Probiotikumok laboratóriumi tesztje

A téli időszakban megnövekszik a hurutos és egyéb megbetegedések száma. Sokan használnak immunerősítőként vagy antibiotikum szedése esetén probiotikumokat, a jól bevált C- és D-vitamin mellé. Egyes gyártók klímaváltozáskor, utazáskor és stresszhelyzetben is ajánlják használatukat. Ma már nagy számban elérhetők a bélflóránkban is megtalálható baktériumokat tartalmazó készítmények. Ezek a vastagbélbe jutva ott megtelepszenek, és kiszorítják a maradék kórokozókat. Vizsgálatunk során 13 patikában, drogériában beszerezhető és interneten keresztül rendelt probiotikumot teszteltünk. 

Mindaz, ami bennünk lakozik…
Emésztőrendszerünkre hajlamosak vagyunk egyszerűen tekinteni, pedig a táplálék megrágásától az emésztésen át a salakanyagok ürítéséig igen összetett folyamatokról van szó. Nem is gondolunk bele, hogy mennyire bonyolult a lenyelt táplálékot részeire bontani, sterilizálni, felszívni, a különböző szerveinkhez elszállítani a belektől, majd feldolgozni vagy elraktározni. Az egész egy aprólékosan szabályozott folyamat, mely mind idegi, mind hormonális szabályozás alatt áll. Ezért szorul össze a gyomrunk idegességünkben, és ezért vannak sokszor testsúlyproblémáik a pajzsmirigy-betegeknek. 

Nem is sejtjük, mekkora feladat szervezetünk számára minden táplálékot alkotóelemeire bontani, hogy felszívódhasson. A tápcsatorna szinte összes szakaszán van valamilyen mértékű felszívódás; a szájnyálkahártyán át is képes felszívódni több anyag, így hatnak például a nyelv alá helyezendő gyógyszerek. A gyomor erős savassága fertőtleníti a lenyelt táplálékot, és enzimjeivel bontani is kezdi egy részüket. Majd a vékonybélben további enzimek hatására elemeire bontjuk élelmünket és a bélbolyhoknál megtörténik a tápanyagok felszívódása. A fel nem szívott anyagok a steril vékonybélből a vastagbélbe jutnak tovább, ahol már a bennünk élő baktériumok segítségével további erjesztés történik. Ugyanitt a só- és vízháztartásunk fontos szabályozása zajlik: itt szívódik fel a vérbe vagy választódik ki a székletbe a víz nagy része. 

Valami megváltozik bennünk…
A hasmenés kellemetlen tüneteit mindenki ismeri, hátterében igen sok lehetséges tényező állhat. A leggyakoribb kiváltója a fertőzés, ami vírusos vagy bakteriális lehet. Ilyen fertőzésekbe még a 19. század derekán is tízezrek haltak bele! 

Emellett az antibiotikum szedés, ételmérgezés, krónikus betegségek, vakbélgyulladás vagy tumoros betegségek, a felszívódás zavarai, de akár tejallergia is az oka lehet. A tünetek között a híg és gyakori széklet mellett a görcsös fájdalom, puffadásérzés, émelygés de akár véres széklet is előfordul.
A fertőző, patogén baktériumok képesek toxinokat termelni, melyek önmagukban is kiválthatják a hasmenést. Igen sokszor azonban, egy egészen más okból szedett antibiotikumkúra a vastagbelünkben élő saját baktériumainkat is megtizedeli, a legyengült szervezetünkbe jutó kórokozók pedig a helyükön megtelepszenek, és hasmenést okoznak.
Az állapot szinte mindig sok folyadékvesztéssel jár; ez főleg gyermekeknél rendkívül veszélyes: saját súlyukhoz mérten gyorsan képesek sok folyadékot elveszíteni, ami kiszáradáshoz vezethet igen rövid időn, fél-egy napon belül is. 

Mit tehetünk?
A higiénai szabályok betartása a megelőzésben nagyon fontos. A nem szűnő vagy rendellenes hasmenés esetén érdemes orvoshoz fordulni, főleg gyermekeknél. Magunk diétával segíthetünk az állapotunkon és megfelelő folyadékbevitellel: a cukros tea vagy sós leves az ionháztartásunkat is egyensúlyba hozza. Antibiotikum kúra, hasmenés, és időszakonként megelőzés miatt is érdemes beiktatni a probiotiumot az étrendünkbe. 

Élő flóra?
A probiotikus étrend-kiegészítők esetében nincs előírás arra vonatkozólag, hogy a termékek mennyi probiotikus baktériumot tartalmazzanak. Pedig ez egyáltalán nem mindegy. Nyilvánvalóbban eredményesebb lehet a kezelésünk nagyobb számú jótékony baktérium esetén, és ezzel ellenkezőleg: kidobott pénz, ha olyan terméket vásárolunk, amelyben nincs élő baktérium! Vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy egyes készítményeken a baktériumszámot is feltüntette a gyártó. Ez nekünk fogyasztóknak mindenképpen jó hír lenne, ha minden esetben valóban élnének ezek a baktériumok.
Tesztünk alkalmával a gyártó utasításának megfelelően alkalmaztuk a készítményeket: 1 adagot oldottunk fel egy pohár vízben. (A kapszulás készítményeket a kapszulából kivettük). 

A célunk szempontjából elengedhetetlen, hogy a készítményt gyorsan és teljesen fel tudjuk oldani. Amennyiben a készítmény fele a pohárban marad, ráragad a falára vagy darabokban úszik az alján, úgy nagyságrendekkel csökken a gyógyulás esélye. Ebben a tekintetben a folyadék alapú készítmények a legjobbak (Normaflore), míg egy esetben (Béres pro6) alig tudtuk feloldani a kapszulák tartalmát. 

Kapszulás terméknél – lenyelve a kapszulát ¬– az oldás nem probléma, de egyes gyártók javasolják, hogy főleg gyermek és idős betegeknél szedjük szét a kapszulát, ha nem tudják vagy nem akarják lenyelni, és itassuk meg így a beteggel a készítményt.
A feloldott anyagból vett mintát helyeztük szakszerűen táptalajra a vizsgálat során. 

Tenyésztés során megnéztük az összes mikrobaszámot, nem téve különbséget az egyes fajok között. A kitenyésztett baktériumok száma széles skálán mozgott. Meglepve tapasztaltuk, hogy három készítményből (Protex Junior, Lacto protex, Pro gastro) nem sikerült élő mikrobát kitenyésztenünk, további két készítménynél (Protexin balance, Bonolact pro+Kid) pedig nagyon alacsony mikrobaszámot tapasztaltunk (néhány 100/ 10 µl). Tekintve, hogy a siker esélye nő, ha több jótékony baktériumot viszünk be, az alacsony szám igen aggasztó. A többi vizsgált készítmény nagyságrendekkel több élő flórát tartalmazott, néha számolhatatlanul sokat (100.000-10.000.000/ 10 µl). A táblázatban a baktériumok mennyiségét a +++ -tól a – jelig jelöltük

Ellenálló védőháló
A hasmenés probiotikummal való kezelésének egyik feltétele, hogy elegendő baktériumot vigyünk be, a másik, hogy a beszedett és a vérünkben keringő gyógyszer ne irtsa ki őket, legyenek ellenállók a gyógyszerrel szemben.

Négy, gyakran használt antibiotikum hatóanyagot teszteltünk a mikrobákon. Ezek:
• Ampicillin (pl. Semicillin, amelyet bél és légúti fertőzésekre adnak),
• Gentamicin (melyet leginkább légúti fertőzésre adnak kórházban),
• Sulfametoxazol (pl. Sumetrolim, amit húgyúti fertőzésnél rendelnek),
• Metronidazol (pl. Supplin, melyet egyes nemi betegségeknél írnak fel). 

Azt tapasztaltuk, hogy a Metronidazol egyik készítménynél sem okozott gátlást: nem meglepően, a pótolni kívánt baktériumtörzsek egész más fajtájúak, mint amikre ezt a gyógyszert rendelik. Viszont kiszűrhettük volna vele a készítmények esetleges fertőzöttségét – szerencsére ez az eset nem állt fent. 

Érdekesség, hogy a Sulfametoxazol néhol megölte a mikrobákat, máshol nem. Ez az egyes készítmények eltérő összetételével magyarázható; az egyik pótolni kívánt törzs érzékeny rá (Biocom flora plus, Protexin, Protexin balance, Lactiv+ por), míg a másik nem (Dr. Chen, Bonolact pro+Kid, Lactiv+ kapszula, Béres proBio 6). Megjegyzendő, hogy a Normaflore-nál egy részüket elölte az antibiotikum, másik részüket nem; attól függően, hogy érzékenyek voltak-e rá. 

Az ampicillin és a gentamicin mindenhol elölte a baktériumokat, így ilyen hatóanyagú gyógyszerekkel együtt szedve ezen készítmények nem lesznek hatásosak.
Összegezve elmondhatjuk, hogy vannak olyan készítmények a piacon, amik eleve nem vagy alig tartalmaznak mikroorganizmusokat, így ezek probiotikumként való felhasználása problémás lehet. Ahol pedig a mikrobák elegendő mennyiségben vannak jelen, ott az antibiotikummal való együtt szedést lehetőleg kerülni kell. 

Melyiket válasszuk?
Józan ésszel adódik a gondolat, hogy természetesen azt, amelyikben a legtöbb „jótékony” baktérium van! Azonban jó tudni, hogy a készítményben található mikroorganizmusok java része a gyomor fertőtlenítő hatása miatt elpusztul… A néhány túlélő baktérium továbbjutva azonban képes a vastagbélben megtelepedni, és ott elszaporodva kiszorítani a fertőző fajokat. És gondoljuk végig azt is, hogy milyen antibiotikummal szedjük a készítményt: a gyógyszer ugyanúgy elöli a frissen bevitt segítőinket is, amennyiben érzékenyek rá.
Sajnos a sokrétű kiváltó okok miatt nincs bevált recept; egy gyors lefolyású, néhány napos hasmenésnél aligha tudjuk a pontos kiváltó okokat, így általában nincs idő komolyabb vizsgálatokra, sokszor orvoshoz sem fordulunk; egyszerűen bevetünk mindent a baj ellen, és ahogy lehet támogatjuk szervezetünket, ezzel segítve a gyógyulást.
Ilyen megfontolásból érdemes probiotikumokat használni, azonban túlzott elvárások nélkül és az egyéb tanácsokat is betartva. Helyezzünk minél nagyobb hangsúlyt a megelőzésre, a helyes táplálkozásra és a higiéniai szabályok betartására, ha pedig krónikus okot sejtünk a háttérben, forduljunk orvoshoz, kérjünk alapos kivizsgálást.