Tíz, tíz, tiszta víz…- Fókuszban a víztisztító kisberendezések

Rengeteg márka, többféle típus, óriási árkülönbség, jobbnál jobb marketing: ez jellemzi ma az otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések piacát. Hogy javasolt-e az alkalmazásuk, illetve milyen típusú kisberendezést válasszunk, ez nagyban függ a helyi ivóvíz minőségétől. Nem csoda tehát, ha nem tudunk dönteni... (FÉBÉSZ) 

Szakértőink az Országos Közegészségügyi Központhoz fordultak kérdéseikkel, ahol többek között tájékoztatást kaptak a piacon elérhető víztisztító berendezésekről, a lehetséges vizsgálati paraméterekről, valamint három vízminta – kettő Ökonet márkájú fordított ozmózisos (RO) membránnal ellátott berendezés, valamint egy csapvíz – kémiai bevizsgálását végeztették el

Vizsgált paraméterek: fajlagos elektromos vezetőképesség; aktív klór; ammónium; nitrát, nitrit; ezüst; keménység; összes szerves anyag; pH; telepszám; pseudomonas aeruginosa. (A vizsgált paraméterekhez fűződő magyarázatot az 1. sz. melléklet tartalmazza.) 

A vizsgálati eredményekért kattintson ide!

Érdemes cserélni!
A vizsgált 1. Ökonet jelű készülék szűrőit az ajánlott időszakonként (6 havonta) kicserélte a felhasználó. Az ebből vett vízminta jellemzői:
- A mikrobiológiai eredmények tekintetében növekmény volt kimutatható a kezelt vízminta esetén a csapvízhez képest, de az eredmények nem érték el a közegészségügyi szempontból kifogásolt értékeket.
- Jelentős csökkenés volt tapasztalható a csapvízhez képest az alábbi paraméterek tekintetében: az összes szervetlen ion tartalomra utaló fajlagos elektromos vezetőképesség, összes keménység, szerves anyag tartalomra utaló TOC paraméter, halogénezett szerves vegyületek (AOX) mennyisége.
- A kezelt víz összes keménysége nem érte el a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben az ivóvíz minőségére vonatkozóan meghatározott minimális, 50 CaO mg/l értéket.
- A vízmintából ammónium, nitrit, szabad és kötött aktív klór, valamint ezüst nem volt kimutatható. (Fogalommagyarázat lásd. melléklet) 

A 2. Ökonet jelű készülék szűrőbetéteit a vízminta vételekor már 18 hónapja nem cserélte a felhasználó. A vízminta jellemzői:
- A mikrobiológiai eredmények tekintetében lényegi növekmény nem volt kimutatható a kezelt vízminta esetén a csapvízhez képest.
- Kis mértékű csökkenés volt tapasztalható a csapvízhez képest az alábbi paraméterek tekintetében: szerves anyag tartalomra utaló TOC paraméter, halogénezett szerves vegyületek (AOX) mennyisége.
- A vízmintából ammónium, nitrit, szabad és kötött aktív klór, valamint ezüst nem volt kimutatható. 

A vizsgált paraméterek alapján az 1. Ökonet jelű víztisztító kisberendezés megfelelően működik, a kisberendezésben található szűrőanyagok (aktívszén, RO membrán) az elvárható víztisztítási képességet teljesítik, a mikrobiológiai minőséget jelentősen nem rontják, ellenben a 2. Ökonet jelű kisberendezésben található szűrőanyagok (aktívszén, RO membrán) az elvárható víztisztítási képességet a vizsgált paraméterek tekintetében nem teljesítették. Az RO membrán már nem működik megfelelően, a kis mértékű víztisztítást az aktívszén eredményezheti. Vagyis, a szűrőbetét cseréjének elhanyagolása a víztisztítási minőséget jelentősen rontja! 

Megjegyzés: Az Ökonet termékének engedélyezési eljárása során vizsgált kisberendezés tartalmazott visszasózó patront, míg a tesztünkben vizsgált készülékek nem. A visszasózó patron alkalmazása amiatt fontos, mert a berendezés ún. fordított ozmózis membránt tartalmaz, amely alkalmas a vízben lévő szervetlen anyagok, köztük a szervezet számára hasznos kalcium- és magnézium-ionok eltávolítására is.

Engedélyezett?
A háztartási ivóvíz kezelő kisberendezések forgalmazásának közegészségügyi szempontú ivóvízbiztonsági engedélyének kiadását az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) végzi, az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) szakértői véleménye alapján. Az OKK véleménye a kisberendezések forgalmazója, vagy gyártója által benyújtott dokumentáció értékelése és egészségügyi ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok alapján készül.

Az értékelés az ivóvízzel érintkező anyagokból (műanyagok, fémötvözetek, szűrőanyagok, stb.) gyakran beoldódó vegyületekből származó veszély felmérését jelenti, valamint hogy a tesztvizsgálatok eredménye alapján számítani kell-e baktériumok elszaporodására a berendezésben, milyen gyakorisággal kell azt fertőtleníteni. A használatra vonatkozó, a korlátozásokat és fertőtlenítő utasításokat a gyártónak egyértelműen a vásárló tudomására kell hoznia.
A jelenleg érvényes engedélyek listája az ÁNTSZ honlapján érhető el, itt

Variációk egy témára
A víztisztító kisberendezések közül három kategóriát különböztethetünk meg
: az aktív szén patronnal ellátott berendezéseket, a fordított ozmózisos (RO) membránnal ellátott készülékeket és a kancsós kisberendezéseket. 

Lássuk, mit tudnak…
Aktív szén patronnal ellátott berendezések
A víz alapvető összetevőit nem változtatják meg, de alkalmasak lehetnek a klóros fertőtlenítésből származó maradék klór, klórszármazékok és szerves anyagok eltávolítására.
Hátrányuk, hogy a szénpatronban koncentrálódó sok szerves-anyagon igen könnyen elszaporodnak különféle nyálkaképző, íz és szagrontó, veszélyes nitrit-képző baktériumok, és a körülmények patogén baktériumok elszaporodásának is kedveznek. A problémát legelterjedtebben pl. ezüsttel impregnált aktív szén adszorbens alkalmazásával, vagy beépített UV-lámpa alkalmazásával küszöbölik ki. Mind az impregnálás nélküli szénpatron, mind az UV-lámpa nélkül használt készülék közvetlen veszélyt jelent a fogyasztóra. 

Fordított ozmózisos (RO) membránnal ellátott berendezések
A víztisztító kisberendezések közül a legdrágábbak. Szinte a vízben lévő összes szervetlen iont eltávolítják, így az ólom koncentráció csökkentésére is alkalmasak. Ebből adódik nagy hátrányuk is, ugyanis a víz összes keménységét (amelyet a vízben oldott kalcium- és magnézium-ionok okoznak) is eliminálják.
A membrán berendezések – attól függően, hogy visszasózó egységgel, vagy anélkül kerülnek forgalomba – igen kis ásványi anyag tartalmú, vagy „só” mentes vizet állítanak elő. Ezek a vizek étel-, italkészítésre, kávéfőzők üzemeltetéséhez, stb. megfelelőek, azonban rendszeres használata ivásra komoly egészségkockázatot jelent. A felhasználók az ilyen ivóvízzel ugyanis nem tudják pótolni a szervezetből az izzadtsággal együtt eltávozó ásványi sókat. Vagyis táplálkozásunkkal, esetleg étrendkiegészítőkkel gondoskodnunk kell a megfelelő ásványi anyag bevitelről.
Csecsemők és kisgyermekek a testtömeghez képest nagyobb folyadékfogyasztás miatt különösen veszélyeztetettek. Az ionmentes vagy alacsony iontartalmú víz tápszer készítésére sem alkalmas, mivel annak összetételét normál iontartalmú vízhez állapították meg.
Az RO membránnal ellátott berendezések a klórvegyületek eltávolítására többnyire tartalmaznak aktív szén szűrőt is. Az ilyen berendezések esetén is felmerülhet problémaként a készülékben kialakuló baktériumszaporulat, amelyet ezüstözött aktív szén töltet használatával, illetve UV-lámpa alkalmazásával próbálnak kiküszöbölni. 

Kancsós kisberendezések
A kancsós kisberendezések a legtöbb esetben ezüstözött aktív szén töltetet, valamint ioncserélő gyantát tartalmaznak, így alkalmasak a vízben lévő klór, klórszármazékok eltávolítására, valamint a kezelendő ivóvíz bizonyos mértékű lágyítására. Ezen kívül bizonyos ioncserélő gyanták az ólom koncentráció csökkentésére is alkalmasak lehetnek. Egyes kancsós kisberendezések speciális adszorbenset tartalmaznak, amelyek pl. az arzén tartalom csökkentésére is jól használhatóak. Az ezüstözött aktív szénből ezüst kerülhet a kezelt vízbe, így bizonyos típusokkal kezelt vizet nem javasolt alkalmazni csecsemők és kisgyermekek ételének, italának előállításához. Beüzemeléskor a kancsókat el kell mosni, a töltetet legalább 2 kancsónyi vízzel át kell öblíteni az aktív szénből és a gyantából kioldódó szennyeződések eltávolítása miatt. 

Ne hanyagoljuk el!
Egészségünk védelme érdekében a legfontosabb, hogy mindenképpen be kell tartani a használati útmutatót, illetve az OTH határozatban megszabott alkalmazási feltételeket. Tesztünk eredménye is igazolja az előírt időszakonkénti szűrőcsere fontosságát. Az alkalmazási feltételek főként a kisberendezés üzembe állítására és használatára, karbantartására vonatkoznak. A kezdeti fertőtlenítés és öblítés, a hosszabb üzemszünetek utáni alapos átöblítés, a tartállyal ellátott kisberendezések esetén a tartály leürítése, tisztítása és fertőtlenítése, valamint a szűrő-patronok rendszeres cseréje a baktériumok elszaporodásának lehetőségét csökkenthetik.
A berendezések rendszeres (3-6 havonta történő) fertőtlenítést, karbantartást, szűrő- vagy egyéb alkatrész (pl. UV-lámpa) - cserét igényelnek, amely jelentős költséget jelenthet. A biztonságos üzemeltetés csak a használati útmutatóban leírtak pontos betartása mellett lehetséges. A berendezéseket beüzemelésekor, illetve 2-3 napos üzemszünetet követően egyes esetekben jelentős mennyiségű vízzel át kell öblíteni. A „kancsós” berendezéseket célszerű hűtőben tárolni.
A maradék fertőtlenítőszer eltávolítása miatt a kezelt víz „romlandó”-nak minősül, ezért célszerű hűtőben tartani, és 24 órán belül elfogyasztani. 

Az ivóvízkezelő kisberendezések használatának veszélye az, hogy a fogyasztó azzal, hogy megvette és a vízcsapra felszerelte a berendezést, úgy gondolja, mindent megtett az egészséges ivóvíz biztosításáért. A készülékekről szóló fogyasztói tájékoztatás sajnos nem minden esetben mutat rá megfelelően a használattal járó veszélyekre, amelyek ráadásul az – országszerte nagyon változó - eredeti hálózati víz minőségtől függően is felléphetnek. 

A vízcsapra szerelhető háztartási ivóvízkezelő kisberendezések rendszeres karbantartást igénylő berendezések. A berendezésekben a baktériumok elszaporodásával, íz- és szaganyagok megjelenésével járó, a kémiai vízminőségben is bekövetkező kedvezőtlen vagy káros vízminőség romlás kockázata, a rendeltetésszerű üzemeltetéssel, a karbantartásra vonatkozó előírások betartásával csökkenthető. Nem elegendő tehát, ha csupán megvesszük és felszereljük a berendezést. 

Hogyan válasszunk?
- A vásárlás előtt javasolt ellenőrizni, hogy az adott kisberendezés milyen célra és milyen feltételekkel alkalmazható
, hogy a kezelt víz megfelel-e a hazai ivóvíz minőségi előírásoknak, továbbá érdemes tájékozódni a kisberendezések alkalmazásának előnyeiről és hátrányairól is. Az épületen belüli hálózat állapotától függően egyes vízminőségi paraméterek (így az ivóvíz nehézfém pl. ólom tartalma) nagyon eltérőek lehetnek egy településen belül is.
- Fontos! Első lépésként az ivóvíz szolgáltatónál, vagy a területileg illetékes népegészségügyi hatóságnál (jelenleg: Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztálya), esetleg a települési önkormányzatnál tájékozódjunk az észlelt, vagy vélelmezett „ivóvíz hibákról”.
- Bizonyosodjunk meg arról, hogy milyen hatások várhatók a berendezéstől, hogy az ajánlott kisberendezés a tartozékokkal együtt rendelkezik-e OTH ivóvízbiztonsági engedéllyel, valamint, hogy az valóban alkalmas lehet-e a kívánt összetevő kiküszöbölésére anélkül, hogy a kezelt víz fogyasztása egy másféle, új veszélyt jelentene számunkra.