 

A mesterséges édesítőszer, a cukor, a hozzáadott aroma, a csokoládé nem müzli-alapanyag. Ha ezt a kritériumot is figyelembe vesszük, még tovább szűkül az igazi müzlinek minősíthető termékek köre. Tartósítószerként többnyire kéndioxidot használnak, egyes termékhez nedvesítőszert, másokhoz térfogatnövelőt adnak, és ami még ennél is szomorúbb: számos allergén - glutén, szója, földimogyoró, stb. - lelhető fel bennük. 

Ejtsünk szót külön is a hozzáadott cukrokról, a csokoládédarabkákról és a bevonómasszáról: ezeket azért hangsúlyozzuk negatív előjellel, mert valódi müzliben nem fordulhatnak elő. Ha édességet szeretnénk fogyasztani, akkor azt vásárolunk, nem pedig müzlit. Félő, a csokoládéval a gyártók célja a fogyasztói célcsoport - elsősorban a gyerekekre gondolhattak – kibővítése volt. 

A vezető édesipari óriáscégek nem bíznak semmit a véletlenre. Mielőtt egy célországban forgalomba hoznak egy terméket, előtte alaposan felmérik az ottani fogyasztók ízlésvilágát. Eszerint mi magyarok más országok fogyasztóihoz képest lényegesen magasabb cukortartalommal találjuk élvezhetőbbnek ugyanazt az édességet. Az egészséges táplálkozás ismérveit alapul véve ez nem túl hízelgő ránk nézve. Ehhez igazodva viszont a gyártók a magyar piacra egyedi összetételben, megemelt cukortartalommal hozzák forgalomba ugyanazt a produktumot. Ahogy mondani szokták: mindent a vevőkért. 

A termékcímkék összetételre vonatkozó feliratainak betűmérete néhány kivételtől eltekintve rendkívül kicsi, nehezen olvasható. 

Teszteredmények - Müzliben nem szeretnénk glicerint és étolajat enni
Az eddigiekből is kiderült, a müzliszeletekkel szemben ne legyenek túlságosan magas elvárásaink. Őszintén szólva: egyáltalán ne legyenek elvásásaink. 
A hét áruházláncban (Tesco, CBA, Penny, Spar, Lidl, Rossmann, Drogerie Markt) vásároltunk, az átfedések kivételével igyekeztünk az adott áruház teljes választékát felölelni.

Táblázatunkban feltüntettük a termék nevét, ahol találtunk információt a gyártót és a forgalmazót egyaránt, a fogyasztói- és a kilós egységárat, továbbá a részletes összetételt. Külön felsoroltuk azokat az alapanyagokat, amelyek az eredeti, szerintünk elvárható minőségű müzliben nem fordulnak elő.

Az 1-5-ig terjedő skálán terjedő értékelésünk során negatív előjellel vettük figyelembe és egyenként félpontos levonást alkalmaztunk azoknál a termékeknél, amelyekben aroma, tartósítószer, színezék, térfogatnövelő, sűrítő- és nedvesítőanyag, valamint bevonómassza van, illetve ahol a gyártó/forgalmazó gyümölcsösként vagy mézesként hozza forgalomba a müzliszeletet, de ezek együttes aránya nem éri el a 10%-ot. Ahol a gyümölcstartalom százalékban nincsen feltüntetve, szintén levontunk fél pontot. Az ökológiai gazdálkodásból tartalmazó alapanyagokból készült müzlit plusz fél ponttal jutalmaztuk.

Összességében sajnos azt a következtetést kell levonnunk, hogy egy-két kivételtől eltekintve a müzliszeletek összetétele jelentősen eltér az eredeti müzli tartalmától. Úgy véljük, alapvető fogyasztói elvárás, hogy ha extra egészségesnek titulált müzlit vásárolunk, az ne tartalmazzon adalékanyagokat, a glicerint, mint nedvesítőszert meg hagyják meg egy egészen más iparág számára. De napraforgó-étolajat, pálmaolajat és pálmazsírt sem szívesen eszünk müzlibe ágyazva. A szükséges zsír- és olajtartalmat gyümölcsökből - dióból, mandulából - illik fedezni, nem pedig naprafrgó-étolajjal vagy pálmaolajjal. Ugyanígy tejcsokoládé és étcsokoládé sem való müzlibe.

Egy valós veszélyforrás: A teljes kiőrlésű gabonákban található mérgező gombatoxinok
A müzliszeletek rendkívül nagy mennyiségben tartalmaznak teljes kiőrlésű gabonát, illetve a gabonafélék maghéját. Eredetileg nem kívántunk újra foglalkozni ezzel a problémakörrel, mert korábban már több alkalommal is közzétettük, hogy az elmúlt években, évtizedben a gabonafélék toxintartalma részben a helytelen mezőgazdasági gyakorlat, részben az időjárás miatt a megengedett egészségügyi határérték többszörösére emelkedett. A problémát gyakorlatban ismerő, és azt elhallgatni nem hajlandó szakemberek emiatt az egészségre kifejezetten károsnak, sőt veszélyesnek tartják a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó élelmiszeripari termékek fogyasztását, amelyek toxintartalma ismeretlen.

Nem célunk egyetlen termékféleségtől sem elriasztani a vásárlókat, mert alapvetően a teljes kiőrlésű gabonakészítményeknek számos kedvező élettani hatása van. De csak akkor, ha nem toxinszennyezettek. Sajnos a dietetikusok ajánlásai ezt utóbbit feltételezik, és ezen az elméleti síkon mozognak. Viszont a mezőgazdasági szakemberek intése gyakorlati tapasztalatokon, mért eredményeken nyugszik.

A címkét alaposan tanulmányozzuk át
Tesztünk alapján arra biztatjuk a fogyasztókat, hogy noha egy kis szelet müzli jelentéktelen terméknek tűnik, érdemes vásárlás előtt a csomagoláson lévő tájékoztatót áttekinteni. Vegyük figyelembe a gyümölcstartalmat, a teljes kiőrlésű gabonák, magvak, pelyhek, a hozzáadott cukrok, bevonómasszák, allergének, tartósítószerek, térfogatnövelők, étolajok jelenlétét. A glicerinről nem is beszélve.

Magyarországon a tápérték-táblázat feltüntetése nem kötelező, ennek ellenére az általunk vásárolt müzliszeletek szinte mindegyikén megtaláltuk. Más adathoz hasonlóan ezek is a gyártó által megadott értékek, azaz független, hivatalos vizsgálattal nem ellenőrizték.

A kötelező jelölés mellőzése alól kivételt képeznek azok a termékek, amelyeken olyan feliratot tüntetnek fel, amely azt állítja, vagy arra utal, hogy az adott élelmiszer különleges táplálkozási hatással rendelkezik. Például ha egy vitamint és annak kedvező élettani hatásait kiemelik, és hivatkoznak rá, ezt már tudományosan is igazolt és elfogadott adatokkal kell alátámasztani.

A hatályos jogszabályok szerint az összetevők között azokat kell csak feltüntetni, amelyekből két százaléknál több van a termékben. Ez egyebek mellett az allergén anyagok jelenléte miatt is aggályos, mert sok müzli címkéjén szerepel a „nyomokban tartalmazhat” megjelölés, ami akár 2%-ot megközelítő érték is lehet.